Meghalt egy orosz katonai blogger, miután súlyos orosz veszteségekről írt

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető anyja keresetet nyújtott be az északi-sarkvidéki Szalehard város bíróságán, mert a hatóságok megtagadták fia holttestének kiadását – közölte a TASZSZ orosz hírügynökség szerdán.

A bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus pénteken, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint Navalnij séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt. Halálhíre nemzetközi felháborodást váltott ki, számos ország bekérette a helyi orosz nagykövetet.

Navalnij holttestét a büntetőtelepről Szalehard városába, a körzet székhelyére vitték a haláleset kivizsgálásával megbízott orosz nyomozók.

Az ellenzéki vezető anyját és ügyvédeit azonban hétfőn már nem engedték be a halottasházba. Kira Jarmis, Navalnij szóvivőjének beszámolója szerint a nyomozók arról tájékoztatták az anyát és ügyvédeit, hogy az aktivista halálával kapcsolatos vizsgálatot meghosszabbították.

Ljudmila Navalnaja kedden videoüzenetben szólította fel a hatóságokat, hogy adják ki fia holttestét. Mint fogalmazott: erről Putyinnak kell döntenie.

Hadd lássam végre a fiamat! Követelem holttestének azonnali kiadását, hogy méltó módon eltemethessem

– mondta a videóban Ljudmila Navalnaja.

Az orosz hatóságok közlése szerint legalább 14 napra van szükségük ahhoz, hogy elvégezzék a különböző vizsgálatokat a holttesten, ezért azt még nem tudják átadni a hozzátartozóknak.

Az OVD-Info emberi jogi szervezet szerint már 75 ezer ember csatlakozott ahhoz a petícióhoz, amelyben azt kérik a kormánytól, hogy Navalnij földi maradványait adják át a hozzátartozóinak.

A hatályos orosz jogszabályok 30 napig is lehetővé teszik a holttest vizsgálatát, ha felmerül a gyanú, hogy egy büntetés-végrehajtási intézet őrizetese nem természetes halállal halt meg – közölte Dmitrij Agranovszkij ügyvéd, a moszkvai Lipcer, Sztavickaja és Társai ügyvédi iroda igazgatója a Szolovjov Live orosz médiacsatorna műsorában szerdán.

(MTI)

Luminita Odobescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmint, Oroszország bukaresti nagykövetét a bebörtönzött Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus hirtelen halála ügyében – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium (MAE).

A MAE képviselője a találkozón hangsúlyozta: Alekszej Navalnij haláláért kizárólag az orosz hatóságokat terheli a felelősség. Kiemelte, hogy a haláleset körülményeit egy független, átfogó és átlátható vizsgálatnak kell tisztáznia. A tárca képviselője szerint az orosz hatóságoknak erkölcsi kötelességük, hogy Alekszej Navalnij holttestét haladéktalanul átadják családjának.

Az orosz nagykövet bekéretése azon következetes álláspontot jelzi, hogy Románia elítéli az emberi jogok és alapvető szabadságjogok Oroszország általi tömeges és rendszeres megsértését, és elvárja Oroszországtól, hogy tegyen eleget e téren vállalt nemzetközi kötelezettségeinek – hangsúlyozta a román külügyi közlemény.

(MTI)

Az ukránok több mint fele, 52 százaléka tartja ellenséges országnak Magyarországot. Ez jelentős romlásnak számít: tavaly ugyanez a szám csak 42 százalék volt, miközben a válaszadók 26 százaléka akkor semlegesnek tartotta Magyarországot, derül ki egy The Kyiv Independent által közölt kutatásból.

Hazánkkal együtt Kína is átkerült az ellenséges államok sorába, ahogy Lengyelország megítélése is romlott. Míg tavaly az ukránok 79 százaléka sorolta az „egyértelműen barátságos” országok közé Lengyelországot, addig idén már csak 33 százalékuk.

Varsó az ukrán honvédő háború egyik legelkötelezettebb európai támogatója volt, ám az olcsó ukrán gabona behozatalának tilalma miatt elmérgesedett a viszony a két ország között.

Az ukránok baráti országnak tekintik az Egyesült Államokat (81 százalék), Nagy-Britanniát (80 százalék), Litvániát (79 százalék), Kanadát (78 százalék), Franciaországot (70 százalék) és Japánt (55 százalék).

Biztonsági megfontolásokból Litvánia úgy döntött szerdán, hogy lezárja két további határátkelőjét a fehérorosz határon.  Lavoriskes és Raigardas településeknél a határátkelőt március 1-jétől zárják le további intézkedésig. Litvánia és Fehéroroszország csaknem 680 kilométeres határszakaszán összesen hat átkelő van, ezekből március 1. után már csak kettőt tartanak majd nyitva.

