A CIA igazgatója szerint támogatás nélkül Kijev az év végéig elveszítheti a háborút

Hollandia azonnali hatállyal több mint 200 millió eurót szabadít fel Ukrajna légvédelmének további támogatására – jelentette be Kajsa Ollongren holland ügyvivő védelmi miniszter pénteken Brüsszelben a NATO-Ukrajna Tanács virtuális egyeztetését követően.

A pénzből 150 millió euró jut arra a német kezdeményezésre, amely több országgal közösen gyorsan nagy hatótávolságú légvédelmet biztosítana Kijev számára. Emellett a holland kormány 60 millió eurót fog fordítani rövid hatótávolságú légvédelmi eszközök beszerzésére. Ezeket többek között drónok megsemmisítésére lehet használni, taglalta a miniszter. Ollongren szavai szerint Ukrajnában égető szükség van légvédelemre és tüzérségi lőszerekre, mert a helyzet kezd kritikussá válni. „Most mindannyiunknak mindent meg kell tenni Ukrajna támogatásáért” – mondta.

Hollandia hozzájárul továbbá egy észt kezdeményezéshez is, amelynek célja, hogy a meglévő készletekből minél gyorsabban tüzérségi lőszert küldjenek Ukrajnába.

Ukrajna többek között hét Patriot-rendszert szeretne a városok és az infrastruktúra védelmére. Németország a hét elején jelentette be egy Patriot-rendszer átadását.

(MTI)

Az Ukrajnának nyújtott katonai segítség felgyorsítását szorgalmazta pénteken a hét legfejlettebb ipari országot tömörítő országcsoport, a G7, és felszólította Kínát, állítsa le az orosz hadiiparnak nyújtott támogatást, ha jó kapcsolatokat akar a Nyugattal.

Az Egyesült Államokat, Olaszországot, Kanadát, Franciaországot, Japánt és Nagy-Britanniát magában foglaló csoport külügyminisztereinek az olaszországi Capri szigetén tartott háromnapos tanácskozásán a fő téma Ukrajna és a Közel-Kelet volt.

Záróközleményében az országcsoport elismerte, hogy többet kell tennie Ukrajna megsegítésére, és szorgalmazta a feszültség enyhítését a Közel-Keleten, ahol az Irán és Izrael közötti ellenséges viszony szélesebb regionális konfliktus kirobbantásával fenyeget.

A fokozódó harctéri orosz előrenyomulás miatt aggódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen utazott Caprira, hogy közölje G7-beli szövetségeseivel: még több segítségre van szükségük, és kijelentette, hogy az ukrajnai és a közel-keleti háború között kapcsolat van.

Irán ugyanolyan típusú fegyveres drónokat szállít Oroszországnak, mint amilyeneket a múlt héten egy nagyszabású Izrael elleni támadásban bevetett.

Hibás az a felvetés, hogy a Nyugatnak választani kell Izrael vagy Ukrajna támogatása között, mert mindkét ország ugyanannak a háborúnak a hadszíntere

– jelentette ki Dmitro Kuleba.

Antony Blinken egy pénteki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy míg Észak-Korea és Irán Oroszország legfontosabb fegyverszállítói, Kína az orosz hadiipar „fő közreműködője”.

Ha Kína jó kapcsolatokat akar Európával és más országokkal, nem teheti meg, hogy szítja az európai biztonságot a hidegháború óta fenyegető legnagyobb veszélyt

– mondta.

Annalena Baerbock német külügyminiszter újságírók előtt kijelentette, Berlin számára elfogadhatatlan, hogy Kína még szorosabbra fűzze kapcsolatait „az Ukrajna ellen törvénytelen háborút vívó” Oroszországgal.

A külügyminiszteri tanácskozás röviddel azután ért véget, hogy jól értesült források szerint Izrael megtorló csapást mért Iránra a zsidó állam elleni szombat esti drón- és rakétatámadás miatt.

A G7-miniszterek leszögezték: azon munkálkodnak, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktus ne csússzon ki az ellenőrzés alól, és ezzel egyidejűleg véget vessenek a gázai háborúnak – tájékoztatott Antonio Tajani, a házigazda Olaszország külügyminisztere.

