Bejárta a világsajtót a hír, hogy október utolsó napjaiban az Oroszországi Föderáció részét képező, többségében muszlimok által lakott Dagesztáni Köztársaság fővárosában, Mahacskalában antiszemita zavargások zajlottak a nemzetközi repülőtéren. A kifutópályát elözönlő, egy Izraelből érkező gép szárnyaira is felkapaszkodó, feldühödött tömeg láttán a pilóta először arra kérte az utasokat, hogy ne szálljanak ki a repülőből. Voltak, akik a repülőtérre érkező utasok útlevelét „ellenőrizték”, izraeli állampolgárokat kerestek, mások pedig a repülőtér személyzetét faggatták, hogy „hol vannak a zsidók?” – erről a BBC írt.
Végül a hatóságok 83 embert vettek őrizetbe, és körülbelül 150 személyt sikerült azonosítaniuk a tömegből.
Oroszország észak-kaukázusi tagköztársaságáról, Dagesztánról a magyarok többsége először talán 2011-ben hallott. A 2020-ban Oroszország leggazdagabb emberének rangsorolt Szulejmán Kerimov hívására ugyanis Dzsudzsák Balázs az Anzsi Mahacskalához igazolt. A válogatott focista utólag sem beszélt sokat Mahacskaláról, általában csak annyit mond, hogy nem bánta meg a Hollandiából való átigazolást, bár nyugati csapat többé nem szerződtette őt, így klubkarrierje megtört.
Emlékezetes, hogy Samuel Eto’o, a világ akkori egyik legdrágábban vásárolt labdarúgója 2011-ben is csak úgy tudott szerepelni a mahacskalai csapatban, hogy a Kaszpi-tenger partján lejátszott meccsek után azonnal hazautazott biztonságos moszkvai szállására. A közállapotok és a közbiztonság Mahacskalában és egész Dagesztánban ugyanis leírhatatlan volt ekkoriban, a BBC szerint ez a hely volt akkor a legveszélyesebb Európában.
A 2010-es években történt például egy olyan merénylet, amelyben két bombát is robbantottak az iszlamisták az Észak-Kaukázusban. Az első detonációra kivonult a rendőrség, majd ekkor egy másik, a korábbinál tizenkétszer erősebb robbantás következett. Egy rendőr és egy fiatal lány meghalt, hatvan ember pedig megsérült.
A hatósági válaszreakció sem késett: egy mecset látogatói közül 150-et a rendőrség elszállított, majd több tucat iszlám hívőt brutális módszerrel hallgatott ki. Tizenöt gyerekeket is a szomszédos település rendőrőrsére vittek. Az erőszak eszkalálódott, 2014-től az orosz biztonsági erők már az Iszlám Állam sejtjeit számolták fel Dagesztánban.
és kezdtek elterjedni a szélsőségesebb, szalafista tanok is errefelé. (Az említett mecsetből is azért vitték vallatásra a hívőket, mert szalafista nézeteket hirdettek az ottani imámok.)
Így a 2010-es években gyakran előfordult, hogy iszlamista fegyveresek vallási okokból vagy maffiába szerveződve támadták meg a helyi boltokat, alkoholt árusító üzleteket Dagesztán-szerte, vagy védelmi pénzt szedtek tőlük. A közszolgáltatások gyakorlatilag összeomlottak a térségben, a szeméthegyek szinte elborították Mahacskalát: erről díjnyertes kép is született 2016-ban.
Dagesztánban 2017-ig tartottak a harcok, amelyek során az orosz biztonsági erők leverték a többek között az Iszlám Állam kaukázusi „leágazásainak” tekinthető fegyveres lázadó és terroristacsoportokat, amelyeknek a kapcsolatai kiterjedtek Csecsenföldre és Ingusföldre is.
Az idei, október végi mahacskalai zavargás sem volt közvetlen előzmények nélküli – kisebb lázadás tört ki Dagesztánban már tavaly ősszel. A hatóságok több mint száz embert vettek őrizetbe itt, akik összecsaptak a rendőrökkel is. Erre egy olyan tüntetés után került sor, amelyen a Vlagyimir Putyin által „részlegesnek” nevezett, az ukrajnai háború folytatáshoz szükséges mozgósítás ellen tiltakoztak. Dagesztánból ugyanis addigra már több ezer katona ment harcolni a háborúba, és sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint bármely más orosz régió lakói. 2022 szeptemberéig 301 dagesztáni halt meg a fegyveres összecsapásokban, tízszer annyi, mint amit a moszkvai egységektől jelentettek.
