Nagyvilág

Harc a Kongresszusért: éles csaták várhatók a szenátusi és képviselőházi választásokon is

Jeremy Hogan / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
Jeremy Hogan / SOPA Images / LightRocket / Getty Images
Ugyan a 2024-es amerikai választások fókusza azon van, hogy ki költözhet majd be a Fehér Házba, a voksolásnak a szenátus és a képviselőház szempontjából is igen nagy a tétje, a végeredmény pedig nagyban befolyásolhatja majd a következő amerikai elnök munkáját. Cikkünkben összeszedtük a kongresszusi választásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az Egyesült Államok törvényhozásának két házát, a szenátust és a képviselőházat együttesen nevezzük kongresszusnak. A szenátusnak 100 tagja van, minden államot két szenátor képvisel, egy senior és egy junior – az előbbi az, aki már hosszabb ideje van hivatalban.

Egy állam két szenátora lehet két különböző politikai alakulat tagja, ám ez igen ritka: jelenleg mindössze öt olyan állam (Maine, Montana, Ohio, Nyugat-Virginia, Wisconsin) van, ahol az egyik szenátor az egyik, a másik pedig egy másik párt tagja, netán független. A szenátorokat kétévente – a félidős választásokon, illetve az elnökválasztással egy időben – választják, ám sosem egyszerre az összeset, hanem csak a szenátus egyharmadát.

Például Arizonában 2022-ben, a félidős választáson Mark Kelly egykori űrhajós nyerte meg az egyik szenátori helyet, amelyet 2028-ig birtokolhat, idén pedig a másik szenátori helyért folyik majd a versengés. A választás után Kelly lesz a senior szenátor, a kollégája pedig a junior, mivel az eddigi szenátor, Kyrsten Sinema nem indul újra a pozícióért.

SAUL LOEB / AFP Mark Kelly

A képviselőházban 435, szavazati joggal rendelkező helyért versengenek a képviselők, és van hat olyan delegált, akik nem szavazhatnak, de beülhetnek különféle bizottságokba. Köztük van az amerikai főváros, Washington D.C. delegáltja is, az ott élők ugyanis az amerikai alkotmány értelmében nem tartoznak egyik államhoz sem, ezért nem voksolhatnak a kongresszusi választásokon (az elnökre azonban szavazhatnak).

A képviselőház tagjait kétévente választják az egyes választási körzetekben, és ugyanúgy részletekben, mint a szenátus tagjait. A képviselőház tagjai választják a házelnököt is, akinek a szerepe hasonló a magyar parlament házelnökéhez és annak a pártnak a képviselői közül kerül ki, amelyik többségben van.

A Kongresszus szabályzata szerint egy törvényjavaslat előbb a releváns képviselőházi bizottságokat járja végig, majd ezután a képviselők szavaznak róla. Ha átmegy a javaslat, akkor a szenátusi bizottságok rágják át, és ezt követően döntenek róla a szenátorok. Ha a képviselőház és a szenátus irányítása két különböző párt kezében van, akkor a helyzet persze bonyolódik.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik