Több korábbi erőszakos esemény is figyelmeztető jel lehetett volna a Robert Fico elleni merényletkísérlet előzményeként – vélekednek szlovákiai közéleti szereplők, akiket a történtek értelmezési lehetőségeiről kérdeztünk. Bár Szlovákia kis ország, a társadalma mélyen megosztott – szociális, politikai, kulturális és etnikai szempontból egyaránt. Az ezek mentén kialakult törésvonalak együttesen járulhattak hozzá a tragédiához. Cikkünkben arra keressük a választ:
- melyek azok a tényezők és összefüggések, amelyek idáig vezettek,
- milyen stratégiai irányok láthatók már most a válság kezelésére,
- illetve milyen jövőkép rajzolható fel Szlovákiának a merényletkísérlet után?
A Robert Fico meglövéséig elvezető eseménysor nem tegnap kezdődött. 2018. február 21-én nagymácsédi otthonában megölték Jan Kuciak oknyomozó újságírót és a menyasszonyát. A tragédia máig tartó belpolitikai válságba sodorta az országot, Fico pedig nem sokkal a gyilkosság után a tömegtüntetések hatására távozni kénszerült a kormányfői székből.
Robert Ficót a Kuciak-gyilkosság egyértelmű politikai szálai miatt sodorta el a népharag. Távozása körülményeit megalázónak és igazságtalannak tartotta, és már akkor tervezte a visszatérést – emlékeztetett Szalay Zoltán, a szlovákiai Napunk vezető szerkesztője, aki szerint a Fico bukását követő politikai garnitúra több területen is hamar bizonyította az alkalmatlanságát.
- Kifejezetten rosszul kezelték a koronavírus-járványt,
- az orosz–ukrán háború esetében pedig szembementek a szlovák társadalom többségének elvárásaival, ami tovább mélyítette a politikai és társadalmi feszültségeket.
Igor Matovic kormánya volt az első Európában, amelyik konkrétan a koronavírus-járványba bukott bele, miután titkos megállapodást kötött Oroszországgal a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina vásárlásáról. Az 2021 márciusában derült ki, hogy Szlovákia kétmillió dózis orosz vakcinát vásárolt, holott a beszerzéssel kapcsolatban feszültség volt a koalíciós partnerek között.
A következő miniszterelnök, Eduard Heger végzete a 2022 végén ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány lett – elsősorban a koalíciós viták miatt. Az akkor már kisebbségbe szorult Heger-kormányt azzal vádolták korábbi koalíciós partnerei, hogy „nem képes az emberek gondjainak orvoslására, és felhagyott a maffia és a korrupció elleni küzdelemmel.” Ami az orosz–ukrán háború kezelését illeti, Szalay Zoltán szerint éles különbség volt a lakosság többségi álláspontja és a kormányzati politika között. Heger kabinetje az elsők között küldött fegyvereket Ukrajnába – a többi között MIG-29-es vadászgépeket és S300-as légvédelmi rendszert is –, miközben a visegrádi országok közül Szlovákiában utasítják el a legnagyobb arányban Ukrajna fegyverekkel történő segítését. A politikai feszültség növekedéséhez szerinte ez is hozzájárult.
Heger végül tavaly májusban kérte a felmentését már ügyvezető miniszterelnökként, őt pedig egy szokatlan konstrukcióban felálló ügyvezető kormány élén Szlovákia első magyar miniszterelnöke, Ódor Lajos követte. Ódor kifejezetten feladatának tekintette, hogy csökkenteni próbálja a szlovák társadalom szélsőséges polarizáltságát, és erre alkalmas is lett volna, ám öt hónap alatt nem lehet csodát tenni. Ódor mandátuma addig tartott, amíg Robert Fico tavaly a szűken megnyert októberi előrehozott választások után vissza tudott kapaszkodni a kormányfői székbe.
De térjünk vissza a Szlovákiában nem ritka erőszakos előzményekhez. 2022 októberében egy pozsonyi melegbárban egy férfi tüzet nyitott, és megölt két, harminc év alatti férfit. A szlovák kriminológia történetébe Vár utcai kettős gyilkosság néven vonult be az ámokfutás, ám a tettesnek nem a két fiatal férfi volt az elsőleges célpontja.
Az elkövető először politikust akart meggyilkolni, mondván: annak nagyobb társadalmi hatása van. Célpontja az akkori kormányfő, Eduard Heger lett volna
– emlékeztetett Finta Márk, a Napunk újságírója.
Finta szerint a szlovák társadalom polarizációja mindig is erős volt, a 2000-es évek második felétől pedig fokozatosan nőtt a társadalmi feszültség. Ennek sokféle jele volt, elsősorban politikai szinteken. A feszültség akkor kezdett el még inkább növekedni, amikor 2016 és 2018-ban Fico irányításával olyan politikai rendszer épült ki az országban, ami erősen épített a populista narratívákra. „Miután a politikai kommunikáció átköltözött a közösségi oldalakra, az ezekben létrejövő visszhangkamrákban a populista kommunikációs panelek elkezdték ténylegesen kifejteni a hatásukat” – magyarázta a helyzet robbanékonyságának okait a 24.hu kérdésére Finta Márk. Mindez oda vezetett, hogy az egyre durvuló politikai közbeszéd leszivárgott a mindennapok szintjére.
Szalay Zoltán szerint fontos körülmény, hogy Szlovákia nemcsak politikailag, de társadalmilag is széttagolt. Robert Fico szavazói jellemzően vidéken élnek, ellenfelei a nagyobb városokban találnak választókra.
