Idén márciusban magyar vendéget fogadott hivatalában Ron DeSantis republikánus párti floridai kormányzó. A Sándor-palota későbbi tájékoztatása szerint Novák Katalin államfő jó hangulatú, bizalmat megalapozó beszélgetést folytatott DeSantisszal, amelyet elősegített, hogy „ugyanúgy kiállnak a hagyományos értékek, mint a család védelme, a szülők neveléshez való jogának biztosítása vagy éppen a határvédelem mellett.”
Tény, hogy Floridában nemrégiben egy, a magyar „gyermekvédelminek” nevezett törvényhez hasonló jogszabályt vezettek be, amelyben korlátozzák a szexualitással kapcsolatos tudnivalók oktatását az iskolákban. Kérdés azonban, hogy
A rabszolgalét haszna
A floridai oktatási hivatal (Florida Board of Education) idén júliusban fogadta el a társadalomtudományokra vonatkozó új kerettantervet, amelyet az óvodás korosztálytól a középiskola végéig alkalmazni kell az állami oktatási intézményekben. A témák között szerepel az amerikai és világtörténelem, a földrajz, a pszichológia, a pénzügyi ismeretek, a szociológia és új elemként külön az afroamerikai történelem.
Ez utóbbit eddig is tanították egy másik tanterv alapján, most azonban olyan változtatást vezettek be, amely felháborodást keltett nem csak Floridában, de az egész Egyesült Államokban is. Az eddigi, úgynevezett AP kerettanterv egyik szakaszában úgy fogalmaztak, hogy „a rabszolgák a mezőgazdasági munka mellett speciális szakmákat tanultak, festőként, asztalosként, szabóként, zenészként és gyógyítóként dolgoztak északon és délen”, majd miután felszabadították őket,
ezeket a készségeket saját maguk és mások ellátására használták.
DeSantis azonban korábban kritizálta az AP kerettantervet és azt állította, hogy az „a gyerekekre kényszerít” egy bizonyos világnézetet. Éppen ezért elkezdték kiszorítani az AP kerettantervet az iskolákból, és az oktatási hivatal összeállított egy új ajánlást.
Apró, de fontos különbség
A korábbi és a mostani kerettanterv első látásra ugyanúgy fogalmaz, ám van benne egy apró, a kritikusok szerint mégis kulcsfontosságú változtatás. Az új kerettanterv azt írja:
Az oktatás magában foglalja azt is, hogy a rabszolgák hogyan fejlesztettek ki olyan készségeket, amelyeket bizonyos esetekben személyes hasznukra is alkalmazhattak.
A különbség az előző és a mostani változat között a személyes haszon kifejezés, és ez az, ami sokakat felháborított. Az AP kerettanterv ugyanis úgy beszél ezekről a tanult képességekről, hogy azokat egy olyan kényszerhelyzet szülte, amelynek a negatívumai felülírják ezeknek a képességeknek a hasznosságát, míg az új tanterv szerinti személyes haszon megfogalmazás inkább azt sugallja, hogy a rabszolgaságnak volt egy hasznos oldala, amely csökkenti a tragédia erejét.
Abszurd azt állítani, hogy van haszna. Semmi haszna a rabszolgaságnak,
– mondta a Time magazinnak Greg Carr, a Howard Egyetem afroamerikai tanulmányokkal foglalkozó professzora, aki részt vett az AP kerettanterv összeállításában. Carr szerint az új kerettanterv azt sem hangsúlyozza ki, hogy a rabszolgák a „tehetségüket, készségeiket, emlékezetüket, kultúrájukat” megpróbálták az ellenállásra is felhasználni.
Daina Ramey Berry történészprofesszor, az AP kerettanterv egy másik szerzője, azt emelte ki, hogy a tanároknak azt kellene tanítaniuk, hogy a rabszolgák, mielőtt foglyul ejtették és rabszolgává tették őket, rendkívül civilizált társadalmakban éltek és sokféle készséggel rendelkeztek. Carr ezzel együtt rámutatott, hogy a kerettanterv végeredményben egy iránymutatás, és a tanárok ezen belül eldönthetik, hogy milyen kontextust adnak a témának.
Találtak azonban más problémát is az új kerettantervvel. A Miami Herald egyik véleménycikke megemlíti, hogy a tanterv 16 olyan afroamerikai személyt hoz példaként, akik a rabszolgalétük ideje alatt különféle készségekre tettek szert – a probléma az, hogy közülük néhányan nem is voltak rabszolgák. Vagyis nem csak a kontextussal van gond, hanem az igazságtartalommal is.