Orosz-amerikai-ukrán vita arról, ki tehet a mahacskalai zavargásokról
A 2023. október végi dagesztáni konfliktus ürügye az volt, hogy a Hamász és Izrael között egyre súlyosbodott a harc a Gázai övezetben. Közben a hivatalos orosz álláspont is egyre inkább a zsidó állam elítélése felé mozdult: „palesztinai megszálló hatalomként Izraelnek nincs joga az önvédelemre a Hamász gázai militánsaival szemben” – mondta november első napjaiban Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet.
A dagesztáni események miatt összehívott moszkvai biztonsági értekezlet után Putyin is kikelt Izrael ellen, anélkül, hogy elítélte volna a mahacskalai zavargásokat. Szerinte Gázában teljesen ártatlan, menekülni nem tudó embereket „ölnek válogatás nélkül”. A CNN szerint ez egybeesik azzal az orosz propagandával, miszerint Moszkva egy gyarmatosítás ellen fellépő hatalom, amelyik igyekszik támogatást nyerni a „globális Délen”, még akkor is, ha épp egy hódító jellegű háborút vív Ukrajna ellen.
A világon nem egyedül Dagesztánban erősödtek fel az antiszemita megnyilvánulások Izrael válaszlépései után, melyeket a Hamász október 7-ei terrorakciója után tett, de az oroszországi történések erőszakossága a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette.
Az orosz propaganda viszont szinte azonnal megtalálta a felelőst a dagesztáni zavargásokért: egyrészt az ukránokat, másrészt a nyugatot okolják a történtekért. Az biztos, hogy a megmozdulások előtt Dagesztánban elterjedt az a híresztelés, hogy menekültek érkeznek oda Izraelből, akik az Észak-Kaukázusban terveznek letelepedni – magyarázta Alekszandra Arhipova, egy konteókkal foglalkozó orosz szociológus a Financial Timesnak. A térség Arhipova szerint igencsak fogékony a rémhírekre – a koronavírus-járvány idején például megpróbálták felgyújtani az 5G-mobilhálózatok tornyait a helyiek, mivel elhitték, hogy ezek terjesztik a fertőzést.
A mostani, repülőtéri zavargásokról Dagesztán kormányzója, Szergej Melikov azt állítja, hogy azokat „Ukrajna területéről szították árulók”. Ehhez Telegram-csatornákat használtak fel – ezeket időközben az üzemeltető igyekezett letiltani –, így például az orosz nyelvű „Utro Dagesztant”.
Az Utro Dagesztan egy iszlamista közösségi média-csatorna, amelyik ellenzi az orosz fennhatóságot az észak-kaukázusi régióban, és sokan összekötik ezt Ilja Ponomarjov volt orosz parlamenti képviselő nevével, aki 2016-ban Ukrajnába távozott és állampolgárságot is kapott. 2023 októberének utolsó vasárnapján a csatorna posztolta a Tel-Avivból érkező gép adatait, és követőinek azt írta: „találkozzatok a váratlan vendégekkel”.
Az Utro Dagesztan közleményben cáfolta, hogy köze lenne akár Ponomarjovhoz, akár Ukrajnához. Ponomarjov is azt állította, hogy tavaly leállította a csatorna támogatását, de a BBC szerint ennek ellentmondanak pár hónappal ezelőtti nyilatkozatai.
Maga Putyin viszont a nyugatot is felelőssé tette a dagesztáni zavargásokért. Szerinte a nyugati titkosszolgálatok a szociális médiát használták fel az erőszak kiprovokálására. A „pszichológiai és információs támadások” célja az volt, hogy destabilizálják Oroszországot – mondta.
Az USA visszautasította a Kreml vádjait. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, John Kirby pedig azért bírálta Putyint, mert nem ítélte el a dagesztáni zavargásokat.
Néhányan ezt a 19. század végi és huszadik század eleji pogromokhoz hasonlították, azt hiszem ez talán találó leírás
– mondta Kirby. Hasonlóan nyilatkozott Goldschmidt ex-főrabbi is, aki szerint a dagesztáni akciók a cári Oroszország XX. század eleji antiszemita pogromjait idézik, melyek zsidók százainak halálához vezettek.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország „kezdi elveszíteni a kontrollt”. A Financial Times kiemeli, hogy Vlagyimir Putyin elvileg azért hirdette meg tavaly a háborút Kijev ellen, mert „denácifikálni”, azaz „nácítlanítani” akarta Ukrajnát. Ehhez képest Oroszország elnöke most „nyomás alá került, hogy választ adjon az antiszemita erőszakra”.
Mindezek után Dagesztán kormányzója, Szergej Melikov tovább erősítette a „konteókat”. Szerinte a mahacskalai repülőtér Oroszország fontos stratégiai létesítménye, és nem véletlenül választották ki a zavargások helyszínéül, hiszen az „több biztonsági testület közös bázisa”. „Ez a legdélebbi repülőtér, amellyel Oroszország jelenleg rendelkezik” – mondta, hozzátéve: „egy olyan reptér, amely képes meggátolni a külföldi felderítő repülőgépek repülését”, ezért szerinte fel kell készülniük a hasonló akciókra. „A Kaukázus csónakját többször is megpróbálják majd megbillegtetni. Már 200 éve ezt teszik, és nekünk erre készen kell állnunk” – mondta.
Nemcsak Dagesztánban, az Észak-Kaukázus más vidékein is forr a hangulat
Ám nem csak a fővárosban kutatott a tömeg izraeli menekültek után: a szintén dagesztáni Haszavjurtban egy szálloda köré gyűltek a helyiek, mert azt sejtették, hogy itt is izraeliek szálltak meg. Goldschmidt közben arról számolt be a Guardiannak, hogy legalább négy dagesztáni városból kaptak hírt arról, hogy a „csőcselék zsidók megölését követelte”.
A szintén észak-kaukázusi orosz tagköztársaságban, Kabard- és Balkárföld fővárosában, Nalcsikban egy épülő zsidó kulturális központot is felgyújtottak. Egy bolgár lap, a Trud arról számolt be, hogy
Erre a csecsen elnök, a Putyinhoz hű Ramzan Kadirov egyik közösségi médián közzétett posztjából következtet a szófiai újság. Kadirov azzal fenyegetett, hogy minden demonstrálóval szemben fegyverrel lép fel a rendőrség. Ebből homályosan ugyan, de a Trud szerint kiderül, hogy október 29-éről 30-ára virradó éjszaka Csecsenföldön is lehettek zavargások.
A csecsenföldi állapotokat mutatja, hogy Kadirov 15 éves fia, aki nemrég megvert egy Korán-égetőt, november elején helyet kapott az apja testőrei között. A hivatalos megnevezés szerint ő lesz a csecsen elnök biztonságáért felelős részleg vezetője.
Ez is mutatja, hogy a Kaukázustól északra fekvő legalább három muszlim többségű oroszoroszági félautonóm tagköztársaságban, Dagesztánban, Kabard-Balkárföldön és Csecsenföldön is a helyi közösségek aktivizálták magukat a gázai áldozatokról szóló hírek hallatán.
A mahacskalai repülőtéri felforduláshoz önmagukban egyébként nem lettek volna elegendőek az ukrán propagandaszájtok próbálkozásai. Elemzők felhívják a figyelmet, hogy Dagesztánt a keménykezű Melikov irányítja, aki megpróbálta csírájában elfojtani a lakosság palesztinok iránti szolidaritási akcióit.
A fojtogató atmoszféra megakadályozta a helyieket abban, hogy békés úton fejezzék ki a Palesztina iránti támogatásukat, magyarázta a Financial Timesnak Marjam Alijeva, dagesztáni emberjogi aktivista. Szerinte jobb lett volna, ha hagyják a tüntetéseket, mert akkor az emberek legfeljebb kiabáltak, zászlókat lengettek volna, aztán békésen hazamentek volna.
Dagesztán „az orosz diverzitás mikrokozmosza”
A félautonóm, mindössze 3,2 milliós lélekszámú Dagesztáni Köztársaság sok tekintetben az orosz diverzitás mikrokozmosza, hiszen a Magyarország felénél alig nagyobb hegyvidéki térségben – a Dagesztán név a „hegyek országát” jelenti – több mint harminc különböző népcsoport él. Összesen tizennégy helyi nyelv használatos Dagesztánban, melyek közt akadnak kaukázusi nyelvek (az avaroké, a dargoké és a lezgeké), de vannak török nyelvűek (azeriek, kumikok, nogájok), a perzsául beszélő „tat”-ok között pedig ott találjuk a térségben egykor tízezres számban élő, mára 800 fősre zsugorodott „hegyvidéki zsidókat” is. Az utóbbiak az október végi zavargásoknak szintén célpontjaivá váltak, jóllehet a mahacskalai repülőteret elárasztó tömeg az Izraelből érkezőket kereste. A perzsa nyelvű dagesztáni zsidóság főleg Derbentben, Oroszország feltehetően legrégebbi, 1500 éves városában lakik.
A hegyvidéki zsidók rabbiját, Ovadia Iszakovot 2013-ban súlyos támadás érte: mellkason lőtték. Hosszas izraeli gyógykezelés után mégis vissza tudott térni Dagesztánba, de ebből is látható, hogy az antiszemitizmushoz nem kell feltétlenül ukrán propaganda, hiszen a gyilkossági kísérlet még az ukrán-orosz viszony 2014-es kiéleződése előtt történt.
ahol eleve nagy a szegénység és alacsony a lakosság képzettsége.
Ebbe a gyúelegybe csapott bele villámként a hír a gázai konfliktusról. Emil Aslan, a prágai Károly Egyetem biztonságpolitikai professzora ezzel kapcsolatban a Financial Timesnak elmondta: a dagesztániak egyrészt hallják az orosz propagandát, ami a zsidók és izraeliek ellen irányul, másrészt igazságtalanságokat látnak, amelyek dühítik őket, így aztán a „szoft” célpontokon bosszulják meg a sérelmeiket.
Aslan szerint ráadásul arról is szó van, hogy a dagesztániak diszkriminálva érzik magukat, nem akarnak Ukrajna ellen menni, és nem akarják feláldozni magukat az „orosz világért”. A Levada Központ, a független orosz közvélemény-kutató igazgatója, Genisz Volkov szerint Oroszország lakosságának 20 százaléka szimpatizál a palesztinokkal. Nagy részük olyan muszlim többségű országrészekben él, mint Dagesztán. Óriásiak a szociális feszültségek a régióban, ahol a munkanélküliség súlyos probléma, különösen a fiatalok körében.
A CNN a tényfeltáró újságírót, Jevgenyija Albacot idézi, aki így írt a helyzetről: „Vannak-e antiszemiták Mahacskalában? Igen, bizonyára. Voltak-e korábban is? Biztosan. Mi történt most? 20 hónap háború, emelkedő árak, férfiak százainak, ha nem ezreinek a halála”. Harold Chambers, a Riddle Russia nevű szájt szerzője arra mutat rá, hogy az Ukrajna elleni háború óta Dagesztánban az elektromos áram, a vízszolgáltatás és a gázellátás is akadozott, ami kisebb demonstrációkhoz vezetett az elmúlt hónapokban.
Nem véletlen, hogy miközben a hivatalos – és a külföldnek szánt – orosz propaganda az ukránokat és a nyugatot teszi felelőssé a mahacskalai antiszemita zavargások kirobbantásáért, addig „befelé” egészen másképp kommunikál a moszkvai és a dagesztáni hivatalos vezetés is. Gaszán Oszmanov, a helyi szociális ügyekért is felelős mahacskalai politikus például az orosz nyelvű dagesztáni internetes újság, a Dagpravda.ru szerint nemrég arról beszélt, hogy a fiatalokat tájékoztatni kell arról: az állam törődik a jövőjükkel és kész támogatni őket az élet számos területén.
Oszmanov szerint egyre több fiatal kerül szélsőséges ideológiák hatása alá és ez ellen küzdeni kell. Vagyis a dagesztániakhoz sokkal „megértőbben” szól a hatalom, és helyben tudják az illetékesek: nem minden csak az „ukrán propagandának” tudható be, ami Mahacskalában történik.
