- Október 7-én a Hamász fegyveresei megtámadták Izraelt. Az izraeli hatóságok közlése szerint a terroristák a támadás során 1200 izraeli civilt gyilkoltak meg, és közel 250 túszt ejtettek.
- A terrortámadást követő izraeli válaszcsapás során Gáza bombázásában már több mint 11 ezer civil vesztette életét. Legalább 4600 gyermek halt meg, összességében a 2,2 milliós gázai lakosság fél százaléka veszett oda a konfliktus bő egy hónapja során. Bár ezek a Hamász által ellenőrzött egészségügyi minisztérium adatai, az elmúlt évek konfliktusainak tapasztalatai azt mutatták, hogy a számaik jobbára pontosak.
- Izrael október végén megindította a szárazföldi offenzívát is a Gázai övezet ellen. A hadsereg beszámolója szerint csapataik a rendkívül sűrűn lakott Gázavárosban harcolnak. (A Gázai övezet a Földközi-tenger partján fekszik, egy enklávé Izrael területén belül, vagyis nem határos Ciszjordániával, Palesztina másik nagy területi egységével. Gáza 1967-ig Egyiptom része volt, amikor Izrael a hatnapos háború idején bekebelezte a térséget.)
- Izrael politikai célja a Hamász felszámolása. A zsidó állam budapesti nagykövete állatoknak titulálta a terroristákat, és azt mondta, a Hamász akciója mögött Irán állhat támogatóként.
- Az ENSZ a konfliktus kezdete óta igen kritikus Izraellel. November elején több ENSZ-szervezet vezetője is humanitárius tűzszünetre szólított fel.
Palesztinát 138 ország, a nemzetközi közösség durván kétharmada ismeri el független államként, ám az EU-ban a kelet-közép-európai országokon kívül csak Ausztria és Svédország. Az ország legitim kormányának a nemzetközi közösség a Palesztin Hatóságot fogadja el, melyet a Hamász régiós riválisa, a Jasszer Arafat által alapított Fatah (Palesztin Felszabadítási Szervezet) irányít. A Fatah-kormány viszont csak Ciszjordániában van jelen, miután egy elveszített választást követően 2007-ben a Hamász erőszakkal kiszorította Gázából. Vagyis Gáza de facto kormányát, a Hamászt hivatalosan egyetlen ország sem tartja legitimnek.
Magyarország 1988 óta ismeri el a palesztin államiságot, így Palesztinának budapesti képviselete is van. A magyarországi palesztin nagykövetet kérdeztük a Gázában dúló háborúról.
„Izrael megfojtja a béke megteremtésének reményét”
A gázai születésű Fadi Elhusseini a 24.hu-nak azt mondta, hogy a Gázában és Ciszjordániában zajló konfliktust nem lehet szétszálazni, hiszen Gáza is Palesztina része, és csak az izraeli propaganda szeretné úgy láttatni, hogy Izrael 2005-ben kivonult a térségből. Szerinte lényegtelen, hogy az izraeli katonák konkrétan Gázában vannak-e vagy az övezet körül a levegőben, a tengeren és a határos területeken. A nagykövet Gázát „a világ legnagyobb szabadtéri börtönének tartja”, ahol „az emberek 16-17 éve élnek egy illegális blokád alatt, megfosztva az alapvető létszükségletektől”. Hozzátette: a lakosok nem tudnak utazni, sőt még csak álmodni sem egy jobb életről.
Izrael megszállás alatt, szörnyű körülmények között tartja a gázaiakat, és ezzel megfojtja a béke, valamint a független palesztin állam megteremtésének reményét. Ez az, amire a palesztin vezetés régóta figyelmeztet. Ne öljétek meg a béke reményét, mert annak garantáltan súlyos következményei lesznek
– fogalmazott.
Miután a Hamász megszerezte a Gáza feletti kizárólagos uralmat, Izrael – Egyiptom támogatásával – blokád alá vonta a térséget. Izrael azzal érvel, hogy így gátat szabnak a fegyverek beáramlásának, de a palesztinok szerint ez inkább kollektív büntetés, amely tovább mélyíti az övezet gazdasági és szociális problémáit.
Elhusseini úgy látja, a leggyakrabban csak az izraeli narratíva jelenik meg a médiában, így alig esik szó a Gázában elkövetett izraeli atrocitásokról, amelyeket háborús bűncselekményeknek, genocídiumnak (népirtásnak) tart. Mint mondta, az életkörülmények Gázában rettenetesek. Égető hiány van gyógyszerekből, élelmiszerből, sőt ivóvízből is, ezért az emberek elkezdtek sós vizet inni. „Mára 420 ezer lakóhely semmisült meg, ez az összes gázai lakóhely fele” – tette hozzá.
