Hónapok óta számítani lehetett arra, hogy Oroszország a nyáron újabb offenzívát fog indítani Ukrajnában: az agresszor csapatai végül Harkivtól, az ország második legnagyobb – és régóta egyik legintenzívebben bombázott – városától északkeletre lépték át a közös nemzetközi határt május 10-én. Moszkva ezzel új irányban nyitotta meg az összesen 1000 kilométernél hosszabb orosz-ukrán frontvonalat, miután az orosz szárazföldi hadműveletek hosszú ideje elsősorban a front keleti szakaszára, a Donbász régióra koncentrálódtak. A harkivi támadással kritikus időszak kezdődhetett a háborúban, az oroszok ugyanis a következő hetekben, hónapokban megpróbálják szétfeszíteni a kimerült honvédő hadsereg erőit a frontvonal távoli pontjain.
Veszélyben Harkiv?
Az oroszok a május eleji meglepetésszerű betörést követően megvetették a lábukat egy szűk sávban Harkiv megye határ menti részén, és habár az ukránok a kezdeti gyors területfoglalások után lelassították őket, a támadás harmadik hete folyamatos ebben az irányban. A kiélezett harcok egyfelől Vovcsanszk, egy nagyrészt a földdel egyenlővé tett, egykoron 17 ezer lelket számláló kisváros utcáin és környékén, valamint Lipci, egy, a megyeközponttól mintegy 25 kilométerre lévő falunál zajlanak.
A támadók osztagai, és az azokat kísérő heves tüzérségi tűz, illetve bombázások pusztítása elől mára feltehetően jóval több, mint 14 ezer lakos menekült el eddig a régióból, az ukrán rendőrség szerint több tucat helyit ejtettek túszul, hogy emberi pajzsként használják őket. „Te is láttad, hogy minden lángol. Minden éjjel ez van” – mondta Olekszandr, egy ukrán parancsnok a CNN haditudósítójának egy föld alatti bunkerben Lipcinél, miközben az egyik drónjukhoz kapcsolt kijelzőt nézte.
NEW: Russian forces are reportedly concentrating forces of unspecified size in western Belgorod Oblast near the border with Ukraine, likely to fix and draw Ukrainian forces to the area and prepare for offensive operations that aim to expand the Russian foothold in the… pic.twitter.com/HYplA9Yn3d
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) May 27, 2024
Az International Study of War (ISW) amerikai kutatóintézet jelentése szerint az orosz hadsereg közvetlen célja, hogy
- hátrébb tolja az ukránokat a megyében a nemzetközi határtól egy pufferzóna kialakítása érdekében – az ukrán tüzérség eddig ugyanis saját területről tudott közvetlenül csapásokat mérni a határ túloldalán fekvő orosz Belgorod régióra;
- a rövidebb hatótávolságú, úgynevezett csőtüzérségi fegyverekkel is elérhető közelségbe kerüljenek Harkivhoz – ha sikerülne bevenniük Lipcit, valószínűsíthetően ezekkel is lőtávolságba kerülnének a város szélső területei.
A jelentések szerint az oroszok nagyjából 30 ezer fős csapatösszevonást hajtottak végre az ukrán Harkiv és Szumi megyékkel szomszédos Belgorodban, a napokban pedig ismét elkezdtek erőket összpontosítani az orosz oldal nyugati részén – arról azonban egyelőre nem tudni, hogy mekkora mértékben. Ezzel feltehetően az a céljuk, hogy még több ukrán katonát és erőforrást vonzanak és kössenek le a térségben, illetve hogy előkészítsenek további támadó műveleteket, amelyekkel kiterjeszthetik az ellenőrzést a határ menti területen – írta az ISW.
Annak ellenére, hogy az offenzívát megelőző hetekben katonai források nyilvánosan is figyelmeztettek a csapatösszevonásokra, az ukránok nem vették észre időben, hogy mikor indul a támadás, az első napokban emiatt több határ menti településre szinte ellenállás nélkül sétáltak be az oroszok. Federico Borsari washingtoni biztonságpolitikai szakértő arról beszélt a Kyiv Independentnek, hogy Az agresszor egységei pedig felderítették, hogy Harkivban kevésbé sűrű az erődítés más régiókhoz képest; habár a védelem megerősítése az egész front mentén problémát jelent az ukrán oldalon.
