Minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától területszerzés céljából – foglaltak állást a világ tizenkilenc legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20 csoport tagjai az Újdelhiben tartott csúcstalálkozó szombaton kiadott zárónyilatkozatában, de közvetlenül nem ítélték el Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt.
Az ENSZ Alapokmányának értelmében minden államnak tartózkodnia kell erő alkalmazásától olyan területszerzés céljából, amely sérti bármely állam területi épségét, szuverenitását vagy politikai függetlenségét
olvasható az Ukrajnával foglalkozó résznél. A dokumentumban ismételten hangoztatták azt az elvet, hogy „az atomfegyver elfogadhatatlan”. Kiemelték azt is, hogy „véget kell vetni a polgári infrastruktúrák elleni támadásoknak”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a háború tavaly februári kezdete óta rendszeresen részt vesz a nemzetközi tanácskozásokon, így a G20 tavalyi csúcstalálkozóján is, az indiai házigazdáktól nem kapott meghívást.
A csúcsértekezlet résztvevői a többi téma közül a zárónyilatkozatban kiemelték, hogy „gyorsítani kell az erőfeszítéseket a szénalapú áramtermelés kivezetése érdekében”, és újból megerősítették országaik elkötelezettségét arra, hogy középtávon csökkentik „a fosszilis energiaforrások kevéssé hatékony felhasználási módjainak támogatását”.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásában világszinten 80 százalékban érintett G20 tagországainak vezetői elismerték, hogy az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének (IPCC) ajánlásaiban szereplő 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkentéshez az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors, határozott és fenntartható – 2019-hez viszonyítva 43 százalékos – mérséklésére van szükség 2030-ig.
Kijelentették továbbá, hogy támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy a megújuló energiaforrásokból származó kapacitásokat 2030-ig megháromszorozzák, és ígéretet tettek az éghajlatváltozás elleni intézkedések hatékonyabbá tételére. Egyben figyelmeztettek, hogy az erre irányuló befektetéseknek lényegesen növekedniük kell.
A résztvevők vállalták, hogy országaikban 2030-ig helyreállítják a károsodott ökoszisztémák legkevesebb 30 százalékát, és intézkedéseket hoznak a talajromlás megakadályozása érdekében. Kijelentették azt is, hogy a fejlődő országoknak aktívabb szerepet kell játszaniuk a nemzetközi pénzügyi és gazdasági intézmények döntéshozatali folyamatában, ami meglátásuk szerint segíteni fog az ezen intézmények iránti bizalom növelésében, és hatékonyabbá teszi a munkájukat.
A vezetők megállapodtak abban, hogy együttműködnek a mesterséges intelligencia nemzetközi szabályozásának kérdéseiben. Szorgalmazták az egyenlő hozzáférést mindenki számára a védőoltásokhoz, a minőségi orvosi ellátáshoz és diagnosztizáláshoz szerte a világon.
Újdelhiben Joe Biden amerikai elnök, a házigazda Narendra Modi indiai miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Indiát a Közel-Kelettel és Európával összekötő vasútvonal és szállítási folyosó kiépítését jelentette be. A folyosó segíti majd a kereskedelmet, az energiaforrások szállítását, és hozzájárul a digitális összeköttetés javulásához is, magában foglalja Indiát, Szaúd-Arábiát, Jordániát, Izraelt és az Európai Uniót – közölte Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója. Ursula von der Leyen közlése szerint a beruházás a vasútvonalon kívül nagyfeszültségű vezetéket, egy hidrogénvezetéket, valamint nagysebességű adatátviteli összeköttetést is magában foglal majd.
(MTI)