Mint mondta, ezeknek a bűncselekményeknek „a mennyisége minden képzeletet felülmúl”, ám szerinte nem szabad megfeledkezni a megszállva tartott Ciszjordániáról és Kelet-Jeruzsálemről sem. „Izrael naponta gyilkol embereket, földeket sajátítanak ki, házakat rombolnak le, embereket tartóztatnak le. Jelenleg több mint 5700 palesztint tartanak fogva túszként Izraelben” – mondta, megjegyezve, hogy a konfliktus kezdete óta az izraeliek kétezer palesztint ejtettek foglyul Ciszjordániában.
„Nagyon sok október 7-énk volt 1948 óta”
Az október 7-ei támadás felkészületlenül érte Izraelt. A Hamász terroristái a holokauszt óta a legtöbb civil zsidót ölték meg egyetlen nap alatt, többet, mint a nyolc évig tartó második intifáda alatt összesen: válogatás nélkül gyilkoltak időseket, gyerekeket is.
Elhusseini ugyananakkor azt mondta, nem lehet a történelem egy pontjára rábökni, és azt állítani, hogy az a kiindulópontja mindennek. A kiindulópont szerinte az izraeli megszállás, az, hogy „megtagadták a palesztinok önrendelkezési jogát és azt, hogy saját, független államot hozzanak létre”. Nem érti, az emberek miért összpontosítanak erre az egy napra, és miért hagyják figyelmen kívül az összes többi eseményt, mivel az elmúlt 75 évben Izrael „rengeteg mészárlást követett el” fegyvertelen civilek ellen, szerte Palesztinában. „Tisztán és érthetően mondom: nagyon sok október 7-énk volt 1948 óta” – nyilatkozott Elhusseini, aki szerint „sokkal súlyosabb események történtek múltban, és történnek most is”, így szerinte csak Izrael tetteinek igazolására szolgál, ha erre az egy napra fókuszálunk.
Kérdésünkre, hogy általánosságban elítéli-e a civilek lemészárlását, egyértelmű igen helyett úgy válaszolt: ez nem változtatna semmin. Elmondása szerint „az október 7-ei támadás elítélésének kérdése már mögöttünk van”, és ami most történik Gázában, az példátlan a 21. században.
Vannak sokkal súlyosabb és borzalmasabb események október 7-énél
– ismételte meg.
„Ezek a háborús bűncselekmények tankönyvi esetei”
A palesztin hatóságok szerint a konfliktus első öt hetében már tízezer fölött jár a halálos áldozatok száma. A civil veszteségek miatt egyre többen, például a francia elnök is tűzszünetre szólít fel, miközben az ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy valami nincs rendben az övezetben zajló izraeli katonai műveletekkel. Az egyelőre nem bizonyított, hogy Izrael valóban háborús bűncselekményeket vagy emberiesség ellenes bűncselekményeket követett volna el Gázában, hiszen ez csak az egyes támadások kontextusának ismeretében ítélhető meg. Civileket célba venni a hadijog megsértésének minősül, ám arról, hogy ez megtörtént-e, egyelőre nincs kellő mennyiségű információnk, erről az alábbi cikkünkben írtunk bővebben.
Elhusseini viszont úgy látja, hogy nincs olyan oldala a nemzetközi jogi szövegeknek, melyet Izrael ne sértett volna meg az elmúlt hetekben, beleértve ártatlan emberek erőszakos kitelepítését, lakóépületek, iskolák, ENSZ-óvóhelyek, kórházak, templomok, mecsetek bombázását. „Ezek a háborús bűncselekmények tankönyvi esetei” – értékelt Elhusseini, aki Izrael önvédelemhez való jogát is vitatja, hiszen szavai szerint „a megszállónak nincs joga ahhoz, hogy a megszállva tartott területet védje”. Szerinte Izrael úgy gondolja, hogy a jog fölött áll, mivel az Egyesült Államok és más szuperhatalmak védelmét élvezi.
Arról sincs meggyőződve, hogy a Hamász polgári épületekbe telepíti a rakétaindítóit, a lőszerraktárait vagy a vezetési pontjait. Úgy látja, annak ellenére, hogy Izrael a régió legfejlettebb országa, világszínvonalú megfigyelési technológiával, nem tud bizonyítékot mutatni arra, hogy bármelyik harcos élőpajzsként használ embereket.
Ez a propaganda része, melyet annak az igazolására találták ki, hogy ártatlan embereket öljenek
– állította.
„Amint véget ér a megszállás, a jövő generációi békében élhetnek egymás mellett”
A Palesztin Nemzeti Hatóság azonnali tűzszünetre szólított fel Gázában, ám az izraeli fél szerint ez nem oldaná meg azt a problémát, hogy az övezet de facto kormánya a Hamász, melyet az Egyesült Államok és sok más ország terrorszervezetként tart számon. A Hamász egzisztenciális fenyegetés Izraelre nézve: a zsidó állam eltörlését fogalmazza meg célként az alapítóokmányában. A nagykövet a Hamász szerepéről többszöri kérdésünkre sem kívánt beszélni, mert szerinte a megszállás a kulcskérdés. Meglátása szerint, ha véget érne a megszállás, „a jövő palesztin és izraeli generációi békében élhetnének egymás mellett”. Úgy látja, mindenekelőtt tűzszünetre van szükség, majd humanitárius folyosókat kell létesíteni.
