Kijev nem akar több kamionblokádot látni az uniós határainál

Hatalmas válságot fog előidézni Európa egészében a további késlekedés az Ukrajnának szánt nyugati támogatásokban – figyelmeztetett szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban újságíróknak nyilatkozva.

Mint mondta, a kijevi vezetés folytatni fogja a harcot, de pénzügyi segítség nélkül Oroszország képes lehet meghódítani Ukrajnát. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hogy amint Oroszország elfoglalta Ukrajnát, háború lesz a NATO-val. Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az észak-atlanti szövetség elleni támadást forgat a fejében.

Az ukrán vezető szerint a nyugati támogatás elmaradásának közvetlen hatása a harctéren a tűzérségi lőszerek és légvédelmi eszközök hiányában fog megnyilvánulni. Mindez – figyelmeztetett – nagy számú halálos áldozatot, illetve sebesültet fog eredményezni.

Zelenszkij felhívta a figyelmet arra is, hogy ukrán vereség esetén Európa nemcsak újabb menekültáradatokkal lesz kénytelen szembesülni, de le fog állni a gabona- és elektromosenergia-szállítás is.

A németországi székhelyű Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) összesítése szerint Ukrajna eddig 240 milliárd euró (91 ezer milliárd forint) értékű támogatásban részesült partnereitől.

(MTI)

Az oroszbarát NoName hackercsoport kibertámadást hajtott végre a svájci szövetségi közigazgatás ellen szerdán, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök davosi látogatása alatt.

A svájci Kiberbiztonsági Szövetségi Hivatal (BACS) közlése szerint egy DDoS-támadás következtében több svájci kormányzati weboldal átmenetileg elérhetetlen volt. A minisztériumok és szövetségi hivatalok weboldalait érintő terheléses támadást a NoName hackercsoport vállalta magára, amely már 2023 júniusában is megtámadta a svájci szövetségi kormányt.

A hackercsoport közölte, hogy a támadást Zelenszkijnek a Világgazdasági Fórum éves davosi találkozóján való részvétele miatt követték el. A svájci kormány biztosított afelől, hogy fel vannak készülve az ilyen támadásokra, így megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket.

(MTI)

Az ukrán haderő felszólította az észak-ukrajnai Csernyihiv és Szumi megyék orosz határmenti térségeinek lakosait, hogy saját biztonságuk érdekében, valamint azért, hogy az ukrán hadsereg hatékony támadásokat tudjon végrehajtani az orosz erők ellen, hagyják el településeiket – közölte Szerhij Najev, a haderő parancsnoka szerdán a Facebookon.

A harcok civilek és katonák halálához, elfogásukhoz és egész határ menti falvak és városok pusztulásához vezethetnek. Minden civilnek világosan meg kell értenie, hogy az orosz határ közelében tartózkodni veszélyes. A katonai adminisztráció minden nap ugyanúgy megoldja a lakosok evakuálását ezekről a területekről, mint Ukrajna keleti és déli részének frontvonal menti településeiről. Zajlik a háború, és ahhoz, hogy az ukrán hadsereg tüzelni tudjon és megsemmisítse az ellenséget anélkül, hogy kárt tegyen polgárainkban, minden tudatos ukránnak hallgatnia kell a katonai vezetés tanácsaira

hangsúlyozta a parancsnok. Hozzátette, hogy az orosz erők naponta támadják Szumi és Csernyihiv megye határ menti vidékeit.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a Facebookon közölte: telefonon beszélt amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal, akit tájékoztatott a fronton kialakult helyzetről, és beszélt neki az ukrán légierő sikereiről, külön kiemelve, hogy a napokban lelőttek egy orosz A-50-es repülőgépet az Azovi-tenger felett.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők csapást mértek a megye székhelyére, Herszon városra. Eltaláltak egy garázst, amelyben az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, egy másik pedig megsérült. Olekszandr Harlov kormányzóhelyettes egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz dróntámadás következtében 58 ház maradt fűtés nélkül.

Az energetikai minisztérium közlése szerint a keleti országrészben lévő Harkiv városában orosz rakétatámadás nyomán 43 háztartásban és nyolc vállalatnál szakadt meg az áramellátás, 170 fogyasztónál pedig a gázszolgáltatás.