Pozsony és környéke az Európai Unió egyik legfejlettebb régiója, de a szlovák vidéken, főleg, ahol a szociálisan hátrányos helyzetű roma közösségek élnek, harmadik világbeli állapotok uralkodnak
– fogalmazott Szalay, hozzátéve: Szlovákiában a roma és magyar kisebbségek együttesen a lakosság 15 százalékát teszik ki, ami etnikai tagoltságot is jelez. A kisebbségek a többségi társadalomtól izoláltan élnek, és sok esetben nem vesznek részt a közéletben, nincs politikai képviseletük a parlamentben. Szalay Zoltán úgy véli, ez az elszigeteltség hozzájárul ahhoz, hogy miként kommunikálnak egymással a különböző társadalmi csoportok, és emiatt terjednek gyorsabban a különböző dezinformációk is. Hatalmas a különbség a nagyvárosok és a vidék között szociálisan is, ami szintén azzal a következménnyel jár, hogy a lakosság egy része politikailag könnyen manipulálhatóvá válik.
A szlovákiai társadalom az egész térségben a legsérülékenyebb az álhírek terjedésével szemben. Az orosz propagandának itt van a legnagyobb befolyása a térségben
– figyelmeztetett Szalay Zoltán.
A Fico elleni merényletkísérletre adott politikai válaszokat elemezve – kevéssel a történtek után – három irány látszik kirajzolódni Finta Márk szerint.
- Az ellenzék visszavonulót fújt, és felfüggesztették a politikai tevékenységüket.
- Deeszkalációt hirdetnek azok a kormánypárti politikusok, akik fontos pozíciókat töltenek be a kormányban vagy az államigazgatásban.
- Más kormánypárti politikusok a független médiát hibáztatják, és akadnak, akik azonnal bosszúért kiáltanak.
A tragikus eset kezelésének kimenetelét a szlovákiai független média elleni támadások is befolyásolhatják. Fico szinte pontosan egy hónappal a támadás előtt úgy nyilatkozott:
Az utcán undorító módon szidják a koalíciós politikusokat, és én csak arra várok, mikor torkollik ez a Denník N, Sme és Aktuality (független szlovákiai sajtóorgánumok – a szerk.) által intenzíven fűtött frusztráció egy magas beosztású koalíciós politikus meggyilkolásába.
Az ügy másik fontos aspektusa Finta szerint, hogy a szlovákiai titkosszolgálatok milyen állapotban vannak. 2023-ban derült ki, hogy a titkosszolgálat (SIS) is érintett az igazságszolgáltatáson belüli korrupció felszámolását célzó műveletek akadályozásában. A SIS-t ma igazgatóhelyettesként Pavol Gaspar vezeti, aki az új köztársasági elnök, Peter Pellegrini beiktatása után a titkosszolgálat vezető posztjára is esélyes. Ő annak a Tibor Gasparnak a fia, aki korábban országos rendőrfőkapitány volt, majd éveken át büntetőeljárások alatt állt, míg tavaly augusztusban átmenetileg őrizetbe is vették. Tibor Gaspart többek között azzal gyanúsították, hogy Fico pártja, a Smer kormányzása idején a kormánypárt érdekében visszaélt a hatalmi helyzetével.
A szlovák titkosszolgálat jelenleg nincs jó állapotban, és Fico oroszbarát külpolitikája miatt a nemzetközi partnereknél is kezdi elvágni magát – magyarázta Finta Márk. Nincs például látható jele annak, hogy a titkosszolgálatoknak előzetesen lettek volna információi a merényletkísérletről: a miniszterelnök – a szlovákiai szokásoknak megfelelően – aggodalom nélkül kiment az emberek közé a nyitrabányai kihelyezett kormányülést követően, mielőtt a tragédia megtörtént.
„Ne csináljátok, mert ez akár genocídiumba is átmehet” – utalt a politikai közbeszéd állapotára Huncik Péter szlovákiai magyar író, pszichiáter hozzátéve: a második világháborúban a holokauszt és az örmény népirtás is szóbeli, elembertelenítő gesztusokkal kezdődött. Az olyan dehumanizáló kifejezések, mint „patkányok vagytok”, „férgek vagytok”, észrevétlenül csúszhatnak át tettlegességbe – fejtette ki lapunknak véleményét Huncik Péter, aki szerint most épp ez történhetett.
Erre igenis reagálnak emberek, akik veszik a lapot, és cselekvésre váltják a felelőtlenül kimondott szavakat
– foglalta össze az eset tanulságait.
Ami Szlovákia közeljövőjét illeti, a 24.hu által megkérdezett szakértők nem derűlátók. Finta Márk szerint a kormányon is múlik, hogy hajlandók-e belemenni az ellenzékkel együtt egy deeszkalációs folyamat megindításába, vagy a társadalmi polarizáció elmélyítését folytatják. Kulcsfontosságú lesz, hogyan nyilvánul meg Robert Fico, miután nyilatkozatképes állapotba kerül – tette hozzá.
Nagyon nehéz hónapok jönnek Szlovákiában, mert azok a közeledési, kiegyezési mechanizmusok, amelyek ilyen helyzetben szóba jöhetnek, borzasztóan törékenyek, és sok olyan politikus van, aki szeret a zavarosban halászni
– fogalmazta meg a kilátásokat Finta Márk.
Ha alapértékekben sem tud kiegyezni a társadalom, akkor borítékolható, hogy az ilyen jellegű erőszakos cselekmények folytatódni fognak a következő években – vélekedett Szalay Zoltán, aki szerint szintén a szlovákiai politikai eliten múlik, meg tudja-e tenni a szükséges gesztusokat. Ami eddig ebből látszik, az minimum ellentmondásos.
