Norvégia kész elismerni a palesztin államot

Norvégia – több más országgal egyetértve – készen áll egy palesztin állam elismerésére – jelentette ki pénteki, spanyol hivatali kollégájával együtt Oslóban megtartott sajtótájékoztatóján a norvég miniszterelnök.

Jonas Gahr Störe azt mondta, Norvégia kész meghozni egy ilyen döntést, de azt a kérdésben vele egyetértő országokkal egyeztetve, a megfelelő időben és helyzetben kell elhatározni, így kijelölt időpontja egyelőre nincs. Hozzátette: támogatják a spanyol miniszterelnök javaslatát arra, hogy folytassák az egyeztetéseket az érintett országok között, és már a következő hetekben fokozni szeretnék ezt a folyamatot.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő azt emelte ki, hogy „országa már nyíltan elkötelezte magát a palesztin államiságnak egy olyan időpontban való elismerésére, amikor az a legnagyobb pozitív hatással lehet a békefolyamatra”.

Sánchez a hét elején megkezdett európai útjának előző, Írországban és Lengyelországban tett látogatásain is annak szükségességéről beszélt, hogy „előre kell lépni a palesztin állam elismerésének ügyében”.

Múlt heti, Jordániában, Szaúd-Arábiában és Katarban tett körútján pedig azt helyezte kilátásba, hogy a spanyol kormány már júniusban elismerheti a palesztin államot.

A norvég parlament novemberben megszavazta a kormánypártok javaslatát, amely arra kérte a kormányt, hogy készüljön fel a független palesztin állam elismeréséről szóló döntésre.

(MTI)

A tavaly októberben túszul ejtett izraeliek sorsát csak tűzszünet ideje alatt lehet tisztázni, közölte a túszokat a Gázai övezetben fogva tartó Hamász palesztin iszlamista szervezet egy magas rangú tisztségviselője pénteken a Telegramon.

Most részben arról is folynak az egyeztetések, hogy megállapodásra jussunk egy tűzszünetről annak érdekében, hogy legyen elég idő és megfelelő biztonsági helyzet hiteles és pontos adatokat összegyűjteni az elfogott izraeliekről

– írta Bászim Naím közleményében. Hozzátette, hogy a fogvatartottak a Gázai övezet különböző pontjain, más-más csoportok felügyelete alatt vannak. Megjegyezte azt is, hogy egyesek közülük „a romok alá” kerültek a háborúban megölt palesztinokkal együtt.

Naím azokra az újságírói kérdésekre válaszolt, amelyek azt firtatták, hogy a Hamász valóban azért utasította-e vissza az Egyesült Államok által nemrég előterjesztett kompromisszumos javaslatot, mert nem lett volna képes szabadon engedni negyven túszt a háromlépcsős megállapodás első fázisában.

Sajtóértesülések szerint a javaslat értelmében az első fázisban a Hamásznak nőket, 50 év feletti férfiakat és sürgős orvosi kezelésre szorulókat kellene elengednie.

A tárgyalások legutóbbi fordulóján azonban a palesztin szervezet azt közölte, nem tud kiállítani negyven olyan túszt, aki ezen kategóriák valamelyikébe beletartozna, és emiatt felmerült, félő, hogy a jelenlegi becsléseknél akár sokkal több izraeli túsz is meghalhatott már. Izrael korábban azt feltételezte, hogy a mintegy 130 elrabolt izraeliből csak kevesebb mint 100 lehet ma is életben a Gázai övezetben.

Sajtóértesülések szerint az amerikai kompromisszumos javaslatot William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója mutatta be vasárnap a kairói tárgyalásokon. Az elképzelés szerint egy hathetes tűzszünet ideje alatt a Hamász elengedne 40 túszt cserébe 900 palesztin, köztük 100, izraeliek ellen elkövetett gyilkosság miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt, fogoly szabadságáért. Izrael továbbá a túszok szabadon bocsátásáért cserébe hozzájárulna ahhoz is, hogy 150 ezer palesztin visszatérhessen a Gázai övezet északi részébe.

A Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy tartós tűzszünetet kössenek, és az izraeli hadsereg teljesen vonuljon ki az övezetből. Az izraeli kormány azonban ideiglenes tűzszünetben gondolkodik, és a jelek szerint nyitva tartja annak lehetőségét, hogy egy határozott idejű fegyvernyugvás után folytassa a hadműveleteket. A két fél nem közvetlenül, hanem amerikai, katari és egyiptomi közvetítők útján tárgyal egymással.

(MTI)

Az Egyesült Államok hadserege sikeresen megsemmisített egy, a húszik által uralt jemeni területről kilőtt hajó elleni ballisztikus rakétát, jelentette az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) csütörtökön.

A CENTCOM közleményében úgy fogalmazott, hogy sem amerikai, sem koalíciós, sem kereskedőhajók esetében sem érkezett jelentés személyi sérülésről vagy károkról.

Washington decemberben nemzetközi koalíciót hozott létre a tengeri forgalom védelmére, de egyelőre nem sikerült megállítani a támadásokat, amelyeket a húszik Izrael gázai övezeti háborújára hivatkozva követnek el.

(MTI)