Ugyanez a cikk mutat rá arra, hogy
az afroamerikaiak ellen és általuk elkövetett erőszakról
szóló rész hibásan egyenrangúvá teszi az afroamerikaiak ellen elkövetett rasszista bűncselekményeket, például a lincseléseket, vagy azt, hogy akadályozták őket a jogaik gyakorlásában, és azt, amikor a feketék a kegyetlenkedésre és az embertelenségre válaszul fellázadtak.
Az alelnök odacsap DeSantisnak
Az oktatási reform egyik legélesebb kritikusa Kamala Harris, aki nem csak az Egyesült Államok első női alelnöke, de édesapja révén az első afroamerikai alelnök is. Harris a kerettanterv elfogadásának másnapján Indianapolisba repült, és egy hirtelen ötlettől vezérelve arra kérte a stábját, hogy a következő napra szervezzenek neki egy floridai utat, mert beszélni szeretne a témáról. Bár egy alelnöki út megszervezése a biztonsági és logisztikai feladatok miatt több napot vagy hetet is igénybe vehet, a Politico beszámolója szerint sikerült néhány óra alatt leszervezni.
Harris a július 21-i, Jacksonville-ben – súgógép és papír nélkül – elmondott beszédében kijelentette, hogy a floridai republikánusok propagandát kényszerítenek a gyerekekre, és szélsőségesnek nevezte az állami vezetőket. Az alelnök kijelentette:
A felnőttek tudják, mit jelent valójában a rabszolgaság. Magában foglalta a nemi erőszakot, a kínzást, a babák elvételét az anyjuktól, az emberek emberségtől való megfosztásának legrosszabb példáit. Magában foglalta azt a követelményt az emberekkel szemben, hogy úgy gondoljanak magukra, és úgy tekintsenek rájuk, mint akik nem is emberek. Ezzel összefüggésben hogyan sugallhatja bárki azt, hogy ezeknek az atrocitásoknak a közepette azoknak, akiket megfosztottak az emberi mivoltukból, hasznuk származhatott belőle?
DeSantis nem vette jó néven a kritikát, helyette vitára hívta Harrist egy olyan levélben, amelyben arról írt, hogy végre sikerült kiirtani a floridai tantermekből az általa „gyűlöletkeltő marxista elméletnek” nevezett kritikus fajelméletet (critical race theory), amely többek között a rendszerszintű rasszizmust kutatja. Harris azonban kijelentette, hogy nem fog vitázni egy olyan vitathatatlan tényről, mint hogy a rasszizmusnak nincsenek pozitív vonatkozásai.
A republikánus oldalról is érkezett kritika, de azért visszafogottabb, mint Harrisé. Tim Scott dél-karolinai szenátor, aki fekete, és egyben DeSantis ellenfele lesz a párt előválasztásán, bírálta a kormányzót, amiért az támogatja az új kerettantervet:
A rabszolgaság (…) pusztító volt. Szóval remélem, hogy hazánkban minden ember – és főleg azok, akik elnökválasztáson indulnak – értik ezt.
Scott ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „mindenkinek lehet rossz napja”, és az emberek „néha megbánják, amit mondanak”, ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tisztázzák az álláspontjukat.
Öncenzúrára kényszerített tanárok?
A kerettantervnek vannak olyan részei is, amelyet elismeréssel illettek, például az olyan kiemelkedő feketékről szóló rész, mint Rosa Parks vagy Jesse Owens, de összességében súlyos nehézségekkel küzd ez a terület. A Miami Herald vizsgálata szerint Florida 67 tankerületéből mindössze 11-ben tanítják megfelelő módon a feketék történelmét, és ez a közeljövőben sem javulhat, mert egy kapcsolódó törvény miatt a tanároknak azt is alaposan át kell gondolniuk, hogy miként beszéljenek a rasszizmusról.
Az új jogszabály kimondja:
A rabszolgaság és a szegregáció példájánál maradva a most iskolába járó fehér gyerekek hibáztatásának tényleg nincs értelme, de a történelem sötét korszakairól akkor is beszélni kell, ha kényelmetlen érzéseket okoznak. Kérdés, hogy ezt az ellentmondást hogyan tudják feloldani a tanárok.
