Putyin: Izrael válasza túl kegyetlen

Amerikai információk szerint Észak-Korea nagy mennyiségű katonai felszerelést szállított Oroszországnak az elmúlt hetekben – közölte a Fehér Ház pénteken. Az elnöki hivatal bejelentése szerint összesen több mint ezer konténert szállítottak tengeri és szárazföldi úton Észak-Koreából Oroszországba szeptember 7-e és október 1-e között.

Az információk szerint a szállítmányok Raszon észak-koreai kikötőből indultak hajón Dunaj távol-keleti orosz kikötőbe, ahonnét vasúton vitték tovább őket az ukrán határtól 290 kilométerre fekvő Tyihoreckbe. A Fehér Ház felvételeket is megjelentetett, amelyek értékelése szerint azt mutatják, ahogy orosz zászló alatt közlekedő hajóra rakodják át a konténereket, amelyek amerikai értékelés szerint Oroszország ukrajnai háborúját segítik.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora azt mondta, hogy az Egyesült Államok megítélése szerint Észak-Korea fejlett orosz haditechnikához juthat hozzá a lőszerszállítmányért cserében Oroszországból. Az Egyesült Államok korábban már közzétett információkat arról, hogy Észak-Korea kisebb rakétaszállítmányokat küldött Oroszországba, de most első alkalommal hozott nyilvánosságra jelentős fegyvermozgásról szóló információt.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szeptemberben hatnapos látogatást tett Oroszországban, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel a védelmi együttműködés elmélyítéséről tárgyalt.

Az észak-koreai állami média beszámolója szerint az ország legfőbb vezetője oroszországi látogatását követően a nukleárisfegyver-gyártás felgyorsítását tűzte ki célul, és Észak-Korea jelentősebb szerepvállalását sürgette az Egyesült Államokkal szembenálló országok koalícióján belül, a megfogalmazás szerint, “az új hidegháborúban”.

(MTI)

Lengyelország riasztórendszert létesített a közte és Litvánia között fekvő orosz exklávéval, a Kalinyingrádi területtel közös, mintegy 200 kilométer hosszú határszakaszon – közölte Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter pénteken.

A tárcavezető Andrzej Duda államfővel együtt vett részt az északkelet-lengyelországi Ketrzynben az április óta épülő elektronikus határakadály irányítóközpontjának megnyitóján.

Varsó jelenleg stabilnak tekinti a lengyel-orosz határon fennálló helyzetet, „a jövő azonban különféleképpen alakulhat” – fogalmazott Kaminski. Kifejtette: Oroszország “nagyon agresszív, birodalmi politikát” folytat a vele szomszédos államokkal szemben, és nagyon magas e “nehéz szomszédságból” eredő lehetséges fenyegetések mértéke.

Különféle forgatókönyvekre kell készülni, a felkészülés egyik eleme az új elektronikus határakadály – húzta alá a miniszter.

Felidézte: Lengyelország lépésről lépésre biztosítja határait, a fehérorosz határon ennek keretében tavaly a migrációs nyomás miatt riasztórendszerrel felszerelt acélfalat emeltek.

Andrzej Duda elmondta, hogy a több mint 373 millió zloty (31,2 milliárd forint) költséggel létesített riasztórendszer elemei közé tartozik háromezer, különféle rendszerű kamera is.

Hangsúlyozta, hogy a határakadály a lengyel-orosz határ biztonságát növeli. Bár közvetlenül az Oroszországból jelenleg nem próbálkoznak illegális bevándorlók Lengyelországba jutni – ismerte el -, de Fehéroroszország az orosz kormányzattal együttműködve szervezi a Lengyelországba irányuló illegális migrációt. Utalva az ukrajnai háborúra, valamint arra is, hogy Oroszország “ellenségesen viszonyul Lengyelországhoz”, Duda leszögezte: Moszkva részéről „igazából mindenféle cselekvés elképzelhető”.

Az elnök felhívta a lengyeleket, hogy vegyenek részt a vasárnapi parlamenti választásokkal egy időben szervezett népszavazáson, amelynek négy kérdése közül az egyik a fehérorosz határon emelt acélkerítésről, egy másik pedig az illegális bevándorlók elosztását tartalmazó uniós menedékjogi paktumról szól.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Izrael elég kegyetlen módszerekkel válaszol a Hamász támadásaira. Putyin Biskekben, Kirgizisztán fővárosában beszélt, amiről a Reuters számolt be. Az orosz elnök szerint Oroszország érti a közel-keleti események logikáját, de Izrael nagymértékű és elég kegyetlen választ ad a Hamász támadásaira.

Azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan. Több mint kétmillió ember él ott, és nem mind támogatja a Hamászt, messze nem. De mindannyian szenvedni fognak, beleértve a nőket és a gyerekeket is. Ezzel természetesen nehéz egyetérteni.

– mondta az orosz elnök.

Az AFP szerint a tesztek nem mutatták ki mérgezés nyomát Marina Ovszjannyikova újságírónál, aki Franciaországba menekült, miután élő adásban tiltakozott az orosz televízióban az ukrajnai háború ellen. Ovszjannyikova Franciaországban lett rosszul, és mivel ez sok olyan emberrel megtörténik, akik kritizálják az orosz vezetést, a francia ügyészség vizsgálatot indított. Az újságíró a Telegramon azt írja, hogy már sokkal jobban érzi magát, és a tesztek nem mutatták mérgezés nyomát. Szerinte a betegsége hirtelensége miatt kezdtek el nyomozni a franciák, de fehér port sem találtak sehol, azzal szemben, amiről a korábbi hírek szóltak.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozta, hogy a haditengerészettel együttműködve pénteken csapást mért egy Bujan osztályú rakétahordozó korvettre, előtte pedig az egyik legkorszerűbb járőrhajónak számító Pavel Gyerzsavinra az Oroszország által még 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál. A támadást tengeri drónokkal hajtották végre, amelyeknek ez kísérleti bevetése volt. A biztonsági szolgálat figyelmeztette az oroszokat, hogy „ne hajózzanak át ukrán vizeken, ha meg akarják őrizni flottájuknak legalább egy részét”.

Az ukrán különleges hadműveleti erők arról számoltak be, hogy péntek reggel felrobbantották a síneket és egy vonatot a Zaporizzsja megyei Melitopolban, amely lőszereket és üzemanyagot szállított a régióban harcoló orosz alakulatoknak.

Megmérgezhették Marina Ovszjannyikovát, az orosz állami tévé újságíróját. Ő volt az, aki 2022 márciusában az állami 1-es csatornán élő adásban tiltakozott az ukrajnai háború ellen. A francia ügyészség nyomozást indított az ügyben, írja az AP.

Az újságírónő az esti híradó élő adásában a műsorvezető háta mögött feltartott egy, a háború megállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felszólította a nézőket, hogy ne higgyenek a propagandának és a hazugságoknak. A televíziós incidens után Ovszjannyikovát előállították, de akkor még csak pénzbírsággal sújtották. 2022 augusztásában a 44 éves újságírónőt két hónapra háziőrizetbe helyezték, miután az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos hamis hírek terjesztésével vádolták meg, és az erre vonatkozó új jogszabály értelmében a bíróság akár tíz év börtönnel is sújthatja.

Az ügy egy júliusi tiltakozó akcióval kapcsolatos, amikor Ovszjannyikova a Kremllel szemben a folyóparton egy plakátot tartott a magasba, melyen Vlagyimir Putyin orosz elnököt gyilkosnak, az orosz katonákat pedig fasisztának nevezte.

Ovszjannyikova azóta Franciaországba menekült.

Az újságírónő csütörtökön került kórházba, miután párizsi lakásából kilépve hirtelen rosszul lett. Arra gyanakszik, hogy megmérgezték. 

A rendőrség átvizsgálta a lakását.

Kapcsolódó

Áruló vagy besúgó az orosz állami tévébe berontó háborúellenes szerkesztő?

Marina Ovszjannyikova tíz másodperc alatt lett a szabad véleménynyilvánítás hőse, miután berohant az egyik legnézettebb orosz hírműsor élő adásába, hogy a háború ellen tiltakozzon.

Heves harcokról számoltak be a donyecki Avdijivka környékén.

Moszkva a hét elején az elmúlt hónapok legnagyobb katonai offenzíváját indította a város ellen.  

Volodimir Zelenszkij elnök elmondta: az ukrán erők az offenzíva harmadik napján is tartják magukat, ám helyi ukrán tisztviselők tájékoztatása szerint „könyörtelen” orosz támadásokkal néznek szembe.

Avdijivka lényegében Donyeck elővárosa. Mivel 2014 óta itt húzódik a front, a város az ukrán ellenállás szimbóluma lett. A békeidőben 32 ezres lélekszámú települést mára lényegében rommá lőtték. Mára mindössze 1600-an élnek itt.

Moszkva nagy mennyiségű felszerelést és rengeteg katonát irányított Avdijivka térségébe. Úgy tűnik, a negyedik hónapja tartó, jelentéktelen területszerzést hozó ukrán ellentámadás után Oroszország próbálja ismét magához ragadni a kezdeményezést.

Az ukránok számára stratégiai fontosságú, hogy a városban egy kokszüzem működik, ahová ugyanúgy beáshatják magukat a védőik, mint 2022 májusában a mariupoli Azovsztal üzembe. Ugyanakkor a nyugati utánpótlási vonalaikat az oroszok bekerítőművelete elvághatja: ha ez sikerül, a város nem tartható sokáig.

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai kutatóintézet szerint geolokalizált felvételek igazolják, hogy Oroszország a héten több faluban is előrenyomult Avdijivkától délnyugatra és északnyugatra. Megjegyzik:

a település bekerítéséhez Oroszországnak nagyobb számú erőt kell a területre koncentrálni.

Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője szerint az orosz támadások célja valójában az ukrán erők megosztása.

(Reuters)