Nagyvilág

Egy oltásellenes Kennedyt vagy egy progresszív prófétát is választhat, aki nem akar Bidenre vagy Trumpra szavazni

mily Elconin / Getty Images / AFP
mily Elconin / Getty Images / AFP
A két nagy párt jelöltjei mellett rendre megjelennek független vagy kisebb pártokhoz tartozó jelöltek is az amerikai elnökválasztási kampányban. Nincs azonban könnyű dolga annak, aki erre vetemedik.

Bár a Demokrata Párt és a Republikánus Párt nyári jelölőgyűlésére még várni kell, az már most biztosnak látszik, hogy az őszi amerikai elnökválasztáson megismétlődik a négy évvel ezelőtti csata: a két nagy párt képviseletében a regnáló amerikai elnök, Joe Biden, illetve elődje, Donald Trump csaphat össze.

A politikai verseny Amerikában hosszú ideje e két párt között zajlik, ugyanakkor minden elnökválasztáson feltűnik egy-egy kisebb párt jelöltje, esetleg olyanok, akik függetlenként akarják megméretni magukat. Közülük idén leginkább ifjabb Robert F. Kennedy és Cornel West emelkedik ki, jóllehet óriási meglepetés lenne, ha bármelyikük akár csak a második helyet is megcsípné.

Nehezített pálya a jelöltségig

Összességében elmondható, hogy azoknak a jelölteknek, akik valamelyik párt nevében akarnak elindulni az elnökválasztáson, alapvetően könnyebb dolguk van. Nem csak azért, mert ilyenkor mögöttük áll egy egész pártszervezet aktivistákkal, adományozókkal és más politikusokkal együtt, hanem azért is, mert más feltételeket kell teljesíteniük, mint a függetleneknek.

A jelölteknek államonként kérvényezniük kell, hogy rákerülhessenek a szavazólapra. Nem kötelező minden államban rajta lenniük, de természetesen minél több helyen voksolhatnak rájuk, az annál több szavazatot jelent. Nézzük például Colorado államot. Ott a hivatalosan elismert pártok nevében induló jelölteknek 5000 aláírást kell összegyűjteniük, és mellé befizetni 500 dollár illetéket. Független jelöltként viszont már 12 000 aláírásra van szükség olyan személyektől, akik másnak nem adtak ajánlást.

Bryan Olin Dozier / NurPhoto / AFP Dr. Cornel West aktivista és filozófus a washingtoni Lafayette téren tartott gyűlésen 2024. február 21-én.

Alabamában is nagy a különbség. Ott a Demokrata Párt és a Republikánus Párt jelöltjeinek 350–500 aláírást kell összegyűjteniük, ami azt jelenti, hogy vagy 500 aláírást összesen, vagy 50 darabot minden kongresszusi szavazókörzetből. Ugyanebben az államban a független jelölteknek már 5000 aláírásra van szükségük, vagyis a tízszeresére. Oklahomában a pártok jelöltjeinek 5000 aláírást kell összegyűjteniük az 5000 dolláros illeték mellé, míg a független jelölteknek 34 599 darabot, vagy befizetni 35 000 dollárt.

Az ötven államból negyvenben van még egy lehetőség rákerülni a szavazólapokra akkor is, ha az illető nem tudott összeszedni elegendő aláírást: a szavazás napján a választók ráírhatják a nevét a szavazólapra, és behúzhatják mellé az ikszet. Ahhoz azonban, hogy ezt a szavazatot érvényesnek tekintsék, 31 államban előzetesen ki kell tölteni néhány iratot a potenciális jelöltnek, ott tehát azért szükség van valamilyen előzetes koordinációra.

