Halálra gázolták Moszkvában Putyin egyik nagy kritikusát

Mint arról beszámoltunk, Ignazio Cassis svájci külügyminiszter vasárnap Davosban, a Kijev által előterjesztett béketervvel foglalkozó nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján azt javasolta, hogy Kínát be kell vonni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború befejezésére irányuló erőfeszítésekbe.

A találkozón részt vett Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is, aki egy olyan nemzetközi munkacsoport létrehozását javasolta az értekezleten, amely az orosz megszálló erők Ukrajnából való kivonásával foglalkozik.

A találkozón bemutattuk az ukrán elnök béketervének 6. pontját: az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről

írta a Facebookon. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállításáról nem lehet beszélni „az orosz csapatok és terrorszervezetek teljes kivonása és leszerelése nélkül”. Javasolta ezért egy védelmi miniszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szintű nemzetközi munkacsoport létrehozását a csapatkivonási mechanizmus közös kidolgozására.

(MTI)

Kínát be kell vonni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború befejezésére irányuló erőfeszítésekbe – vélekedett Ignazio Cassis svájci külügyminiszter vasárnap Davosban, a Kijev által előterjesztett béketervvel foglalkozó nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján.

Kína jelentős szerepet játszik. Meg kell találnunk a módját, hogy bevonjuk ebbe a munkába

jelentette ki Cassis a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Kína ugyanakkor nem képviseltette magát a megbeszélésen.

„Az ukrán népnek sürgősen szüksége van a békére. Mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak” – hangoztatta Cassis, hozzátéve: Oroszország és Ukrajna egyelőre nem hajlandó engedményeket tenni egymásnak. Kiemelte, hogy több ország is, amely párbeszédet folytat Oroszországgal, mint például Brazília, India és Dél-Afrika részt vett a davosi találkozón, így fontos szerepet játszhatnak majd a rendezésben.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője – aki szintén ott volt Davosban – a Telegramon arról számolt be, hogy a Kijev által kezdeményezett rendezvényen 81 ország és nemzetközi szervezet képviselője vett részt, több mint a harmadik, Máltában tartott találkozón. Kiemelte, hogy számos olyan ázsiai, afrikai és dél-amerikai ország is képviseltette magát a mostani találkozón, amely korábban nem vett részt a folyamatban.

Az ukrán politikus rámutatott arra, hogy az ukrán védelmi erők két év alatt visszavették az Oroszág által megszállt terület több mint 50 százalékát, és „szerény saját haditengerészeti erejével” megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta potenciáljának ötödét, biztonságossá téve ezáltal a Fekete-tengeri hajózást.

(MTI)

Nagy-Britannia az első állam, amellyel Ukrajna kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodást írt alá, és Kijev törekszik hasonló egyezményt más országokkal is megkötni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon.

Az ukrán-brit megállapodást pénteken írták alá Rishi Sunak brit miniszterelnök kijevi látogatásakor. Zelenszkij pénteken példátlannak nevezte a dokumentumot, valamint országa számára további partneri megállapodások kiindulópontjának, amely szavai szerint Ukrajna reménybeli NATO-csatlakozásáig marad érvényben.

Az Egyesült Királysággal kötött biztonsági megállapodás az, ami most önbizalmat ad, miközben védjük magunkat az orosz agresszióval szemben, és erős biztonsági pozíciót nyújt nekünk Ukrajna NATO-csatlakozásáig. Az Egyesült Királyság az első ország, amellyel ilyen kétoldalú megállapodást kötöttünk. Továbbra is együttműködünk más nemzetközi partnerekkel, hogy biztosítsuk növekedésünket a biztonsági szektorban. Lépésről lépésre tesszük erősebbé Ukrajnát

jelentette ki vasárnap a Facebookon.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon beszámolt arról, hogy Szerhij Saptala vezérkari főnökkel együtt a délkelet-ukrajnai (Tavria) és az odesszai hadműveleti-stratégiai csoportosulások illetékességi területén tett többnapos látogatást. „Eredményes munkát végeztünk a parancsnokokkal, akik a donyecki, a herszoni régiókban és Zaporizzsjai területén látnak el feladatokat. A rendelkezésre álló erőforrások és a hadműveleti helyzet figyelembevételével megállapodtunk a csapatok felhasználásának hatékonyságát növelő lépésekről” –írta a főparancsnok. Hozzátette, hogy részletesen megvizsgálták a Fekete-tengeren kialakult helyzetet is.

