A következő élő közvetítés része Magyarország már nem vétózta meg az EU erőszakos izraeli telepesek elleni szankcióit

Magyarország vétója elmaradt, az EU életbe léptetett erőszakos izraeli telepesek elleni szankciókat

Wahaj Bani Moufleh / Middle East Images via AFP
Izraeli katonák és páncélozott járművek gyülekeznek Beita város közelében, hogy szembeszálljanak a tüntetőkkel. Összecsapások törtek ki a ciszjordániai Beita városában és a közeli Sabih-hegyen a palesztin földön épült Evyatar izraeli település elleni tüntetésen. Izrael két héttel ezelőtt jelentette be, hogy kisajátította a Sabih-hegy tetején lévő földeket, és legalizálta a korábban el nem ismert települést az izraeli törvények szerint.
Wahaj Bani Moufleh / Middle East Images via AFP
Izraeli katonák és páncélozott járművek gyülekeznek Beita város közelében, hogy szembeszálljanak a tüntetőkkel. Összecsapások törtek ki a ciszjordániai Beita városában és a közeli Sabih-hegyen a palesztin földön épült Evyatar izraeli település elleni tüntetésen. Izrael két héttel ezelőtt jelentette be, hogy kisajátította a Sabih-hegy tetején lévő földeket, és legalizálta a korábban el nem ismert települést az izraeli törvények szerint.

Az Európai Unió globális emberi jogi szankciórendszere által korlátozó intézkedéseket vezetett be öt izraeli telepessel és három izraeli csoporttal szemben, akik és amelyek felelősek Ciszjordániában élő palesztinokkal szemben elkövetett súlyos és rendszeres emberi jogi visszaélésekért – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

A jegyzékbe vett emberek és csoportok felelősek a mindenkit megillető, az elérhető legmagasabb szintű testi és szellemi sérthetetlenséghez való joggal, a tulajdonhoz való joggal, a magán- és családi élethez való joggal, a vallás vagy meggyőződés szabadságához és az oktatáshoz való joggal való visszaélésért.

Az érintettek erőszakot követtek el, fizikailag és verbálisan zaklattak palesztinokat, illetve fenyegettek meg ciszjordániai pásztorközösségeket

– írta a közlemény.

A jegyzékbe vételek között szerepel egy erőszakos aktivistákból álló izraeli csoport, ami támadások elkövetésével rendszeresen akadályozza meg az élelmiszert, vizet és üzemanyagot Gázába szállító humanitárius segélyszállítmányok eljutását. Egy másik szankcionált izraeli szervezet nyíltan etnikai tisztogatásra szólított fel a palesztinokkal szemben.

A szankciókat a magyar soros elnökség alatt vezették be, tehát a magyar kormány most már nem akarta megvétózni ezt a lépést. Szijjártó Péter egy korábbi, szintén ciszjordániai palesztinokkal szemben erőszakos izraelieket szankcionáló csomagot még ellehetetlenített februárban. Az EU már vetett ki szankciókat izraeli szélsőségesekre korábban.

Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyekkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.

Az Európai Unió globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett intézkedések jelenleg 113 személyre és 31 szervezetre vonatkoznak.

Vissza a közvetítéshez
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik