Donald Trump az Irán elleni fellépésről: Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem teszem meg

Végső ultimátumnak nevezte Donald Trump amerikai elnök szerdán az Iránhoz intézett felszólítását a feltétel nélküli megadásról.

Donald Trump a Fehér Ház előtt kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy Irán „teljesen védtelen”, miután elvesztette légvédelmét, azt ugyanakkor lebegtette, hogy az Egyesült Államok bekapcsolódik-e Izrael oldalán a légicsapásokba. Úgy fogalmazott:

Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem teszem meg, senki nem tudja, mit fogok csinálni.

Kijelentette, hogy Irán rengeteg problémával szembesült, hajlandó lenne tárgyalásra, aminek érdekében az amerikai vezetéshez fordult. Donald Trump szerint Teherán akár a Fehér Házba is elküldené képviselőit, amit „bátorságnak” nevezett, de hozzátette, hogy túl késő beszélni. Azt is megjegyezte, hogy „nagy a különbség a most és az egy héttel ezelőtt között”.

A katonai helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a háború összetett dolog, amiben sok fordulat történhet, és az elmúlt napok történéseit előrelépésnek nevezte, de nem győzelemnek.

Az amerikai elnök felidézte telefonbeszélgetését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki felajánlotta, hogy közvetít Irán és Izrael között. Donald Trump elmondása szerint, megkérte az orosz államfőt, hogy először az Ukrajna ellen viselt saját háborújában lépjen a lezárás felé, az iráni helyzet miatt pedig „ráér később is aggódni”.

Donald Trump emlékeztetett, évek óta képviselt álláspontja, hogy Irán nem kerülhet atomfegyver birtokába. Hozzátette, ezt most komolyabban gondolja, mint valaha. Szerdán Irán ENSZ nagykövete, Ali Bahreini az Egyesült Államokat „bűnrészesnek” nevezte az Izrael által megindított légicsapásokban.

Nikki Haley, korábbi amerikai ENSZ nagykövet, aki tavaly Donald Trumppal szemben indult a republikánus elnökjelöltségért, sürgette a Trump-adminisztrációt, hogy támogassa Izraelt az iráni nukleáris létesítmények kiiktatásában, ugyanakkor óvott attól, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon Iránban a hatalomváltás kikényszerítése érdekében, és azt hangoztatta, hogy az irániaknak kell dönteniük, kit akarnak vezetőjükként. (MTI)

Izraelben nyilvánosságra hozták, hogy a Bat Jam-i rakétabecsapódás halálos áldozatai között volt a hétéves Nasztya Burik, aki Ukrajnából leukémia betegségének kezelésére érkezett családjával Izraelbe.

A lány először 2022 decemberében utazott édesanyjával gyógykezelésre Izraelbe, de a rák kiújult, és a csontvelő-átültetés sem segített. Vele együtt életét vesztette 60 éves nagymamája, Lena Peszkurova, valamint két unokatestvére: a 9 éves Kosztyantin Totovics és a 13 éves Ilja Peszkurov, akik elkísérték, és egy izraeli iskolába jártak.

Az anya a rakétatámadást követően eltűnt.

A Ynet hírportál szerint a lány apja, Artem Burik, Ukrajnában harcol az Oroszország elleni háborúban, és nem kísérhette el lányát egy kormányrendelet miatt, amely megtiltja a 60 év alatti férfiaknak az ország elhagyását a konfliktus miatt. (MTI, Times of Israel)

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy az izraeli hadsereg (IDF) folytatja az iráni hatalmi jelképekre mért csapásokat.

Kac bejelentette, hogy a légierő megtámadta Irán belbiztonsági parancsnokságát, és hozzátette, hogy Izrael folytatni fogja „a hatalmi jelképek elleni támadásokat”.

Az iráni állami média közlése szerint Izrael csapást mért az Iráni Vörös Félhold szervezetének egyik központjára. A részletek egyelőre nem világosak, és nem tudni, hogy a támadás során voltak-e áldozatok vagy károk az egészségügyi szervezet létesítményeiben. Az iráni hatóságok eddig nem adtak ki hivatalos közleményt az ügyben.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy jelenleg nem lehet biztosan tudni, hol tárolja Irán a nagy tisztaságú dúsított uránkészletét, mivel az izraeli támadás megakadályozza az ellenőrök munkáját.

A 409 kilogramm nagy tisztaságú uránt – mely tíz nukleáris robbanófej előállításához elég – elvileg egy föld alatti létesítményben biztonságosan, Iszfahánban helyezték el az ügynökség pecsétje alatt. Azonban Rafael Grossi, az ügynökség vezetője szerdán kijelentette, hogy jelenleg nem ismeri a készlet pontos helyét, mivel Teherán előre jelezte, hogy izraeli támadás esetén az anyagot átszállítják más helyszínre.

