Az ukrán titkosszolgálat robbantott a Krímbe vezető hídnál

Magyarország egy évvel meghosszabbítja az Ukrajnából menekült gyerekek helyzetének javítását célzó együttműködési megállapodását az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF), miután a háborúnak a kiskorúak a legfőbb áldozatai – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszter az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ügyvezető igazgatójával folytatott megbeszélése után közölte, hogy a harcokban a gyerekek szenvednek leginkább, pillanatok alatt megsemmisül a jövőjük, elveszítik a szüleiket, a hazájukat, rommá lövik az országukat.

Egyszerűen az ukrajnai gyermekek jövőjének alapvető kérdései válnak teljesen bizonytalanná, ezért a gyermekeket kell a leginkább segíteni, én azt gondolom

– fogalmazott, és aláhúzta, hogy minél tovább tart a háború, annál több gyerek válik annak áldozatává.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy ezért is kötött tavaly Magyarország az UNICEF-fel megállapodást, amelynek keretében minden létező támogatást megadnak a szomszédos Ukrajnából érkező menekült kiskorúaknak, hogy hozzáférjenek az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, illetve ezáltal valamiféle esélyük legyen a jövőben.

Rámutatott, hogy például hazánkban mintegy 1300 iskola és óvoda fogadott be ukrajnai gyerekeket.

Ma egy évvel meghosszabbítjuk a megállapodást, amelynek értelmében az UNICEF és Magyarország együttműködik azon szakmai programok végrehajtásában, amelyek segítenek a gyermekeknek abban, hogy megmaradjon a reményük egy versenyképes, békés, nyugodt jövőre nézvést

– mondta.

A miniszter végül azt hangsúlyozta, hogy ezen együttműködés nem tavaly kezdődött, hanem nyolc éve, amikor az ENSZ Gyermekalapja Magyarországra költöztette globális szolgáltatóközpontját, ahol mára már 400 ember dolgozik, és tárgyalni fognak az újabb bővítés lehetőségéről.

A gyermekek védelme nagyon fontos feladat, mondhatnám, hogy az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb feladat, s az UNICEF és Magyarország közötti együttműködés szoros marad – összegzett.

Belarusz közölte, hogy lelőttek egy ukrán drónt a fehérorosz-ukrán határon, napokkal azután, hogy a Wagner zsoldoscsapat elkezdett fehérorosz katonákat kiképezni az országban. A közlemény szerint egy Dnyipró folyó mellett állomásozó határőrosztag lőtte le a drónt, ami szerintük megsértette a határ vonalát. A drón a vízbe esett, a határőrök elektronikus légvédelmet használtak, de azt, hogy ez mit jelent, nem részletezték.

Anton Gerascsenko, az ukrán Belügyminisztérium tanácsadója posztolt ki egy képernyőmentést a Google Mapsről, ami megmutatja, mennyien próbálják elhagyni a Krímet a reggeli támadás után. A dugó nagyjából tíz kilométeres lehet, az oroszok szerint 50 ezer turista van a félszigeten, akik szinte mind a saját gépjárművükkel érkeztek.

According to Google Maps, the traffic jam of those trying to leave crimea has reached 10 kilometers.

Russian Hospitality Union reports that at least 50,000 tourists are currently in Crimea and most of them arrived on their personal vehicles. pic.twitter.com/MrIFlDrhbc

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) July 17, 2023

Matteo Zuppi bíboros hétfőn Washingtonban tárgyal az Egyesült Államok hivatalnokaival. Zuppit a pápa nevezte ki békekövetnek, és alapvetően az ukrajnai béke koncepcióját szeretné népszerűsíteni az amerikai fővárosban, valamint az Ukrajnából elrabolt gyerekek hazahozataláért kampányol. Zuppi egy hónapja Moszkvában is járt, ahol Kirill pátriárkával és az orosz gyermekügyi bizottság vezetőjével találkozott, majd Ukrajnába utazott, hogy Volodimir Zelenszkijjel találkozzon. Kijev szerint eddig majdnem húszezer gyereket raboltak el az Oroszország által megszállt ukrán területekről.

Egy orosz Szu-25-ös harci repülőgép az Azov-tengerbe zuhant hétfőn, közölték a helyi hatóságok, akik szerint a pilóta még időben tudott katapultálni. A közösségi médiában olyan videók kezdtek el keringeni, amelyeken egy zuhanó ejtőernyőt látni, majd nagy csobbanást a vízben Jejszk város közelében. Jejszk az Azov-tenger Mariupollal szembeni oldalán fekszik, többszáz kilométerre az ukrán-orosz frontvonalaktól, Oroszország területén belül.

A Twitteren ítélte el a lépést az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ez cinizmus.

I strongly condemn Russia’s cynical move to terminate the Black Sea Grain Initiative, despite UN & Türkiye’s efforts.

EU is working to ensure food security for the world’s vulnerable. #EUSolidarityLanes will continue bringing agrifood products out of Ukraine & to global…

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) July 17, 2023

Három sebesült, többnyire repeszek. Az arcomból már kiszedték a repeszdarabokat, a karomban és a lábamban lévő apró darabok viszont örökre velem maradnak. A többi srác is jól van – – a zaporizzsjai orvosok tudják a dolgukat, köszönjük!

