Izrael szerint az ENSZ-nek „jobban kell teljesítenie” a gázai lakosság segélyezésében

Izrael mindent megtesz a Hamász elpusztítása érdekében, de nem áll szándékunkban tartósan a Gázai övezetben maradni

– mondta hétfőn Joav Gallant izraeli védelmi miniszter. Hozzátette: kész párbeszéd tárgyává tenni, hogy ki fogja ellenőrizni Gázát a háború után. Ez szerinte bizosan nem a Hamász, és nem is Izrael lesz. lesz.  A fő feltétel viszont, mint mondta, hogy ne Izraellel ellenséges csoport ellenőrizze a területet.

A védelmi miniszter elmondta: Izrael nyitott arra, hogy megállapodást kössön az Irán által támogatott libanoni Hezbollahhal is. Ennek szerinte az a feltétele, hogy a megállapodás tartalmazzon a határ mentén létrehozandó biztonságos övezetet, illetve megfelelő garanciákat.

Gallant egyúttal felszólította a Hamász harcosait és parancsnokait, hogy inkább adják meg magukat, semhogy megöljék őket.

Ha megadják magukat, megmenthetik az életüket. Ha nem, akkor a sorsuk megpecsételődött

– fogalmazott az izraeli védelmi tárca vezetője.

(Reuters)

Európai Unió javasolni fogja a tagállamoknak, hogy szankciókat vezessenek be a ciszjordániai palesztinok ellen erőszakos cselekményeket elkövető szélsőséges telepesekkel szemben – közölte Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóját követően.

A BBC az erről szóló híradásban kiemeli, hogy október 7-e óta Ciszjordániában megugrott az erőszakos támadások száma.

Meredeken emelkedik a fegyveres zsidó telepesek által elkövetett, halálos kimenetelű, palesztin lakosok elleni lőfegyveres támadások száma – írták.

A palesztin lakosság elleni támadások – mint írták – olyannyira megszaporodtak, hogy már Izrael legközelebbi szövetségesei, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is elítélte a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakot. Követelték továbbá a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását is.

Az Egyesült Királyság kormánya az EU-hoz hasonlóan szintén felvetette, hogy szankciókat vezetne be a ciszjordániai palesztinok elleni erőszakos cselekményekért felelős izraeli telepesek ellen.

Izraeli támadás miatt meghalt egy libanoni falu, Tajbeh polgármestere – írja Reuters a libanoni állami hírügynökség értesülésére hivatkozva. A település Izrael északi határa közelében határánál fekszik.

Shmuel lement a gázai határra, hogy meglátogassa társát, Dennis-t, aki egy harci alakulatnál szolgál, mint századparancsnok – írta az Izraelinfó című lap a Facebook oldalán.

Aztán féltérdre ereszkedett, és megkérte a kezét.

A férfi a közzétett képen az „Adir’s Diamond” gyűrűt tartja a kezében Adir Messika emlékére, akit a Nova zenei fesztiválon gyilkoltak meg, és akinek sikerült hét embert megmentenie halála előtt.

Adir apja gyémántkereskedő. A fia tiszteletére és emlékére hozta létre ezt a projektet az élet megszentelésére olyan párokon keresztül, akik saját családot alapítanak a jövőben – írták.

Izrael kiszélesítette a Gázai övezetbe szánt segélyszállítások ellenőrzésének lehetőségét – közölte az izraeli védelmi minisztérium Kormányzati Tevékenységek Koordinátora (COGAT) elnevezésű szervezete a közösségi médiában. Ez alatt azt értik, hogy új ellenőrzőpontot nyitottak a Kerem Salom kibucnál található határátkelőnél, amivel az ellenőrzések száma szerintük megduplázható. A szervezett ezzel összefüggésben azt sérelmezte, hogy a Gázai övezetbe szánt szegélyszállítmányok ennek ellenére továbbra is a másik határátkelőnél, a Gázai övezetet Egyiptommal összekötő határátkelőnél várakoznak.

Az ENSZ-nek jobban kell teljesítenie – a segély ott van, és az embereknek szükségük van rá

– olvasható a COGAT közleményében.

Az ENSZ humanitárius ügyek koordinációjával foglalkozó szervezete (OCHA) a legutóbbi jelentésében azt írta:

December 10-én este 10 órakor száz teherautóra való humanitárius szállítmány jutott Egyiptomból a Gázai övezetbe, ugyanannyi, mint a legtöbb napon a harcok december 1-jei újraindulása óta. Ez azonban jóval elmarad az október 7. előtti, munkanapokon belépő ötszáz kamionos napi átlagtól. Az elmúlt napokban több tényező is jelentősen rontotta az ENSZ lehetőségeit a segélyszállítmányok befogadására. Ezek közé tartozik a Gázán belüli teherautó-hiány, az áramszünetek, valamint az, hogy egyre kevesebb munkatárs tudott eljutni a rafahi átkelőhöz a harcok intenzitása miatt.

(The Guardian)

Száz fölé emelkedett a Gázai övezet elleni szárazföldi invázió megindítása óta elesett izraeli katonák száma. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője közölte, hogy október 27. óta már 104 izraeli katona halt meg Gázában, 582-en pedig megsérültek. Mindez azt jelenti, hogy a Hamász október 7-ei terrortámadása óta 433 izraeli katona halt meg, és 1645-en sebesültek meg.

Az IDF adatai szerint a kórházi ellátásra szoruló katonák közül 34-en súlyos, 210-en középsúlyos és 149-en jó állapotban vannak.

A gázai hatóságok szerint közel 18 ezren haltak meg az övezetben az október 7-ei események óta. Eközben Ciszjordániában 200-an veszítették életüket.

(The Guardian)

Izrael nem kapja vissza élve a túszait fogolycsere és a tárgyalások újrakezdése nélkül – jelentette ki a Hamász egyik szóvivője egy televízión sugárzott közleményben.

Izrael szerint a Hamász még 137 túsz tart fogva Gázában, míg aktivisták szerint nagyjából 7000 palesztin raboskodik izraeli börtönökben.

Az előző fogolycseréről és az egyhetes tűzszünetről szóló tárgyalások egyik mediátora, a katari kormány azt mondta, továbbra is azon dolgoznak, hogy minél több fogoly nyerje vissza a szabadságát. Ugyanakkor a katari miniszterelnök szerint a felek már nem olyan elkötelezettek a tárgyalások folytatásában, mint pár héttel ezelőtt.

(The Guardian)

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök titokban felállított a belső szövetségi köréből egy kis létszámú csapatot, amely a háború utáni Gáza terveit készíti elő, tudta meg a Channel 13 című izraeli csatorna.

A csoport élén Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó és Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter áll, valamint a tagjai között vannak az Izraeli Védelmi Erők, a Moszad és a belbiztonságért felelős Shin Bet képviselői is.

Az üléseken többször résztvett Mike Herzog, az Egyesült Államok izraeli nagykövete is. A csatorna azt is tudni véli, hogy a testület idáig négy alkalommal ülésezett, továbbá, hogy a következő találkozóra várhatóan ezen a héten kerül sor.

A háború utáni időkről szóló terveket a biztonsági kabinet elé fogják terjeszteni.

A csatorna jelentése szerint Hanegbi az infrastruktúra újjáépítéséhez Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket hívná segítségül, míg Dermer az oktatás radikális reformját sürgeti, mondván, „kulturális változás nélkül Izrael rendre egy ellenséges lakossággal találja szemben magát”.

Egy magas rangú izraeli tisztviselő a csatornának nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államok tud a csoport létezéséről, sőt, a Biden-kormány el is várja, hogy Izraelnek legyen terve arról, mihez kezd Gázával a háború lezárása után.

Washington a hírek szerint a háború mihamarabbi befejezését várja Izraeltől.

Netanjahu korábban arról beszélt, hogy az izraeli csapatok határozatlan ideig maradhatnak a Gázában, míg több izraeli tisztviselő egy ütközőzóna létrehozását sürgette, hogy távol tartsák a gázaiakat az izraeli határtól.

Az Egyesült Államok közölte, hogy nem fogja engedni Izraelnek, hogy ismét megszállja az övezetet, vagy még tovább szűkítse a már amúgy is rendkívül sűrűn lakott területet.

A hírre reagálva az izraeli hadsereg szóvivője elmondta:

a védelmi erőknek kötelessége előre tekinteni, ám a végső döntés politikai szinten születik meg.

(The Times of Israel)