Zelenszkij elmondta, hány ukrán katona halt meg a háború kezdete óta

31 ezer ukrán katona halt meg az Ukrajna elleni orosz invázió két évvel ezelőtti kezdete óta – ismertette vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A Reuters szerint erről több mint egy éve ez az első hivatalos adat.

Zelenszkij a Kijevben megtartott sajtóértekezleten elmondta: a sebesültek számát nem közölheti, mert az segítené az orosz katonai tervezést.

31 ezer ukrán katona halt meg ebben a háborúban. Nem 300 ezer, nem 150 ezer, miként Putyin hazudja. Ettől függetlenül ez nagy veszteség számunkra

– fogalmazott az ukrán államfő.

A teljes körű orosz inváziónak áldozatul esett ország vezetése 2022 vége óta nem számszerűsítette katonai veszteségeit. Akkor Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó azt állította, hogy 13 ezer ukrán katona esett el a 2022 február 24-i invázió óta. Oroszország nem hozza nyilvánosságra a katonai veszteségeit – ezeket az adatokat titkosan kezelik.

Lehetséges, hogy Ukrajna és külföldi partnerei békecsúcsra hívják Oroszországot, hogy Zelenszkij béketerve alapján megtárgyalják a két éve tartó orosz invázió befejezését – közölte vasárnap Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke.

Svájc lesz a házigazdája annak a csúcstalálkozónak, amelyen Ukrajna és szövetségesei az ukrán elnök béketervéről tanácskoznak. Ezt egy későbbi időpontban, egy második találkozón át is adhatják Oroszországnak – mondta.

Zelenszkij először a G20-ak 2022. novemberi csúcstalálkozóján jelentette be békeformuláját. Ebben az ország területi integritásának helyreállítását és az orosz csapatok teljes kivonását követelte.

Kijev továbbra is fenntartja, hogy addig nem áll szóba Moszkvával, amíg az összes orosz katona el nem hagyja az ukrán területeket. A Kreml szerint jelenleg nincs alapja az Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásoknak, és Kijev béketerve abszurd, mert abból kizárják Oroszországot.

(Reuters)

A katolikus egyházfő olyan megoldást szorgalmaz, amely igazságos és tartós békéhez vezet.

„Oly sok áldozattal, sebesülttel, pusztítással, gyötrelemmel és könnyekkel teli ez az időszak, amely szörnyen hosszúra nyúlik, és a vége nem látszik. Ez olyan háború, amely nemcsak a régiót pusztítja, hanem a gyűlölet és a félelem globális hullámait is elszabadítja” – értékelte a helyzetet egy nappal a háború kezdetének második évfordulója után a heti Úrangyala üzenetében.

Azért könyörgök, hogy találjuk meg azt a kis emberséget, amely megteremti a diplomáciai megoldás feltételeit az igazságos és tartós béke keresése érdekében

– fohászkodott az egyházfő.

(Reuters)

A fehérorosz elnök sem hagyja cserben a népét.

Aljakszandr Lukasenka a vasárnap kezdődött parlamenti választásokra időzítve, voksa leadása után jelentette be, hogy indul a 2025-ös elnökválasztáson.

Egyetlen felelősségteljes elnök sem hagyná cserben a népét, mely követte őt a csatába.

A fehérorosz állami hírügynökséget idéző MTI szerint azt is hozzátette ugyanakkor, hogy az elnökválasztásig hátralévő egy évben még sok minden változhat.
Az országban legutóbb 2020-ban tartottak elnökválasztást. Azt az 1994 óta hivatalban lévő Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80 százalékával, az ellenzék szerint csalással nyerte meg. Utána soha nem látott méretű tiltakozó tüntetések kezdődtek el, amelyeket erőszakkal vertek le és több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe. Az ellenzéki vezetők nagy része vagy börtönbe került, vagy külföldre menekült. Az Egyesült Államok és az EU szankciókat léptetett életbe Minszk ellen.

Jelenleg 500 vállalat dolgozik az ország védelmi szektorában.

Ukrajna stratégiai iparágainak minisztere, Olekszandr Kamisin azt mondta, ez a szám 100 állami és 400 magánvállalatot jelent. Ukrajna idén a lőszergyártás jelentős mértékű növelését tervezi, tette hozzá egy konferencián. A rendezvényen Rusztem Umerov védelmi miniszter arról beszélt, hogy az ígért nyugati fegyverek fele késve érkezik. A digitális fejlesztési miniszter, Mihajlo Fedorov szerint a harctéren oroszok ellen használt drónok 90 százalékát Ukrajnában gyártották. Az MTI emlékeztet rá, Litvániában állampolgárok, cégek és szervezetek mintegy 8,3 millió eurót (mintegy 3,2 milliárd forint) gyűjtöttek össze, hogy védőfelszereléseket vásároljanak ukrán katonáknak.

Annalena Baerbock a háború folytatására biztatta Ukrajnát.

A német külügyminiszter szombaton, az Ukrajna elleni orosz háború kezdetének második évfordulóján Odesszában ukrán kollégájának, Dmitro Kulebának megerősítette, Berlin továbbra is elkötelezett Kijev iránt, támogatja fegyverekkel, egyengeti útját az Európai Unióba, míg Vlagyimir Putyin nem állítja le a háborút. Annalena Baerbock szerint a fegyverekkel nem csupán területeket lehet visszafoglalni,

de minden nap életeket is lehet menteni.

A német tárcavezető látogatását biztonsági okokból kezdetben titokban tartották, mert Odesszát nem egészen 24 órával korábban megtámadták az oroszok, emlékeztetett az MTI.

Dmitro Kuleba ugyanakkor úgy vélte, ha Németország és a Nyugat nem tekint Ukrajnára Oroszország szemüvegén keresztül, befogadja őket az EU-ba és a NATO-ba, a háború ki sem robbant volna. Az Európai Unió decemberben döntött úgy, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, de még sok évbe telik, mire Kijev tag lehet. Kuleba szerint a Nyugat elmulasztotta a lehetőségeket, hogy féken tartsák Oroszországot.

Ha valamennyi, fegyverszállításra vonatkozó döntést időben meghozták és megvalósították volna gyorsan a háború elején, most Luhanszkban tartanánk sajtótájékoztatót egy Lisszabontól Luhanszkig húzódó Európáról.

Szerinte a béke kizárólag több fegyver szállításával érhető el, mert tartós és igazságos békét csak Oroszország legyőzésével lehet elérni.

Csak 29-en kértek ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4853-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5910-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnap az MTI-t arról is tájékoztatta, hogy a beléptettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki 30 napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.