Vlagyimir Putyin orosz elnök 2013-ban visszautasította, hogy hazájában sztálinizmus lenne, illetve hogy őt és Joszif Sztálint össze lehetne hasonlítani. Ugyanakkor éppen tíz éve jelentette ki: mindez nem azt jelenti, hogy „ne kellene rendnek és fegyelemnek lennie” az országban. Egy év múlva Oroszország bekebelezte a Krímet, majd 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen.
A tavaly februári invázió óta kevés dolgot tudhatunk biztosan az Oroszországban történtekről, s még kevesebbet a legfrissebb eseményekről, így Jevgenyij Prigozsinnak és Dmitrij Utkinnak, a Wagner-zsoldoscsoport alapítóinak és vezéreinek szerdai haláláról. Annyi bizonyos, hogy egy repülőgép, amelynek utaslistáján ők is szerepeltek, tíz emberrel a fedélzetén lezuhant Tver városának közelében, amikor Moszkvából felszállva Szentpétervár felé indultak. Mind a tíz ember, Prigozsin, Utkin és öt társuk meghalt, csakúgy, mint a gép háromfős személyzete – közölték az orosz hatóságok.
A moszkvai szervek tájékoztatása szerint egyelőre vizsgálják a zuhanás okát, így
- az esetleges pilótahibát (aminek erősen csökkenti a valószínűségét egy felvétel, miszerint a gép egyik szárnya már a levegőben letört),
- illetve a technikai problémákat
- és az esetleges „külső behatást”.
Ez utóbbit erősíti, hogy szemtanúk két robbanást is hallottak a gép lezuhanása előtt a Lenta.ru szerint, illetve a videók szerint füstcsíkot húzott maga után a repülő, mielőtt földet ért, illetve becsapódott volna.
Így nem zárható ki például az sem, hogy valamilyen légvédelmi rakéta találta el a repülőt. Történhetett robbanás a gép fedélzetén is. Az ügy kivizsgálásába a nyugati sajtó értesülései szerint egyelőre nem vonták be a brazil hatóságokat, sőt az USA-t sem, pedig az Embraer Legacy típusú gépet Brazíliában gyártják, és amerikai elektronikát szerelnek bele. Ha tehát a Kreml tényleg tisztázni szeretné a zuhanás okait, akkor lehetővé tenné a független vizsgálatot is.
Közben érkezett hír arról is, hogy a szerencsétlenség közben Prigozsin egy másik gépe biztonságosan landolt egy Moszkva térségében lévő repülőtéren. Így azonnal megindult a spekuláció arról, hogy esetleg az orosz zsoldosok vezére mégis életben lehet.
Ezek után a CNN által megkérdezett ausztrál katonai szakértő, Malcolm Davis csütörtökön arról beszélt: még azt sem lehet egyelőre teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy meghalt volna Prigozsin. Ebben csak akkor lehetünk biztosak, ha a Kremlen kívül például a Wagner-csoport is megerősíti a hírt, illetve ha elvégzik a törvényszéki orvosszakértők az áldozatok azonosítását. Minden addigi hír a régről ismert orosz trükközés, a „maszkirovka” (álcázás) műve is lehet – vélekedett.
Igaz, a Wagner-csoporthoz kötődő egyik Telegram-csatorna már megerősítette Prigozsin halálát. Sőt a Grey Zone azt állította, hogy az orosz haderő lőtte le a gépet – de természetesen erre sincs egyelőre semmilyen bizonyíték.
Joe Biden amerikai elnök a történtek kapcsán azt mondta, hogy „nem tudom pontosan, hogy mi történt, de nem vagyok meglepve”. (Hasonlóan nyilatkozott egyébként a magyar kormány képviseletében Gulyás Gergely is, akit szinté nem lepett meg a Wagner-vezér halála.) Biden hozzátette: „Nem sok minden történik Oroszországban, ami mögött nem Putyin áll, én pedig nem tudom a pontos válaszokat.”
Edward Lucas, akit szintén a CNN kérdezett meg, s aki a Center for European Policy Affairs vezető szakértője, arról beszélt, hogy
Ezt erősíti a brit The Telegraph cikke, amelynek a címe is arról szól, hogy Oroszországban immár „az új norma az instabilitás” Putyin uralma alatt.
A Wagner vezetése mindenesetre akkor gyengült meg, amikor állítólag „meglepetésre” készült az orosz elnök az ukrán fronton. E tervezett szeptemberi akcióban egyesek szerint szerepe lehetett volna a Wagnernek is. Egyes csapatai jelenleg – a Prigozsin által vezetett lázadás óta – Fehéroroszországban vannak, ám bizonytalan források szerint állítólag „megindultak” Oroszország felé, s ennek most a fehérorosz különleges erők próbálnak megálljt parancsolni. E BBC által is idézett hírek igazságtartalmáról nehéz meggyőződni.
Érdekes az is, hogy Prigozsin gépe egyébként éppen Ukrajna függetlenségi ünnepe előtt egy nappal zuhant le (Prigozsin csapatai szorították vissza korábban az ukránokat Bahmutnál).
Eggyel kevesebb terrorista – ez jó nekünk,
mondta Jurij Szak, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója a hír kapcsán. Szak szerint ez még nagyobb instabilitást hozhat Oroszországban, amely szerinte egyre több jelét mutatja egy bukott államnak, amelyet egy olyan „terrorista vezet, aki fél a saját népétől”. A kicsit túlzottan is „örvendező” nyilatkozat után megszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki szerint Kijevnek semmi köze Prigozsin halálához.
Putyint persze nem rendítette meg Prigozsin halála, amiről egyelőre nem is beszélt a nyilvánosság előtt. Prigozsin az állítólagos Putyinnal történt megegyezés után elvileg beleegyezett abba, hogy Belaruszba települ át, de úgy tűnik szabadon mozgott Oroszországban is, sőt talán még Afrikába is elrepült. Ugyanakkor a biztonságát nem garantálta semmi.
A francia Le Monde is kiemeli, hogy Putyin mindeközben Kurszkban vett részt egy második világháborús csata évfordulós ünnepségén, majd a tömeg közé ment, bizonyítani próbálva népszerűségét. A külföldi újságírók megfigyelték, hogy Putyin azóta igyekszik a „tömegkapcsolatait” igazolni, hogy Rosztovban Prigozsinékat ünnepelték az ottani lakosok a júniusi zendülés idején.
Ez Putyin elleni kiállásának is tekinthető, miközben az orosz sajtó visszafogottan foglalkozik Prigozsin halálhírével.