Az izraeli hadsereg közlése szerint eddig mintegy 400 rakétát lőttek ki Iránból Izrael felé, és ezek közül körülbelül húsz csapódott be lakott területeken. A hadsereg azt is közölte, hogy mintegy ezer drónt indítottak Iránból, és ezek közül több mint száz hatolt be Izrael légterébe. Ennek ellenére a hadsereg hangsúlyozza, hogy eddig egyetlen drón sem találta el célpontját. (MTI)

Az Irán és Izrael közötti konfliktus eszkalációjáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin, Oroszország és Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke. Putyin megerősítette, hogy Oroszország kész közvetíteni a szemben álló felek közötti párbeszéd előmozdításában – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az elnökök aggodalmukat fejezték ki a konfliktus eszkalációja miatt. Hangsúlyozták a harci cselekmények beszüntetésének és az iráni nukleáris programmal kapcsolatos kérdések rendezésének fontosságát.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerzési Szolgálat (SZVR) igazgatója „kritikusnak” nevezte az Irán és Izrael között kialakult helyzetet. Az orosz sajtónak Szentpéterváron nyilatkozva elmondta, hogy az SZVR kapcsolatban áll az iráni és izraeli hírszerző szolgálatokkal.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a nukleáris fenyegetés a Közel-Keleten nem elméleti, hanem gyakorlati dimenzióval bír az atomerőművek elleni támadások miatt.

Mindez nem csupán eszkalációhoz vezet, hanem közvetlen fenyegetést jelent a régióra és a világra, mivel a támadások békés nukleáris létesítményeket érintenek

– hangsúlyozta. (MTI)

Irán soha nem fogja megadni magát a nyomásnak

– szögezte le Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerdán kiadott közleményében Donald Trump amerikai elnök előző napi, feltétel nélküli megadásra való felszólítására reagálva.

Hamenei hangsúlyozta, hogy Iránra nem lehet sem békét, sem háborút rákényszeríteni.

Az értelmes emberek, akik ismerik Iránt, az irániakat és a történelmét, soha nem szólnának ilyen fenyegető stílusban ehhez a néphez, mert az iráni nép nem adja meg magát

– üzente Hámenei. A nyilatkozatban, amelyet az iráni állami tévében olvastak be, az ajatollah kijelentette: az Egyesült Államoknak tudnia kell, hogy bármilyen amerikai katonai beavatkozás „kétségtelenül komoly, helyrehozhatatlan károkkal” járna.

Irán legfőbb vezetője legutóbb pénteken szólalt meg nyilvánosan, miután Izrael megindította légicsapásait Irán ellen. Kedden Donald Trump azt írta a Truth Social közösségi oldalon, hogy feltétel nélküli megadást vár el Irántól. Egy másik bejegyzésében Ali Hámenei ajatollahra utalva az amerikai elnök azt írta, hogy „pontosan tudjuk, hol bujkál az úgynevezett legfőbb vezető”. Hozzátette, hogy „könnyű célpont, de biztonságban van – nem fogjuk kiiktatni őt, legalábbis egyelőre”.

Trump egyben óva intett attól, hogy Irán civileket vagy amerikai katonákat vegyen célba, és úgy fogalmazott, hogy fogytán a türelmük.

Izrael iráni drónokat semmisített meg a Golán-fennsíkon – idézi a távirati iroda az izraeli hadsereg szóvivőjét. A légvédelem előbb három, majd hét iráni drónt fogott el, még mielőtt azok berepültek volna az izraeli területekre.

A polgári védelmi parancsnokság közölte, hogy a bombabiztos, megfelelően vastag betonfallal megerősített termekben ki lehet osztani a tanév végi bizonyítványokat a diákoknak. Az iskolaigazgatók legfeljebb harmincfős csoportokban, két pedagógussal tarthatnak tanévzáró rendezvényeket. Az ilyen tanévzárókat egyszerre legfeljebb négy osztály számára rendezhetik meg.