2024 márciusában öt olyan – nem demokrata és nem republikánus párti – jelölt van, akik rajta lesznek legalább néhány államban a szavazólapon:

  • ifjabb Robert F. Kennedy elnökjelölt (független),
  • Cornel West elnökjelölt (független),
  • Claudia de la Cruz elnökjelölt és Karina Garcia alelnökjelölt (Szocializmus és Felszabadulás Pártja – Party for Socialism and Liberation),
  • Peter Sonski elnökjelölt és Lauren Onak alelnökjelölt (Amerikai Szolidaritás Párt – American Solidarity Party),
  • valamint Michael Wood elnökjelölt és John Pietrowski alelnökjelölt (A Szesztilalom Pártja – Prohibition Party).

Ugyan az 1869-ben alapított Prohibition Party a legrégebbi harmadik utas politikai közösség, a jelöltjeik mindössze egy államban vannak fent a szavazólapon, míg Kennedy nyolc, West pedig négy államban, így ők ketten azok, akikkel a független jelölteket taglaló cikkek is leginkább foglalkoznak.

Ifjabb Robert F. Kennedy

Ifjabb Robert F. Kennedy apja (Robert F. Kennedy igazságügyi miniszter, szenátor, elnökjelölt), idősebb nagybátyja (John F. Kennedy, amerikai elnök) és fiatalabb nagybátyja (Ted Kennedy, szenátor, elnökjelölt) a családi hagyományokat folytatva döntött úgy, hogy megcélozza a Fehér Házat. Jóllehet, a Kennedy név még mindig jól cseng az amerikai közéletben, az RFK-ként emlegetett politikustól inkább elhatárolódik a családja, mint támogatná.

A jogász végzettségű Kennedy 1954-ben született, 9 éves volt, amikor nagybátyját, és 14 éves, amikor az édesapját agyonlőtték. Kamaszként két iskolából is eltanácsolták, és marihuána-, valamint heroinbirtoklásért is kapott felfüggesztett börtönbüntetést. A 80-as években a környezetvédelem felé fordult, a 2000-es évek elején pedig természetkárosítással kapcsolatos ügyekre specializálódott ügyvédi irodát nyitott.

Kennedy korábban nem vállalt politikai hivatalt, és látványosan politizálni is csak a koronavírus-járvány alatt kezdett. A Kennedy család politikával foglalkozó tagjai mindig is a Demokrata Párt színeiben jeleskedtek, és RFK is ezen az úton indult el, aztán a retorikájában egyre inkább átvették a szerepet azok az összeesküvés-elméletek, amelyeket a demokraták nem osztanak, így bár előbb demokrataként indult, később független színekre váltott.

Kennedy azt állítja többek között,

  • hogy a koronavírus bizonyos népcsoportok (fehérek és feketék) célzott támadására szolgál, míg mások (az askenázi zsidók és kínaiak) védettebbek ellene;
  • az iskolai lövöldözések az antidepresszáns gyógyszerek használatának következményei;
  • John F. Kennedy meggyilkolásában szerepe volt a CIA-nek;
  • rossz embert ítéltek el az apja meggyilkolásáért;
  • az oltások pedig autizmust okoznak.
Michael M. Santiago / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP Robert F. Kennedy Jr. elnökjelölt a World Values Network elnökjelölti sorozatán a Glasshouse-ban 2023. július 25-én New Yorkban.

RFK családja, köztük a testvérei egyértelműen elhatárolódtak tőle, olyannyira, hogy húga, Kerry a család nevében a következő szöveget posztolta az X-re, miután bátyja bejelentette az indulását az elnökválasztáson:

Lehet, hogy Bobbynak ugyanaz a neve, mint apánknak, de nem osztja ugyanazokat az értékeket, látásmódot vagy nézeteket. A mai bejelentés nagyon elszomorító számunkra. Elítéljük a jelöltségét, és úgy gondoljuk, hogy az veszélyt jelent az országunkra nézve.

A minap aztán újabb, még ennél is határozottabb kiállást láthattunk a családtól, amikor az ír gyökerekkel rendelkező Kennedyk – RFK nélkül – Szent Patrik-nap alkalmából ellátogattak a Fehér Házba Joe Bidenhez. Kerry Kennedy erről is közzétett egy fotót azzal a szöveggel: „Nem elég azt kívánni, hogy jobb legyen a világ, tenni is kell érte.”