Az ukrán védelmi tárca által létrehozott Nemzeti Ellenállási Központ szerdai sajtótájékoztatóján elmondták, hogy Oroszország legalább 50 ezer munkavállalót hozott az általa megszállt Azovi-tengerparti Mariupol kikötővárosba az ország elmaradott régióiból és közép-ázsiai országokból. Beszámolójuk szerint jelenleg legfeljebb feleannyian élnek az ideiglenesen megszállt városban, mint az invázió előtt, ezért az orosz hatóságok Oroszországból és Közép-Ázsiából telepítenek be új lakókat munkavégzés és a megmaradt ukrán lakosság asszimilálása céljából.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, szerdai jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége egy nap alatt mintegy 730-cal 372 820-ra nőtt. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, tíz tüzérségi rendszert és hét drónt.

(MTI)

Az orosz hadsereg kénytelen lesz átgondolni, hogy mekkora területen működhetnek tovább a repülőgépei, miután az ukránok súlyos csapást mértek a flottára – írja szerdai jelentésében a brit védelmi minisztérium.

Január 14-én ugyanis az ukránoknak sikerült felrobbantania egy A-50-es légtérellenőrző repülőgépet az Azovi-tenger felett, egy IL-22M típusú mobil parancsnoki repülő pedig olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kényszerleszállást kellett végrehajtania egy közeli repülőtéren. Az ukránok mindkét találatért vállalták a felelősséget.

Az A-50-es kritikus fontosságú az orosz légtérfelügyelet ellátása során, és az orosz légierő mindössze nyolc ilyen géppel rendelkezik. Ezek elegendők lehetnek az azonnali műveletekre, azonban az egyik gép és annak személyzetének elvesztése nehezíti a küldetés hosszabb távú fenntarthatóságát – írja a jelentés.

Kijev és Brüsszel biztosítékokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a jövőben lehetetlenné váljon Ukrajna és az Európai Unió (EU) szárazföldi határainak blokádja – közölte szerdán Szerhij Derkacs ukrán infrastrukturálisminiszter-helyettes az MTI tudósítása szerint.

A lengyel sofőrök által a határátkelőknél hetek óta tartó blokádok jelentős károkat okoztak Ukrajnának, és csak kedden sikerült Varsónak és Kijevnek feloldania ezeket.

Most az Európai Bizottsággal együtt azon dolgozunk, hogy számos biztosítékot alakítsunk ki, megelőzendő a határok és a határátkelőkhöz vezető utak blokkolását

– mondta Derkacs az ukrán állami televízióban.

A lengyel fuvarozók az ukrán fuvarozóknak biztosított kedvezmények miatt tiltakoztak, amelyek tisztességtelen versenyfeltételeket teremtettek. Követelték, hogy az EU állítsa vissza azt a rendszert, amelyben az ukrán cégeknek és az Ukrajnába belépő uniós kamionosoknak egyaránt engedélyre van szükségük ahhoz, hogy ott működhessenek. Kijev arra kényszerült, hogy jelentősen növelje a szárazföldi határain keresztül folytatott kereskedelmet, mivel a 2022. februári orosz támadást követően a korábbi fő kereskedelmi útvonalak bezárultak.

A jelenlegi határátlépési rendszer június 30-ig marad érvényben. Derkacs elmondta: a lengyel tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy javaslatokat tesznek Ukrajnának arra vonatkozóan, miképpen működhetne tovább az évente felülvizsgált megállapodás. „Nagyon fontos számunkra, hogy a határ működjön, a megállapodásnak működnie kell, és a határoknak szabadnak kell lenniük, különösen hadiállapot idején” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: Ukrajna most minden egyes uniós országgal együtt dolgozik a határátkelők fejlesztésének felmérésén, azzal a céllal, hogy növeljék számukat és kapacitásukat. (MTI)

Panelbeszélgetésen vett részt szerda délelőtt Novák Katalin a davosi Világgazdasági Fórumon. Az államfő ezeket mondta az MTI összefoglalója szerint:

Kapcsolódó

Novák Katalin: Oroszország nem győzhet

Ezeket mondta az államfő a Világgazdasági Fórumon Davosban.