A külügyminiszterek azt is megállapították, hogy a sok globális válság közelebb hozza egymáshoz a vezető demokráciákat.

E miniszteri értekezlet után nagyobb köztünk az egység, mint valaha

– mondta Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője.

Az orosz erők a dél-ukrajnai Mikolajiv és Odessza megyékre mértek csapásokat pénteken napközben, a támadásoknak civil áldozatai is vannak – közölték helyi kormányzók.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy régiójában az orosz erők tüzérségi tűz alá vettek egy kistérséget a megyeszékhely közelében, a támadás következtében egy idős nő életét vesztette, férje és egy 14 éves fiú pedig megsérült.

Oleh Kiper, a szomszédos Odessza megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy délután az orosz erők rakétacsapást mértek a régióra. A támadásban ez eddigi információk szerint egy civil sérült meg. Károk keletkeztek a kikötői és a mezőgazdasági infrastruktúrában. Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője a Facebookon hozzátette, hogy az orosz hadsereg négy rakétával mért csapást Ukrajna déli részének kikötői létesítményeire.

Az ukrán állami újjáépítési ügynökség 18 darab modulárishíd-készletet kapott, amelyet az amerikai Acrow vállalat gyártott – közölte pénteken az ukrán szaktárca. A területfejlesztési minisztérium közlése szerint a hidak Ukrajna és a Világbank által kezdeményezett fejlesztési projekt részeként érkeztek az országba.

Musztafa Najem, az ügynökség vezetője hozzátette, hogy a beszerzést az ENSZ Projekttámogatási Hivatala (UNOPS) végezte. A szállítmány 23,3 millió dollárba került. Az Acrow vállalat ezen felül hídszerelő berendezéseket adományozott Ukrajnának.

A moduláris hidak lehetővé teszik a közlekedési kapcsolatok gyors helyreállítását, valamint biztosítják az áruk és rakományok logisztikáját azokon a helyeken, ahol az állandó hidak megsemmisültek vagy megsérültek a harcok következtében

– magyarázta közleményében az újjáépítési ügynökség.

(MTI)

Ukrajna év végéig elveszítheti az Oroszországgal szembeni háborút, ha az USA nem küld több segélyt – írja a CNN a CIA igazgatójának figyelmeztetése alapján. A téma azért is aktuális, mert az amerikai kongresszus arról vitázik, hogy jóváhagyja-e a Kijevnek szánt, régóta halogatott segélycsomagot.

Bill Burns, a CIA igazgatója azt mondta: a katonai segítséggel az ukránok képesek lennének arra, hogy kitartsanak.

A Telex emlékeztet, hogy nemrég Brüsszelben tárgyaltak a NATO-országok külügyminiszterei, ahol egyik kiemelt témájuk az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok koordinálásának átvétele volt, abban az esetben, ha novemberben esetleg újra Donald Trumpot választják amerikai elnöknek. A fegyverszállítmányok koordinálását jelenleg az Egyesült Államok irányítja, de ha Trump visszatér az elnöki székbe előfordulhat, hogy az USA a továbbiakban nem végezné el ezt a feladatot. A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg egy 100 milliárd dolláros, öt évre szóló alapot javasol Ukrajnának.

Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában aról beszélt, hogy a lehető legkevesebb pénzt kell odaadni az ukránoknak.

Dnyipropetrovszk régiót érte nagyszabású orosz rakétatámadás, ebben legalább nyolc ember meghalt, huszonegy megsebesült és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – jelentették helyi illetékesek péntek reggel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a támadás több lakóépület emeletét és egy vasútállomást rongált meg a régió fővárosában, Dnyipróban. Az elnök további légvédelmi intézkedéseket szorgalmazott.

Az ukrán állami vasúttársaság szerint az orosz támadás szándékosan célozta a térségben lévő vasúti infrastruktúrát, és vasúti alkalmazottakat sebesített meg. A vállalat bezárta dnyiprói állomását, a városon egyébként áthaladó vonatok terelve közlekednek.

Ihor Klimenko belügyminiszter elmondta, hogy legalább nyolc ember halt meg a támadásban, kettő Dnyiproban és hat a régió Szinelnyikovszkij körzetében, ahol több mint egy tucat ház megrongálódott.