A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közel 829 milliárd forintnyi dollár- és euróbankjegyeket szállítottak Oroszországba azóta, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió 2022 márciusában megtiltotta a valutáik exportját az országba a teljes körű orosz-ukrán háború kitörése után.
Az adatok szerint a több mint 2 milliárd dollárnyi készpénz többek között az Egyesült Arab Emírségekből és Törökországból érkezett, amelyek nem vezettek be erre vonatkozó korlátozásokat Oroszországgal szemben. A nyilvántartásokban a teljes összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel.
Az amerikai kormány decemberben büntetéseket lebegtetett be a pénzintézetek felé, amelyek segítenek az oroszoknak kijátszani a szankciókat. Az USA 2023-ban és 2024-ben is rendelt el szankciókat ezért harmadik országbeli vállalatokkal szemben.
Habár a számok alapján Moszkva bizonyos fokig ki tudja játszani a szankciókat, azt mindenesetre elérték, hogy a kínai jüan lett a legkeresettebb deviza a dollár helyett Oroszországban. A kínai pénzt viszont inkább a cégek használják, a magánszemélyek továbbra is inkább a dollárt részesítik előnyben. A gazdagabb oroszoknak azért van szüksége dollárra és euróra, mert továbbra is utaznának vagy vásárolnának külföldről, vagy pedig megtakarításhoz használnák a valutát.
Az Orosz Nemzeti Bank európai devizatartalékaiból megközelítőleg 300 milliárd dollárt fagyasztottak be a háború kitörése után. Ezzel párhuzamosan a központi bank korlátozni kezdte a magánszemélyek devizában történő készpénzfelvételét. Az adatbázisok szerint a háború kitörése és 2023 vége között nagyságrendekkel kevesebb deviza hagyta el Oroszországot, mint amennyi oda érkezett.
