Az Oroszország és Ukrajna katonai ereje közötti különbség sosem volt kérdéses, és ezt az alábbi számok is megerősítik. Mint látható a 2023. júliusi adatok alapján az orosz katonák létszáma háromszorosa az ukránokénak, emellett Moszkva jóval több katonai járművel is rendelkezik, beleértve a repülőket, a páncélos járműveket és a hajókat is. De a legszembetűnőbb különbség talán a nukleáris robbanófejeknél van: Oroszország több ezerrel rendelkezik, Ukrajna eggyel sem.
A katonai kiadások a bruttó hazai termékhez viszonyítva mindkét országban, de főleg Ukrajnában 2014-től ugrottak meg, miután Oroszország törvénytelen módon elfoglalta és magához csatolta a Krím-félszigetet. Az orosz katonai kiadások 2016-ra elérték a GDP közel 5 és fél százalékát, míg Ukrajnában a legmagasabb szint 3,81 százalékos volt.
Az agresszió visszaszorításának érdekében – valamint azért, mert Ukrajna számít a gyengébb félnek – a nyugati országok a háború 2022. februári kezdete óta többféle módon igyekeztek és igyekeznek segíteni a megtámadott országnak. Ukrajna az elmúlt évtizedben is kapott már támogatásokat, ám az orosz katonai invázió miatt ezek mértéke és jellege megváltozott.
míg Törökország a legkevesebbet (0,01 százalék), de Magyarország is a lista vége felé található 0,03 százalékkal. Más, Ukrajnával szomszédos országok feljebb szerepelnek a felsorolásban a 0,05 százalékos romántól a második helyezett, 1,09 százalékos lett segélyig.
Egy másik összegzés szerint, amely nem GDP-arányosan, hanem pénzösszeg alapján nézi a támogatásokat, az Egyesült Államok áll az első helyen mintegy 70 milliárd eurós segéllyel, amelynek több mint fele valamilyen katonai felszerelést jelent. Az USA-ból Ukrajnába szállított fegyverek becsült értéke mintegy 18 millió dollár.
A második helyen az Európai Unió áll – jobbára pénzügyi támogatásokkal –, a harmadikon pedig az Egyesült Királyság. A tíz legnagyobb támogató között ott találjuk még Németországot és Lengyelországot, illetve a földrajzi szempontból kevésbé érintett Kanadát és Japánt is – bár utóbbi esetében Oroszország szomszédsága is számíthat. Az ábrán az egyes sávokra kattintva megjelennek a pontos összegek is.
Igaz, ők változatosabb támogatást nyújtottak, hiszen Izland pénzügyi, humanitárius és katonai segélyt is biztosított, míg Új-Zéland pénzügyit és katonait, a magyar kormány azonban szigorúan megmaradt a humanitárius segítségnyújtásnál 50 millió euró értékben.
A környező, illetve a távolabbi európai országokban élők számára a háború legkézzelfoghatóbb jele a menekültek jelenléte. A 2023. július közepi állapot szerint a háború kezdete óta a legtöbb ukrán állampolgár Oroszországba ment át, ám, mivel a két oldalt megosztja, hogy pontosan milyen okai is vannak ennek, ezért egy csillaggal külön jeleztük.
és nagyjából ennyien vannak Lengyelországban is. (Az egyes országokra navigálva látszanak a számok.) Jelentős létszámú, több mint 350 ezer ukrán állampolgár lelt menedékre Csehországban is, de az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Olaszországban is 200 ezer körüli a létszámuk. Az Ukrajnával szomszédos országok közül hivatalosan Magyarországon tartózkodnak a legkevesebben, kicsivel több mint 50 ezren.
A Statista összegezte az ukrán menekültek ellátására fordított összegeket is az egyes országok szerint. A menekültek számával arányosan Lengyelországban és Németországban került a legtöbbe a menekültek ellátása 2022 márciusa és 2023 júniusa között, mintegy 13–15 milliárd euróba. Magyarország esetében 840 millió euróval kalkuláltak, ez nagyjából akkora, mint az Írországra számolt költségek, igaz, ott nagyjából 30 ezerrel több ukrán menekültet regisztráltak.