A Predatory Sparrow nevű, Izrael-barát hekkercsoport bejelentette, hogy kibertámadást hajtott végre Irán legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéje, a Nobitex ellen. Közleményük szerint a támadás azután történt, hogy a csoport korábban feltörte Irán legnagyobb bankjának védelmét, és megbénította az iszlám köztársaság pénzügyi rendszerének egy részét. A hekkerek közölték, hogy 24 órán belül nyilvánosságra hozzák a tőzsde teljes belső adatállományát. Emellett megvádolták a Nobitexet, hogy digitális valutákon keresztül segíti az iráni rezsim terrorműveleteinek finanszírozását, megkerülve ezzel a nemzetközi szankciókat. (MTI)

Ali Hámenei, legfelsőbb vezető azt írta az X-en, hogy Iránnak határozott választ kell adnia „a terrorista cionista rezsimnek”, hozzátéve, hogy „nem fogunk kegyelmet mutatni a cionistáknak”.

A nemes Hajdar nevében, a csata kezdődik

– írta az ajatollah az oldalán egy másik bejegyzésben, fárszi nyelven. Hamenei a CNN szerint ezzel Ali prófétára utalt, akinek a síita iszlámban Hajdar a másik neve, és akit Mohamed próféta utódjának és az első imámnak tartanak.

Irán szerda reggel hivatalosan közölte, hogy az éjszakai csapások során hiperszonikus rakétákat lőttek ki Izraelre, néhány órával azután, hogy Donald Trump kedden „feltétel nélküli megadást” követelt az országtól.

Az AFP azt írja, hogy Trump egyelőre kitart amellett, hogy az amerikai hadsereg nem vesz részt Izrael mellett az iráni célpontok bombázásában, de figyelmeztette Teheránt, hogy a háború hatodik napjához érve fogy a türelme.

Izraeli harci repülőgépek szerdán csapást mértek Irán több fegyvergyártó üzemére és olyan üzemekre, ahol urándúsító centrifugákat állítottak elő – jelentette be az izraeli hadsereg (IDF).

A tájékoztatás szerint Teherán térségében is csapásokat hajtottak végre, a műveletben pedig több mint 50 gép vett részt.

A közleményben a hadsereg hozzátette, hogy a centrifugagyártó létesítmény segítségével Irán az urániumdúsítás bővítését, illetve a folyamat gyorsítását célozta annak érdekében, hogy atomfegyverre tehessen szert, a fegyvergyárakban pedig föld-föld és föld-levegő rakétákat állított elő.

A műveletről, beleértve az okozott károk mértékét, az IDF nem közölt részleteket. Irán váltig állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, és nem akar atomfegyvert kifejleszteni. (MTI)

Az iráni hatóságok közölték, hogy őrizetbe vették az izraeli Moszad hírszerző titkosszolgálat öt feltételezett ügynökét, akiket azzal vádolnak, hogy „bemocskolták” az ország imázsát az interneten.

„Ezek a zsoldosok arra törekedtek, hogy félelmet keltsenek a közvéleményben, és az előre kiszámított online tevékenységükkel bemocskolják az Iráni Iszlám Köztársaság szent rendszerének megítélését” – idézte a Tasnim és az SNA hírügynökség a Forradalmi Gárda közleményét.

Hozzátették, hogy a letartóztatásokra Nyugat-Iránban került sor.

Az alábbi térképen jól látszik, ahogy a hatodik napja tartó kölcsönös légi- és rakétatámadások miatt a nemzetközi légi közlekedés – más konfliktuszónákhoz hasonlóan – teljesen elkerüli az Izrael és Irán közötti területek légterét.

This is what global air traffic looks like right now. Three clear gaps are limiting air traffic. pic.twitter.com/X7dV9KZv9f

— Flightradar24 (@flightradar24) June 17, 2025

Az izraeli hadsereg (IDF) az X-en azt írta, hogy az éjszaka egy (urándúsításhoz használt – a szerk.) centrifugákat gyártó telephely és több fegyvergyártó létesítmény ellen hajtottak végre támadást. Az iráni kormány eddig nem ismerte el a támadásokat.

Az IDF állítása szerint 50-nél több vadászgépük a hírszerzés pontos információi alapján egy sor csapást hajtott végre katonai célpontok ellen Teherán térségében.

Az izraeli hadsereg közlése szerint a megtámadott fegyvergyártó létesítmények között szerepelt egy olyan is, amelyikben azoknak a rakétáknak az összeszereléséhez szükséges anyagokat és alkatrészeket gyártják, amelyekkel Irán támadja Izraelt.

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb evakuációs művelete került biztonságos szakaszba, a kormány 87 magyar és egy amerikai állampolgárt szállított haza a Közel-Keletről – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása szerint.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti háború nyomán egyre súlyosabb a biztonsági helyzet, egyre nagyobb területen zajlanak harcok, ami miatt sajnos egyre több magyar ember kerül veszélybe és szeretné elhagyni a térséget.

