Az előző nap eseményeit itt olvashatják el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valószínűleg részt vesz az ENSZ éves ülésén New Xorkban ebben a hónapban, és ott lesz az ENSZ Ukrajnával kapcsolatos biztonsági tanácsának ülésén is, közölte Albánia ENSZ-nagykövete. Albánia most a 15 tagú tanács elnöke, a találkozó szeptember 18-án kezdődik majd el, a biztonsági tanács ülése pedig 20-án lesz.
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn az orosz fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban találkozik, hogy megvitassa az ukrán gabonaegyezmény visszaállításának lehetőségét. A tárgyalás helyszínét Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be pénteken. Hetek óta tartó találgatások voltak arról, hogy a két vezető mikor és hol találkozik legközelebb.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Moszkvában fogadta török hivatali kollégáját, Hakan Fidant. Törökország az ENSZ-szel közösen közvetített 2022 júliusában egy olyan megállapodás érdekében, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy gabonát és más élelmiszereket szállítson három ukrán kikötőből. Egy külön memorandum született az ENSZ és Oroszország között ugyanebben az időben. Ebben ígéretet tettek arra, hogy elhárítják az akadályokat, amelyek Moszkva élelmiszer- és műtrágyaszállítását akadályozzák a világpiacokra. Oroszország azonban kilépett az egyezményekből, arra hivatkozva, hogy nem teljesültek a feltételei.
A csütörtöki kétoldalú külügyi megbeszélésén Lavrov kijelentette: tudtára adta partnerének, hogy mit kell tennie a Nyugatnak a fekete-tengeri gabonaegyezmény helyreállításához. Hakan Fidan pedig azt mondta: Ankara folytatni fogja a megállapodás visszaállítása iránti erőfeszítéseit. Ez az egyezség rendkívül fontos a globális élelmezés biztonsága, illetve a fekete-tengeri régió békéje és stabilitása szempontjából – hangoztatta.
(MTI)
Egy ember meghalt Herszon városának orosz bombázásakor, közölték az ukrán hatóságok. A 34 éves férfi Herszon egyik lakónegyedében volt, egy üzletben. Három másik ember megsérült.
Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője pénteken közölte, hogy harci szolgálatba állították az ország Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétáit, amelyek tíz vagy több nukleáris robbanófej hordozására képesek – jelentette a RIA orosz állami hírügynökség.
Vlagyimir Putyin júniusban beszél arról, hogy a Szarmat rakétákat hamarosan hadrendbe állíthatják. Az orosz elnök az ukrajnai háború kezdete óta többször is kijelentette, hogy Oroszország kész minden eszközt, köztük nukleáris fegyvereket is bevetni „területi integritásának” védelmében – emlékeztet a Guardian.
Tavaly Putyin azt mondta, hogy az Ukrajnában elfoglalt területeket Moszkva nukleáris ernyője alá helyezi, de azt is hozzátette, hogy Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy atomfegyverek alkalmazásához folyamodjon.
Az ukrán hadsereg szerint a dél-zaporizzsjai fronton lévő egységei némi előrelépés után megszilárdítják állásaikat – írta a CNN.
Az ukrán vezérkar pénteken közölte, hogy erői Novoprokopivka falu felé nyomultak, ahol sikerrel jártak, és ellentüzérségi műveleteket hajtanak végre. Ezzel szemben a WarGonzo nevű orosz katonai blogger azt írta, hogy az oroszok ellentámadásba lendültek az ugyanebben a szektorban lévő Verbove falu közelében.
Az ukrán csapatok célja ezen a területen az, hogy lyukat üssenek a többrétegű orosz védelmi erődítményeken, és megközelítsék a stratégiai fontosságú Tokmakot. A CNN nem tudta függetlenül ellenőrizni egyik fél harci állításait sem.
Az ukránok azt is közölték, hogy a tüzérségi lőtávolság tekintetében „egyenlőséget” értek el az oroszokkal szemben. Szerhij Baranov dandártábornok csütörtökön a helyi médiának azt mondta, hogy az ukránok számára előnyös a NATO-államok által biztosított tábori tüzérség nagyobb hatótávolsága. Kiemelte: míg az orosz tüzérség átlagos hatótávolsága 24 kilométer, addig az Ukrajnának biztosított fegyverek 30-40 kilométerre képesek tüzelni.
„Ez lehetővé tette az ellenséges ágyúk megsemmisítését vagy megrongálását, valamint az ellenséges tüzérségnek a frontvonalból a mélybe való elmozdítását”, és az ukrán tüzérség elleni támadások kivédésében is jól használható – mondta Baranov.
Az ukrán-magyar határszakaszon 7700-an léptek be Magyarországra csütörtökön, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 859-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 225 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
A Kercsi-szoros szűk keresztmetszete az orosz erők katonai-logisztikai támogatásának Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein – írta pénteki jelentésében a brit védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy Oroszország nagymértékben függ a krími hídtól és a szoroson átkelő kompoktól.
Az oroszok többféle passzív védelmi eszközt, például füstgenerátorokat és víz alatti akadályokat alkalmaznak az aktív védelmi intézkedések, mint a légvédelmi rendszerek mellett. Céljuk, hogy megerősítsék a vízi átkelőhelyek fennmaradását és minimalizálják a jövőbeli támadások okozta károkat. A híd szerepe az orosz megszállás logisztikájában és szimbolikájában megköveteli ezeket a kiterjedt védelmi intézkedéseket – véli a brit hírszerzés.
2023. augusztus 29-i képek tanúsága szerint Oroszország víz alatti védvonalat hozott létre elsüllyesztett hajókból és elszigetelő gátakból, hogy így akadályozza meg a Krími híd elleni, vízi drónnal végrehajtott támadásokat. A híd déli részén ez több hajót foglal magában, amelyek egymástól 160 méterre vannak és ugyanott helyezkednek el, ahol 2023. július 17-én lezajlottak az ukrán „Sea Baby” által végrehajtott dróntámadások – olvasható a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 1 September 2023
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/mZk9BsAXGk
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/CcYN3lRAHW
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 1, 2023
Az orosz hatóságok csütörtökön regionális választásokat kezdtek Ukrajna azon részein, amelyeket Oroszország tavaly törvénytelen módon magához csatolt, hogy a folyamatos konfliktus ellenére megszilárdítsák Moszkva tekintélyét az általa „új területeknek” nevezett területeken – számolt be a Reuters.
Megjegyzik, hogy Oroszország nem ellenőrzi teljes mértékben az érintett négy régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – egyikét sem, de az elfoglalt területek a Moszkva által 2014-ben annektált Krím félszigettel együtt Ukrajna csaknem egyötödét teszik ki.
Mind a négy régióban a Moszkva által kiválasztott kormányzójelöltek – veterán oroszbarát politikusok és más, csak helyben ismert politikusok – indultak, a választások szeptember 10-én zárulnak, amikor Oroszországban is regionális választások lesznek. A jelöltek között csak jelképes lesz a versenyzés – teszi hozzá a Reuters.
Az ENSZ-közgyűlés országainak háromnegyede tavaly októberben egy szavazáson elítélte a négy régió „illegális annektálási kísérletét”. Ukrán tisztviselők szerint a választások szintén törvénytelenek, és azt mutatják, hogy miért lehetetlen bármilyen béketárgyalást folytatni Moszkvával.