A Herszon megyei kormányzói hivatal a Telegramon közölte, hogy vasárnap az orosz erők kamikaze drónnal csapást mértek a régióban lévő Sztanyiszlav város tűzoltóságára. A támadás következtében négy tűzoltó megsebesült.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége a becslések szerint elérte a 370 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 19 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 13 drónt.

(MTI)

Az Ukrajna elleni háborúnak az oroszországi egészségügyi ellátásra gyakorolt hatását nagy valószínűséggel a civil lakosság is megérzi – írta vasárnapi jelentésében a brit védelmi minisztérium.

Az orosz média arról számolt be, hogy a lakosság országszerte nehezen fér hozzá a kórházi szolgáltatásokhoz, és hiány mutatkozik több orvosi eszközből, például a széles spektrumú antibiotikumokból is.

A britek úgy vélik, hogy a háború jelentősen hozzájárulhat ehhez a helyzethez, mert a kórházakban háborús sebesülteket kezelnek és az orosz kormány a klinikai személyzet hiánya és a pénzügyi nyomás miatt országszerte kénytelen csökkenteni a polgári egészségügyi ellátást.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1746467558415290629

Kiutasítanak az orosz ortodox egyházból egy ismert liberális papot, mert nem imádkozott Istenhez Oroszország Ukrajna felett aratott győzelméért, írja a Guardian.

A szombaton nyilvánosságra hozott döntésében az egyház kijelenti, Alekszij Uminszkij-t ki kell utasítani az egyházból a papi esküjének megszegése miatt. A határozatot továbbították Kirill moszkvai pátriárkának, aki Vlagyimir Putyin támogatója.

Az imádságot, amit a pap megtagadott, kötelezővé tették az istentiszteleteken Oroszországban.

76 éves korában meghalt Lev Rubinstein orosz költő, Vlagyimir Putyin egyik nagy kritikusa, írja a Guardian.

Lánya közlése szerint Rubinstein néhány nappal azután hunyt el, hogy elgázolta egy autó Moszkvában. Az orosz közlekedési minisztérium szerint a vétkes jármű nem lassított le időben, amikor Rubinstein át akart kelni az úton.

Az elsődleges információk szerint a sofőr az elmúlt egy évben 19 közúti szabálysértést követett el. Az esettel összefüggésben nyomozást rendeltek el.

Rubinsteint az orosz konceptualizmus egyik alapítójaként tartják számon. Saját műfajt teremtett a költészet és a színház között, mert gyakran jegyzetlap verseket olvasott fel a színpadon.

Rubinstein nyíltan a Putyin-kormány ellensége volt, és rendszeresen tüntetett a Kreml egyre erősödő elnyomó hatalma ellen.

Miután az oroszok megtámadták Ukrajnát, Rubinstein több másik neves íróval együtt nyílt levelet írt, amiben tiltakoztak a bűnös háború és a Kreml hazugságai ellen.

Vlagyivosztok volt polgármesterét besorozták a hadseregbe és már el is indult a frontra, miután 12 év börtönbüntetésre ítélték korrupció miatt, közölte a Kommersant című lap vasárnap az ügyvédjére hivatkozva.

Oleg Gumenyukot tavaly ítélték el, miután 38 millió rubel értékben fogadott el kenőpénzeket. 2018 és 2021 között volt polgármester, majd a vádak miatt lemondott.

A parancs értelmében tavaly december 22-én kellett jelentkeznie a seregnél.

Mint ismert, több tízezer orosz fogvatartott jelentkezett önkéntesen szolgálatra Ukrajnában, mivel kegyelmet kapnak mindazok, akik a hazájukért harcolnak a fronton.