Természetesen, ahogy az lenni szokott, mindenkinek segítünk. Most azonban az evakuációs műveletek nehezebbek és összetettebbek, mint bármikor korábban, hiszen mind az izraeli, mind az iráni légtér le van zárva, ezért mindazokat a magyarokat, akik Izraelből kérték a kimenekítésüket, először autóbusszal el kellett vinnünk az izraeli-egyiptomi határhoz, onnan pedig autóbusszal lehet lejuttatni őket Sharm el-Sheik repülőterére, ahova már a Magyar Honvédség gépe ment értük

– tudatta a tárcavezető. Hozzátette: „Jó hír, hogy a repülőgép felszállt Sharm el-Sheikből, így az elmúlt évek egyik legjelentősebb evakuációs művelete került már biztonságos szakaszba. Összesen 88 embert hozunk haza, 87 magyar és egy amerikai állampolgár alkotják az evakuációs kontingenst.”

Szijjártó Péter köszönetet mondott a műveletben részt vevő diplomatáknak, hogy az akciót ilyen fegyelmezetten és ilyen jól, eredményesen végre tudták hajtani a rendkívüli nehézségek dacára. „Tehát összesen 88 ember, köztük 87 magyar és egy amerikai állampolgár most már biztonságban van” – erősítette meg. (MTI)

Oroszország felszólítja az izraeli vezetést, hogy gondolja át döntését, és haladéktalanul szüntesse be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) garanciái és ellenőrzése alatt álló nukleáris létesítmények és telephelyek elleni támadásokat – közölte kedd este az orosz külügyminisztérium, diplomáciai rendezést sürgetve.

Az izraeli fél által az iráni békés atomlétesítmények ellen folytatott intenzív támadások nemzetközi jog szempontjából törvénytelenek, elfogadhatatlan veszélyt jelentenek a nemzetközi biztonságra, és a világot nukleáris katasztrófa felé sodorják, amelynek következményei mindenhol érezhetők lesznek, beleértve Izraelt is

– áll az orosz diplomáciai tárca közleményében. Emellett Oroszország elvárja a NAÜ vezetésétől, hogy lehető legrövidebb időn belül objektív és „nem kozmetikázott” részletes írásos jelentést készítsen NAÜ Kormányzótanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára az izraeli hadsereg által az iráni nukleáris-energetikai komplexum biztonságának okozott károkról, valamint az NAÜ garanciáinak Iránban való alkalmazásáról, beleértve az ott tartózkodó ellenőrök megfélemlítését, akiknek életét halálos veszély fenyegeti.

A tárca szerint világ többségének kemény reagálása az Irán területére mért izraeli csapásokra, a Biztonsági Tanács június 13-i rendkívüli ülésének és a NAÜ Iráni Bizottsága június 16-i rendkívüli ülésének eredményeivel együtt azt mutatja, hogy az izraeli vezetés konfrontatív politikája csak azoknak az államoknak a megértését és támogatását élvezi, amelyek

tényleges tettestársi és konjunkturális megfontolásokból cselekednek. Pontosan ezek a »szimpatizánsok« kényszerítették az ügynökség vezetését arra, hogy kétértelmű »átfogó értékelést« készítsen Irán nukleáris programjáról, aminek hiányosságait kihasználva június 12-én keresztülvitték a NAÜ Kormányzótanácsának részrehajló, Irán-ellenes határozatát, amely szabad kezet adott Nyugat-Jeruzsálemnek, és tragédiához vezetett. Nyilvánvaló, hogy a nyugati tábor arra irányuló kísérletei, hogy manipulálja a globális nukleáris nonproliferációs rendszert, és hogy ezt a nemkívánatos országokkal való politikai számlák rendezésére használja fel, sokba kerülnek a nemzetközi közösségnek, és teljesen elfogadhatatlanok

– áll a dokumentumban.

Az állásfoglalás értelmében az orosz fél konstatálja az iráni fél egyértelmű nyilatkozatait, amelyek szerint Irán továbbra is elkötelezett a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) iránti kötelezettségvállalásai mellett, és kész a kapcsolatok újrafelvételére az Egyesült Államokkal a lehetséges megoldások kidolgozása érdekében, amelyek minden alaptalan gyanút és előítéletet eloszlatnak Teherán nukleáris programjával kapcsolatban, feltéve, hogy Izrael beszünteti támadásait.

Moszkva támogatja ezt a hozzáállást, és szilárdan abból indul ki, hogy a keresett rendezés csak diplomáciával és tárgyalásokkal biztosítható. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló célokat, amelyek alapját az NPT-szerződés jelenti, nem lehet agresszióval és ártatlan áldozatok árán elérni

– áll az orosz külügyminisztérium közleményében. (MTI)