Izrael mindig is arra törekedett, hogy indokot, ürügyet találjon az általa elkövetett bűnökre
– nyilatkozta a Hamász szerepe kapcsán Elhusseini.
Egy bölcs izraeli vezetés szerinte elgondolkozna azon, hogy miért történik mindez, és nem a pillanatnyi helyzetre reagálna, hanem a kiváltó okokra. „Nem az történt, hogy jöttek valakik, akik betörtek egy idegen országba” – értékelte az október 7-ei eseményeket a nagykövet, aki szerint volt oka annak, hogy eljutottunk erre a pontra. Példaként említi a blokádot, a palesztin lakosság megaláztatását és a ciszjordániai telepes mozgalmat – ezek szerinte mind hozzájárultak a helyzet eszkalációjához.
A nagykövet azt hangsúlyozta, hogy a palesztinoknak el kell nyerniük a szabadságukat. Érvelése szerint, miután a palesztinok azt is elfogadták, hogy „a történelmi Palesztina területének 22 százaléka legyen az államuk” – aminél nagyobb engedményt szerinte egyetlen ország sem tehet –, nem gondolja, hogy felrúgnák a megállapodásokat. (Az Izrael megalapítását követő első arab-izraeli háborúban az újonnan létrejött zsidó állam hadereje a Brit Palesztin mandátum 78 százalékát elfoglalta. A fennmaradó 22 százalék Egyiptom és Jordánia ellenőrzése alá került, egészen az 1967-es hatnapos háborúig.)
A konfliktus rendezési lehetőségéről a nagykövet nem kívánt beszélni, így arról sem osztotta meg a véleményét, hogy pozitív eredményként értékelné-e, ha a Palesztin Hatóság visszaszerezné az ellenőrzést Gáza felett.
Galíciai jöttmentektől rettegő lelkész és betiltott tüntetések
Elhusseinit november elején a hírhedten antiszemita ifj. Hegedűs Loránt református lelkész látta vendégül egy istentiszteleten a Szabadság téri Hazatérés Templomában. Az eseményt Ima a Szentföld békéjéért címmel hirdették meg, a rendezvényen felszólalt Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke és parlamenti képviselője is. A nagykövettől azt kérdeztük, amikor elfogadta Hegedűs meghívását, tisztában volt-e azzal, hogy a lelkész megalapította a Hazafias Magyarok Szövetségét (röviden Hamász), és korábban több antiszemita kijelentést tett. Hegedűs korábban arról értekezett, hogy „galíciai jöttmentek hada” rágta és rágja a hont, az „életre vezető” üzenet pedig így szól: „Rekeszd ki őket! Mert ha te nem teszed meg, ők teszik meg veled!” Elhusseini a lelkész személye körüli botrányokról utólag értesült a médiából. Mint mondta, a palesztin nagykövetség Hegedűstől kapta a meghívást, aki a békéért való imádkozásra szólított fel.
Az istentisztelet során egyetlen megnyilatkozás sem tűnt ellenségesnek senkivel szemben
– fogalmazott a nagykövet.
Az izraeli-palesztin konfliktust illetően a magyar álláspont az elmúlt években érezhetően Izrael irányába tolódott el, októberben Magyarország a tűzszünetet sürgető ENSZ-határozatot sem szavazta meg, amiért az nem ítélte el egyértelműen a Hamász terrortámadását. Elhusseini a magyar álláspontot nem kívánta kommentálni, ám azt elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban állnak a magyar kormánnyal és a külügyminisztériummal. Remélte, hogy idővel közelebb kerül egymáshoz a két ország nézőpontja. „Nyitva kell tartani azokat a kommunikációs csatornákat, melyeken keresztül meg tudjuk osztani egymással az álláspontjainkat. Így képesek lehetünk áthidalni néhány félreértést és nézetkülönbséget is” – hangsúlyozta.
Az utóbbi hetekben, az izraeli válaszcsapást követően számos európai országban rendeztek palesztinpárti demonstrációkat, Budapesten azonban erre nem kerülhetett sor: a hatóságok több megmozdulást is terrorpártinak bélyegeztek és betiltottak. Elhusseini elmondta, hogy a nagykövetség egyik tüntetés szervezésében sem vett részt, erre a hatályos törvények értelmében nem is lenne lehetőségük. Ugyanakkor szerinte mindenkinek lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy hangot adjon a véleményének, és több Izrael-párti tüntetés is rendeztek a magyar fővárosban. Nem gondolja, hogy a tüntetések szervezői egy párt vagy politikai mozgalom mellett akartak kiállni:
Csak ki akarták fejezni a támogatásukat és együttérzésüket Palesztinával és az elmúlt három hétben lemészárolt palesztin áldozatokkal.
Megjegyezte: hiába mentek ki tömegek tüntetni Palesztina mellett az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, a döntéshozók álláspontját nem tudták befolyásolni „az izraeli háborús bűncselekményekkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatban”.