Agne Bilotaite litván belügyminiszter indoklása szerint a működő határátkelők számának csökkentésével hatékonyabban tudják ellenőrizni az áruk, a járművek és a személyek forgalmát, illetve könnyebben vissza tudják szorítani a szankcionált árucikkek ki- és beáramlását és a csempészetet.

A litván kormány először tavaly augusztusban döntött úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti két átkelő működését a fehérorosz határon, akkor a Sumskas és Tverecius falvak közelében lévő ellenőrzési pontokat zárták be.

MTI

A brit kormány befagyasztotta annak a hat orosz börtönparancsnok vagyonát, akik azt a sarkvidéki, korábban gulágként működő börtönkolóniát vezették, ahol haláláig Alekszej Navalnij is raboskodott, írja a BBC. A szankcionált személyeket a szigetországból is kitiltották.

A szankciókat bejelentő David Cameron brit külügyminiszter azt ígérte, hogy senkinek se legyen illúziója afelől, hogy felelősségre vonják azokat, akik az orosz ellenzéki vezetővel való brutális bánásmódért felelősek. A brit kormány nevében az orosz hatóságokat felszólította arra, hogy Navalnij holttestét haladéktalanul adják oda a családjának, és egy teljes körű, transzparens nyomozást folytassanak a halála ügyben.

Meghalt Andrej Morozov orosz katona és katonai blogger, nem sokkal azután, hogy felfedte Moszkva csapatveszteségének mértékét a kelet-ukrajnai Avdiivkáért vívott harcban – írja a Newsweek. Morozov a hírek szerint öngyilkos lett.

Russian ‘war correspondent’ Andrei ‘Murz’ Morozov has committed suicide

A few days ago he said on Telegram that Russian forces had lost 16,000 men in the battle for Avdiivka https://t.co/b0LQTd1Vhc pic.twitter.com/YTTW8k0v95

— Francis Scarr (@francis_scarr) February 21, 2024

Közösségi oldalán állítólag több bejegyzés is megjelent szerdán, melyekben az állt, hogy öngyilkos akar lenni. Arra kérte olvasóit, hogy ne legyenek szomorúak halála miatt, és még arról is írt, hogy hova szeretné, ha eltemetnék.

Nemrég a blogger azt állította, hogy Oroszország 16 000 katonát és 300 páncélozott járművet veszített a kulcsfontosságú frontvárosért, Avdiivkáért vívott csatában.

Az EU szerdán jóváhagyta az Oroszország elleni 13. szankciócsomagját – közölte az EU belga elnöksége az X-en, megerősítve a Reuters korábbi értesüléseit. Az új csomagban közel 200 szervezet és magánszemély kerül fel a szankciós listára,

A csomagot hivatalosan február 24-én, az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének második évfordulójára hagyják jóvá.

Magyarországon elsőként a Népszava publikálhatta a Külkapcsolatok Európai Tanácsa legújabb tanulmányát, amely a YouGov és a Datapraxis 12 EU-tagállamban, köztük Magyarországon végzett január eleji közvélemény-kutatása alapján készült. A társszerzők, Ivan Krastev és Mark Leonard szerint a véleményváltozás hátterében az ukrán hadsereg megrekedt támadása és az amerikai politika fordulatával kapcsolatos növekvő aggodalmak állnak.

Mint írják, Európa-szerte egyre nagyobb a pesszimizmus a háború kimenetelét illetően. A vizsgált országok átlagát tekintve a megkérdezettek csupán 10 százaléka hisz abban, hogy Ukrajna győzni fog Oroszország ellen, míg kétszer annyian (20 százalék) jósolnak orosz győzelmet. Még a legoptimistább országokban is (Lengyelország, Svédország és Portugália) csak a válaszadók 17 százaléka hisz abban, hogy Kijev felülkerekedhet. Valamennyi országban az a legmarkánsabb vélemény (átlagosan 37 százalék), hogy egy „kompromisszumos megállapodás” fogja lezárni a háborút.

A felmérés szerint öt országban – Magyarországon, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Ausztriában – egyértelműen azt preferálják (64, 59, 52, 50 és 49 százalék), hogy Kijevet a megállapodás elfogadására kényszerítsék. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy az európaiak „kiábrándítónak” tartanák Donald Trump visszatérését a Fehér Házba. A válaszadók 56 százaléka „meglehetősen” vagy „nagyon csalódott” lenne, ha Trumpot újra megválasztanák az Egyesült Államok elnökévé. Magyarország volt az egyetlen kivétel, nálunk 27 százalék jelezte, hogy „elégedett” lenne ezzel az eredménnyel, és csak 31 százalék mondta, hogy „csalódott” lenne.

A felmérés arra jutott, hogy az európaiak átlag 41 százaléka úgy véli: az EU-nak „növelnie” kell vagy „szinten tartania” az Ukrajnának nyújtott támogatását, ha az USA Trump alatt leállítja támogatásait – írja a Népszava.