Először tartalmaz Fehéroroszország katonai doktrínája atomfegyverek bevetéséről szóló rendelkezéseket – közölte még kedden Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter, aki úgy vélte, az új fenyegetettségi helyzet miatt volt szükséges átdolgozni a 2016-tól hatályban levő doktrínát.

Szerinte világosan meg vannak határozva a Fehéroroszország elleni katonai fenyegetések forrásai, további részletekbe azonban nem bocsátkozott sem ezzel, sem az atomfegyverek bevetésének lehetséges eseteivel kapcsolatban.

A doktrínát a parlamenttel párhuzamosan működő képviseleti szerv, az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés elé terjesztik jóváhagyásra.

Az Oroszországgal szoros szövetségben álló Fehéroroszország addig rendelkezett taktikai és nagy hatótávolságú atomfegyverekkel, amíg a Szovjetunió része volt, de a birodalom felbomlása után ezeket átadta Oroszországnak. Oroszország tavaly aztán mégis taktikai atomfegyvereket küldött Fehéroroszországba, bár arról nem lehet tudni, hogy hányat. Ezeket a fegyvereket továbbra is Oroszország tartja az ellenőrzése alatt. A taktikai atomfegyverek, amelyeket harctéri használatra szánnak, rövid hatótávolsággal és viszonylag alacsony hatékonysággal rendelkeznek.

Emlékeztetőül: Oroszország Fehéroroszország területét használta ugródeszkaként, hogy 2022 februárjában csapatokat küldjön Ukrajnába, és azóta is fenntartja ott katonai bázisait és fegyvereit, jóllehet a fehérorosz csapatok nem vesznek részt a háborúban.

(Guardian / MTI)

Négy év börtönbüntetésre ítélték szerdán az oroszországi Baskíriában Fajl Alszinov jogvédő aktivistát. Az orosz bíróság a Reuters jelentése szerint etnikai gyűlöletkeltésben találta bűnösnek az emberi jogvédőt.

A férfit azért vették elő, mert tavaly áprilisban élesen tiltakozott az ellen, hogy egy tervezett baskíriai aranybányában migránsokat alkalmazzanak munkásokként. A bíróság szerint Alszinov az erről tartott beszédében sértegette a migránsokat.

Az ítélethirdetésre több száz fős szimpátiatüntetés jött össze, ezek az emberek mind a jogvédő aktivistát támogatták, de a hírügynökség szerint sisakos rohamrendőrök szétkergették őket. Íme a Szabad Európa videója a tüntetésről:

Két orosz rakéta csapott le Harkiv központi lakónegyedére kedden éjszaka – írja a Reuters. A csapásokban legalább tizenhét ember megsérült, kettőnek súlyos az állapota. A mentőcsapatok megkezdték a romok átkutatását, hogy megállapítsák, vannak-e további sérültek.

 A polgármester két erős robbanásról írt, közlése szerint legalább tíz lakóház megrongálódott.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az egyik rakéta egy olyan háromszintes épületet talált el, amely korábban egy egészségügyi központnak adott otthont. Két épületben tűz ütött ki.

A katasztrófavédelem felvételein a mentőcsapatok a romokat vizsgálják, tüzet oltanak, és létrákon másznak fel a felsőbb emeletekre, és kimenekített embereket segítenek fel kisbuszokra.

Oleh Szinyehubov regionális kormányzó szintén a Telegramon számolt be a tizenhét sérültről. Eszerint tizennégy embert kórházban kezelnek, két nőnek súlyos az állapota.

Ihor Terehov polgármester szerint a rakéták „pontosan ott csapódtak be, ahol katonai létesítmények nincsenek, és pontosan ott, ahol valójában lakások vannak”.

Az ország északkeleti részén fekvő Harkiv gyakori célpontja az orosz támadásoknak, jóllehet a háború közel két éve alatt a város egyszer sem került orosz kézre. A múlt héten viszont orosz rakéták csapódtak be egy szálloda épületébe, akkor tizenegy embert sebesült meg.