A Hill politikai portál közvélemény-kutatási összesítője szerint annak ellenére, hogy RFK egyelőre nem fenyegeti azzal sem Bident, sem Trumpot, hogy a támogatottságuk közelébe érne, egyértelműen mérhető támogatottságot mutat. Míg cikkünk írásakor Trumpot 41 százalék, Bident pedig 39 százalék körülre mérték, Kennedy 11 százalék körül járt, ami arra nem elég, hogy választást nyerjen, de arra igen, hogy egy kiélezett versenyben a másik két jelölttől elvegyen fontos szavazatokat.

Cornel West

A magát progresszív prófétaként azonosító Cornel West Magyarországon talán a mozifilmek kedvelőinek lehet leginkább ismerős, ugyanis West tanácsnokként feltűnt a Mátrix – Újratöltve és a Mátrix – Forradalmak című filmekben is. Amerikában azonban jól ismerik baloldali filozófusként is, aki nem csak a szocializmusból merített ihletet világnézete megalkotásához, hanem a kereszténységből és a világot az ideákon és képzeteken keresztül megismerni kívánó transzcendentalizmusból is.

Az 1953-ban született West Kaliforniában nőtt fel, és már fiatalon bekapcsolódott a fekete polgárjogi mozgalmakba. 1973-ban elvégezte a Harvard Egyetemet, majd a Princetonon filozófiából doktorált. Ezt követően számos jeles egyetemen oktatott, utóbb „sztárfilozófus” lett, akit a tudományos életen kívül is megismertek. Szocialistának vallja magát, de nem marxistának, mert az véleménye szerint nem egyeztethető össze a keresztény vallásával.

Barack Obamát többször is kritizálta, mert szerinte túl közel volt a Wall Street-i bankárokhoz, támogatta viszont Bernie Sanders (Demokrata Párt), majd Jill Stein (Zöld Párt) elnökjelöltségét 2016-ban, Hillary Clintont viszont „neoliberális katasztrófának” nevezte.

Ami az aktuális politikai helyzetet illeti, West elítélte Izraelt a gázai háborúban végrehajtott tettei miatt, Joe Bident pedig háborús bűnösnek nevezte, egyúttal azt állította, hogy Izrael és az USA közösen felelősek a gázai népirtásért. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban is meglehetősen ellentmondásos, némileg Moszkvának kedvező álláspontot képvisel, miszerint Ukrajna „bűnös megszállását” a NATO – és az Egyesült Államok – provokálta ki, illetve a konfliktus valójában az USA és Oroszország között zajlik.

West 2023. június 5-én bejelentette, hogy az Emberek Pártja (People’s Party) jelöltje lesz, majd tíz nap múlva átment a Zöld Párthoz, ahol a kampánya középpontjába az egészségügyet, a lakhatást és az USA katonai költségvetésének drasztikus csökkentését helyezte. Négy hónappal később azonban újabb váltást jelentett be: elhagyta a Zöld Pártot és független jelöltté avanzsált. A zöldeknél a helyét az a Jill Stein vette át, akit sokan azzal vádolnak, hogy 2016-ban szavazatokat „rabolt el” Clintontól, és ezen múlt Trump választási sikere.

Ugyan Westnek nagyjából semmi esélye nincs az elnökség elnyerésére, arra jó lehet, hogy fontos szavazatokat szerezzen meg másoktól. Az egyik megcélzott választói csoportot azok a muszlimok és arab-amerikaiak alkotják, akik nemrégiben a Demokrata Párt előválasztásán fejezték ki nemtetszésüket Biden közel-keleti politikájával kapcsolatban. Ha ők inkább Westet választják, az veszélybe sodorhatja Biden azon ambícióját, hogy újraválasszák az USA elnökének.

Bryan Olin Dozier / NurPhoto / AFP Cornel West

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik