Szijjártó Péter: Ezt az egy hetet meg kellene ragadnia a világnak arra, hogy békét teremtsünk Ukrajnában

Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három uniós ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia fenntartotta az ukrán gabonaexport blokádját, közölte a gazdasági minisztérium Kijevben.

Az ukrán tárca állásfoglalása szerint Kijev az ilyen jellegű korlátozásokat az érintett uniós országok nemzetközi kötelezettségei megsértésének tekinti.

Számunkra alapvető fontossággal bír, hogy bizonyítsuk, az egyes tagországok nem tilthatják be az ukrán termékek behozatalát. Ezért indítottunk eljárásokat a WTO-n keresztül

– idézték Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettest az egyik kormányzati honlapon. „Ugyanakkor reméljük, hogy ezek az államok visszavonják korlátozásaikat, s így nem lesz szükség arra, hogy bíróságokon hosszas eljárásokban rendezzük kapcsolatainkat”, mondta. „Szolidaritásra van szükségünk velük és a gazdák érdekeinek védelmére”, tette hozzá Szviridenko.

Az Európai Unió májusban ideiglenesen engedélyezte öt tagországnak, Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának, hogy megtiltsák az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védjék a helyi gazdákat.

Az Európai Bizottság azonban nem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát, mert úgy ítélte meg, hogy a május óta hozott intézkedések hatására megszűntek a piaci torzulások az öt tagállamban. Varsó, Budapest és Pozsony erre válaszul jelentett be saját korlátozásokat az ukrán gabonaimportra vonatkozóan.

(MTI)

Oroszország úgy döntött, hogy kilép a Barents-Euro-Sarkvidéki Tanácsból (BEAC) – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A tanács tevékenysége a nyugati résztvevők (Dánia, Izland, Norvégia, Finnország, Svédország és az Európai Unió) hibájából 2022 márciusa óta gyakorlatilag megbénult. A finn elnökség a rotáció elvének megsértésével nem erősítette meg készségét, hogy 2023 októberében átadja a BEAC vezetését Oroszországnak, meghiúsítva a szükséges előkészítési tevékenységet

– mutatott rá indoklásában az orosz diplomáciai tárca.

„A jelenlegi körülmények között kénytelenek vagyunk bejelenteni az Oroszországi Föderáció kilépését a BEAC-ból” – hangzott a közlemény.

A moszkvai külügyminisztérium szerint Szergej Lavrov tárcavezető erről értesítést küldött a tagállamokbeli hivatali partnereinek, Josep Borrellnek, az uniós diplomácia vezetőjének, valamint a norvégiai Kirkenes városában működő Nemzetközi Barents Titkárságnak.

A tárca rámutatott, hogy “Oroszország folytatja nemzeti feladatainak megvalósítását Északon”.

Az orosz külügyminisztérium emlékeztetett rá, hogy a tanács három évtizede „a határokon átnyúló együttműködés hasznos és hatékony formája”, amely hozzájárul a béke és a stabilitás fenntartásához Északon, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéshez, a környezetvédelemhez, a kulturális és humanitárius kapcsolatok és az emberek közötti kapcsolatok erősítéséhez, beleértve az őslakos népekét is.

A világnak meg kellene ragadnia az ENSZ-közgyűlés adta lehetőséget az ukrajnai béketeremtésre, ehhez azonban párbeszédre van szükség a szemben álló felek között

– közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban az ENSZ 78. Közgyűlésére érkezve.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közgyűlésének alkalmából délutánra tervezett európai uniós külügyi tanácsüléssel kapcsolatban közölte, hogy kollégái nyilván óva fognak inteni mindenkit attól, hogy az orosz kormány képviselőivel találkozzanak és párbeszédet folytassanak velük.

Én azt gondolom, hogy ez egy rossz irány. Itt vagyunk New Yorkban, itt vagyunk az ENSZ közgyűlésén. Az ENSZ-t nem azért hozták létre, hogy a hasonló gondolkodású emberek csoportosuljanak benne, arra vannak más szervezetek, például a NATO vagy az Európai Unió is ilyen

– jelentette ki.

Hozzátette, „az ENSZ-t azért hozták létre, hogy az egymással akár még háborús viszonyban lévő felek is legalább beszélni tudjanak egymással, mert akkor van remény arra, hogy valamiféle megoldás körvonalazódjon, vagy legalábbis a helyzet ne romoljon.”

Úgy folytatta, ezt az egy hetet meg kellene ragadnia a világnak arra, hogy békét teremtsünk Ukrajnában. „Itt vannak az oroszok, itt vannak az ukránok, itt vannak az amerikaiak, a franciák, mindenki, és itt lenne lehetőség arra, hogy mindenki beszéljen egymással úgymond semleges területen” – vélekedett.

Én magam fogok találkozni természetesen orosz külügyminiszter kollégámmal, a tervek szerint a hét második felében, és azt tartanám helyesnek, ha ezt minél több nyugat-európai kollégám is megtenné

– mondta.

Aláhúzta: minden egyes, háborúban töltött nap újabb emberek halálával, újabb pusztítással jár, a béke feltételei így folyamatosan egyre romlanak.

Továbbá üdvözölte, hogy a visegrádi csoport is egyeztetést tart a minél szorosabb együttműködésről.

Az ukrán kormány hat védelmiminiszter-helyettes felmentéséről döntött hétfőn, miután a hónap elején új védelmi minisztert neveztek ki – számolt be a Guardian. A kormány nem indokolta az elbocsátásokat.

A posztjukból eltávolítottak között volt Hanna Maljar is, aki gyakran közölt friss híreket Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, legutóbb hétfő reggelt. Maljar, aki háborús bűncselekményekre szakosodott ügyvéd, 2021 óta volt védelmiminiszter-helyettes.

Maljart múlt héten bírálták, mert először arról számolt be, hogy az ukrán erők visszafoglaltak egy falut az oroszoktól az ország keleti részén, de később már azt mondta, hogy a jelentése pontatlan volt és a harcok továbbra is dúlnak a falu körül.

Az új tárcavezető, Rusztem Umerov alig két hete van a posztján, a leváltott Olekszij Reznikov helyére érkezett. Reznyikov irányítása alatt a minisztériummal kapcsolatban több korrupciós vád is megjelent a sajtóban, bár maga Reznyikov nem volt érintett egyikben sem.

Umerov hétfőn a Facebookon annyit írt: „Újraindítás. Elkezdtük. Folytatjuk. A minisztérium továbbra is a megszokott módon dolgozik.”

Augusztus végén letartóztatták a holland védelmi minisztérium egyik alkalmazottját, aki a gyanú szerint a szankciók kijátszásával repülőgép-alkatrészeket adott el Oroszországnak – közölte a pénzügyi bűncselekményeket vizsgáló holland hatóság (FIOD). A házkutatás alkalmával férfi lakásán lőszereket is találtak, emellett közigazgatási információkat tartalmazó digitális adathordozókat foglaltak le a hatóságok.

A védelmi minisztérium nem közölt további részleteket a férfiról, mivel a nyomozás még tart, de sajtóinformációk szerint a gyanúsított a kilencvenes évek óta dolgozik a védelmi szektorban. A nyomozásba bevonták a holland hadsereg részeként működő, de rendvédelmi feladatokat is ellátó erőt, a királyi és katonai rendőrséget.

Az ügyre azután derült fény, hogy egy nappal korábban letartóztattak egy másik férfit, aki egy holland céget vezetve, repülőgép-alkatrészeket exportált főként Oroszországba más országok közbeiktatásával – közölte a FIOD. A rendőrség a férfi ingatlanjaiban repülőgép-alkatrészeket, fegyvereket, lőszereket, valamint több százezer euró készpénzt foglalt le. A nyomozásból származó információk vezettek a védelmi minisztérium alkalmazottjának őrizetbe vételéhez.

A FIOD tájékoztatása szerint az ügyet vizsgáló bíró döntése alapján mindkét gyanúsítottat 60 nap előzetes letartóztatásba helyezték a hatóságok. Hollandiában több tucatnyi büntetőeljárás van folyamatban az ügyészségen az Oroszország elleni szankciók kijátszása vagy megsértése miatt.

(MTI)

Különleges egységet küld a bolgár védelmi minisztérium a fekete-tengeri Tyulenovo városába, hogy ellenőrizzenek és hatástalanítsanak egy robbanóanyagot szállító drónt.  Az ellenőrzést követően a NATO-tag Bulgáriából érkező csapat dönt arról, hogy miként ártalmatlanítsák a robotrepülőgépet – áll a minisztériumnak a Reuters által idézett közleményében.

Marian Zsecsev, a Tyulenovo városrészhez tartozó Sabla község polgármestere azt mondta a bolgár Nova Tv-nek, hogy vasárnap este fél tíz körül küldtek jelzést 112-es segélyhívó számra, majd nem sokkal este tíz után a rendőrök lezárták a környéket, megtiltva az emberek bejutását és az éttermek teraszainak használatát.

Elmondta, hogy a drónt Tyulenovónál kikötött hajók melletti sziklákon találták meg, és egy „szabványos lőszerrel felszerelt repülőgép” volt. Az nem volt egyértelmű, hogy a drón a levegőből esett-e le, vagy a tengeráramlatok sodorták be. A Nova.bg internetes oldal szemtanúkat is idézett, akik szerint a drón 3 és 3,5 méter közötti hosszúságú volt, és egy robbanóanyagot tartalmazó tartály volt hozzáerősítve.

Tyulenovo a román határtól 70 kilométerre található üdülőhely, amellyel szemben, a Fekete-tenger túlpartján helyezkedik el az Oroszország által 2014-ben erőszakkal annektált ukrán Krím-félsziget. A Krím jelenleg ukrán dróntámadások rendszeres célpontja, miközben az utóbbi időben Romániában az Ukrajnával határos területeken több alkalommal találtak orosz drónoktól származó darabokat.

Köszönetet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz kézen lévő Bahmut közelében fekvő, kelet-ukrajnai Kliscsijivka település visszafoglalásáért a műveletben részt vevő ukrán alakulatoknak.

Ma különösen azokat a katonákat szeretném említeni, akik lépésről lépésre visszaszerzik Ukrajna tulajdonát, éppen Bahmut környékén

– mondta az ukrán elnök vasárnap este. Az ukrán hadsereg ezt megelőzően adott hírt a település visszavételéről. Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon arról számolt be, hogy hétfőre virradóra az ukrán hadsereg dróntámadást intézett több oroszországi régió ellen. Az orosz erők a Krím félsziget keleti részében, a Moszkva megyei Isztrai és Domogyedovói járásban, Moszkva környékén, valamint a délnyugat-oroszországi Belgorod és Voronyezs megyékben fogtak el drónokat.

Az orosz védelmi tárca arról is beszámolt, hogy rakétatalálat ért az északkelet-ukrajnai Harkivban egy ukrán hadiüzemet, amelyben páncélosok javítása zajlik. Előzőleg a helyi ukrán katonai közigazgatás a Telegramon azt közölte, hogy a város egyik üzemét négy rakéta találta el, aminek következtében tűz keletkezett.

(MTI)

Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn négynapos oroszországi útra indul, amelynek során a két ország várhatóan elmélyíti politikai kapcsolatait és elindulhatnak az előkészületek Vlagyimir Putyin elnök októberi, lehetséges pekingi látogatására – számolt be a Reuters.

Hszi Csinping kínai elnök még márciusi, moszkvai látogatása során hívta meg Putyint a jövő hónapban tartandó Belt and Road Initiative (BRI) konferenciára, amelyen részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.

Putyin az első két fórumon is részt vett 2017-ben és 2019-ben, azonban amióta a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene azzal az indokkal, hogy több száz gyermeket toloncolt ki illegálisan Ukrajnából, az orosz elnök nem járt külföldön – legalábbis hivatalosan.

A parancs, amelyet néhány nappal Hszi oroszországi látogatása előtt adtak ki, arra kötelezi a bíróság 123 tagállamát, hogy letartóztassák Putyint, és bírósági eljárás céljából Hágába szállítsák, ha belép a területükre. Kína ugyanakkor nem tagja a Nemzetközi Bíróságot 2002-ben létrehozó Római Egyezménynek.

A Reuters emlékeztet, szeptember 1-jén Putyin azt mondta, hogy várhatóan hamarosan találkozik Hszivel, azt azonban nem erősítette meg, hogy ehhez Kínába utazik majd.

Az elmúlt két hétben Oroszország a Légideszant-csapatok (VDV, Vozdusno-gyeszantnije vojszka) további egységeit küldhette a nehéz helyzetben lévő 58. Összevont Fegyveres Hadsereg segítségére a Zaporizzsjai terület Orihiv tengelyén – írja a hétfő reggeli jelentésében a brit védelmi minisztérium. A 7. és a 76. hadosztályból származó, összesen legalább öt VDV ezred a frontvonalban lévő Robotine falutól néhány kilométerre összpontosulhat.

Teljes erejükben ez az erő körülbelül 10 000 elit ejtőernyőst jelentene, azonban nagy valószínűséggel szinte minden egység drámaian gyenge állapotban van – véli a brit hírszerzés. A VDV vezetése minden bizonnyal elégedetlen a jelenlegi helyzettel.

A háború során az orosz parancsnokok megkísérelték megújítani a légideszantos csapatokat, hogy azok a támadó hadműveletek rendkívül mozgékony ütőerejévé váljanak. Ehelyett azonban ismét a gyalogságként használják őket a túlterhelt szárazföldi erők kiegészítésére – tette hozzá a jelentés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 September 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/emfF1MWOY2

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/EMTbFlhR2O

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 18, 2023

Ukrajna beperli Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, mert saját hatáskörben meghosszabbították az ukrán gabona behozatali tilalmát – írja a Politico hírlevele alapján a hvg.hu.

Tarasz Kacska, gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági miniszterhelyettes elmondta:

Fontos bebizonyítani, hogy ezek az intézkedések jogilag helytelenek, ezért holnap megkezdjük a jogi eljárást.

Nagy István agrárminiszter pénteken jelentette be, hogy miután „Brüsszel úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat”, Magyarország a gazdák érdekében nemzeti hatáskörben megteszi azt és ki is terjeszti egy szélesebb termékköre”. Az erről szóló rendelet még aznap este meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ugyanezt az intézkedést a szlovákok és a lengyelek is meghozták.

Kacska az interjúban azt mondta, hogy „a három ország nyílt szembenállása Brüsszellel nem csupán az Európai Unió belső ügye, hanem felveti azt is, vajon a nemzetközi kereskedelmi partnerek bízhatnak-e abban, hogy Brüsszel az egész EU nevében beszél”.