Nem Észak-Macedóniának, hanem az ország korábbi nevén, Macedóniának akarja hívni hazáját a választásokat megnyerő Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) elnöke, Hrisztijan Mickoszki, aki ezzel fel akarja rúgni azt a 2018-as megállapodást, amely lezárta a névvitát Görögországgal.
Hrisztijan Mickoszki pénteken újságíróknak azt mondta, alapvető joga van arra, hogy úgy hívja az országát, ahogy akarja. Hozzátette, amennyiben Görögország úgy gondolja, hogy ezzel felrúgják a 2018-as preszpai egyezményt, forduljanak a Nemzetközi Bírósághoz – írta az MTI.
A névvita május 12-én, az új köztársasági elnök beiktatását követően lángolt fel ismét, Gordana Sziljanovszka-Davkova ugyanis elnöki esküjének letételekor nem Észak-Macedóniának, hanem csak Macedóniának nevezte az országát. Görögország ezt követően újra Észak-Macedónia európai uniós csatlakozásának blokádjával fenyegetőzött. „Minden előrelépés a kétoldalú viszonyunkban, valamint Szkopje minden egyes lépése Európa irányába az egyezmény őszinte tiszteletben tartásától függ” – hangsúlyozta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök. Rámutatott: „jogellenes és elfogadhatatlan”, hogy Sziljanovszka-Davkova eltért a hivatalos szövegtől eskütételében. A köztársasági elnöki hivatal közleménye szerint az új elnök nem akart felháborodást kelteni, és a jövőben is be kívánja tartani az ország alkotmányát.
Gordana Sziljanovszka-Davkova ugyanakkor már elnöki kampányát is a „Macedónia újra büszke lesz!” mottóval folytatta le, és többször is leszögezte, hogy nem szeretné használni az ország nevében az „észak” jelzőt. Szerinte az előző kormánynak nem lett volna szabad ilyen engedményt tenni, így azt sem szeretné, ha a Bulgáriával fennálló vita a Szófia által elvárt módon oldódna meg, vagyis úgy, hogy az ország alkotmányába államalkotó népcsoportként kerüljön be a bolgár.
A Hrisztijan Mickoszki vezette VMRO-DPMNE nyerte meg a május 8-i választást, a 120 parlamenti helyből 58-at szerzett meg, így feltételezhetően ez a konzervatív párt alakíthat kormányt, az új miniszterelnök pedig a pártelnök lesz.
