Sérti a lengyel alkotmányt a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírások olyan értelmezése, melyre hivatkozva az új kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz decemberben felmentette a közszolgálati médiát működtető társaságok vezetését – közölte a lengyel alkotmánybíróság csütörtökön közzétett ítéletében. Az alkotmánybíróság öttagú összetételben döntött, egy bíró ellenezte a végzést. A kulturális tárca szerint viszont a döntést figyelmen kívül kell hagyni.
„A gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságok felszámolását érintő előírásait nem lehet úgy értelmezni, hogy magából a törvényből kifolyólag a közszolgálati médiára is vonatkoznak” – szólt az ítélet, aminek értelmében a gazdasági társaságok tagjainak leváltását szabályozó előírások alapján a közmédiára alkalmazott döntések semmilyen jogi következményt nem vonnak maguk után.
A testülethez december 14-én az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői nyújtottak be panaszt. Előtte az októberi parlamenti választások nyomán többségbe került parlamenti koalíció politikusai kilátásba helyezték a lengyel közszolgálati rádió és televízió vezetésének leváltását, illetve a közmédia jelenlegi szervezeti formájának felszámolását. December 20-án Sienkiewicz miniszter a gazdasági társaságokról szóló törvényre és egy parlamenti határozatra hivatkozva felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóját. December 27-én Sienkiewicz felszámolási eljárást indított a közmédiát működtető társaságok ellen. Ennek értelmében az említett társaságokat a felszámolással megbízott illetékesek irányítják. A közmédia vezetésének felmentését Andrzej Duda államfő is törvénysértőnek nevezte. Az intézkedések ellen a múlt héten tömegfelvonuláson is tiltakoztak Varsóban.
A csütörtöki alkotmánybírósági döntésre reagálva, a varsói kulturális tárca közleményt adott ki. Az intézmény honlapján közzétett dokumentumban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), valamint a lengyel legfelsőbb bíróság által az utóbbi években kiadott határozatokra hivatkozva azt írták, hogy az alkotmánybíróság nem független, ezért döntéseinek nincs általánosan kötelező erejük, és nem véglegesek, a jogi gyakorlatban pedig nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők.