– írta a Facebookra posztolt fotójához Oleg Szencov ukrán filmrendező, aki a háború kitörése óta harcol az ukrán seregben.

Kapcsolódó

Megsérült a háborúban az ukrán filmes, aki korábban öt évig volt orosz fogoly

Oleg Szencov szabadon bocsátásáért annak idején nemzetközi szinten kampányoltak.

A Kreml bejelentette, hogy Oroszország nem hajlandó meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást, írja a Guardian. A megállapodás hétfő éjjel járt volna le, miután május 17-én további 60 nappal meghosszabbították.

Erdogan pénteken még arról beszélt, hogy tárgyalt Putyinnal, és arra készülnek, hogy augusztusban elfogadják és aláírják a megállapodás meghosszabbítását.

A háború kitörése után az oroszok blokád alá vették a fekete-tengeri ukrán kikötőket, ami miatt több millió tonna gabona maradt a tárolókban, és számos hajó a kikötőben rekedt. Ez tovább rontotta az amúgy is szűkülő globális ellátást, és szárnyaló inflációt idézett elő világszerte az élelmiszer- és az energiapiacokon. Oroszország és Ukrajna a világ búzaellátásának harmadáért felel, ráadásul az export jelentős részét – egyebek mellett az ENSZ élelmezési programjának keretében – a szegényebb országoknak szállítják.

Végül tavaly júniusban Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közvetítésével megállapodott a fekete-tengeri ukrán gabonaexport újraindításáról. Az egyezmény értelmében az orosz blokád ellenére újraindulhatott az ukrán gabona szállítása a Fekete-tengeren, helyi tűzszünetek által garantált biztonságos folyosókon, a szankciókkal sújtott Oroszország pedig újraindíthatta a gabona- és műtrágyaszállításokat.

Elindult Ungvárról Miskolcra hétfőn az orosz-ukrán háború által érintett ukrán gyerekekből és az őket kísérő szülőkből álló első csoport abból az összesen 400 gyerekből, akik a kormány döntése alapján Magyarországon üdülhetnek.

A frontvonal közelében fekvő Zaporizzsja megyei településekről érkezett gyerekek és szüleik – 63 gyerek és 34 felnőtt kísérő – egyhetes kárpátaljai pihenést követően indultak tovább Ungvárról Miskolcra, ahol két hét üdülés vár rájuk.

A csoportot búcsúztató Bacskai József ungvári főkonzul elmondta, hogy Viktor Mikita, a Kárpátaljai Katonai Közigazgatás elnöke két héttel ezelőtt kérte Magyarország segítségét a háborús övezetből származó ukrán gyerekek üdültetésében. A magyar kormány a kérésnek eleget téve úgy döntött, hogy 400 gyerek kéthetes, soron kívüli táboroztatását biztosítja.

Bacskai József emlékeztetett arra, hogy tavaly több mint hétezer ukrán gyerek pihent Magyarországon, és különféle együttműködési programok alapján most is több településen nyaralnak ukrán gyerekcsoportok. A diplomata úgy fogalmazott, hogy a gyerekek és kísérőik üdülésének költségeit „vállalja a magyar nép, és reméljük, hogy ezek a gyerekek jó emlékekkel térnek majd haza Magyarországról”.

Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai kormányzó első helyettese kiemelte, hogy a nyaralás a magyar partnerek segítségével valósul meg. Szavai szerint „az európai barátokkal való szoros együttműködésnek köszönhetően Kárpátalja vezetése továbbra is külföldre küldi nyaralni a gyerekeket, egyebek közt az ország más régióiból is”.

A csoportot a Miskolci Rendvédelmi Technikumban szállásolják el. A gyerekek és kísérőik felkeresik Miskolc és környéke nevezetességeit, emellett ellátogatnak Nyíregyházára, Debrecenbe és Egerbe is.

(MTI)

Az ukrán haditengerészet és az ukrán biztonsági szolgálat az SZBU hajtotta végre azt a támadást, amely hétfőre virradóra történt az orosz fennhatóság alatt álló Krímbe vezető Kercs hídon – mondta egy ukrán titkosszolgálati forrás az AFP-nek.

A krími híd elleni mai támadás az SZBU és a haditengerészet különleges hadművelete… Nehéz volt elérni a hidat, de végül sikerült.

A hírek szerint a támadást, amelyben egy házaspár meghalt, a lányuk pedig megsebesült, tengeri drónok segítségével hajtották végre.

Artem Dehtyarenko, az SZBU szóvívője az AFP-nek adott írásbeli kommentárjában kijelentette: „Érdeklődéssel figyeljük, hogy Putyin rezsimjének egyik jelképe ismét nem bírta a katonai terhelést.”

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren azt írta:

Bármilyen illegális szerkezet, amelyet orosz tömeggyilkos eszközök szállítására használnak, szükségszerűen rövid életű lesz… függetlenül a megsemmisítés okaitól.

Any illegal structures used to deliver Russian instruments of mass murder are necessarily short-lived… regardless of the reasons for the destruction.

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) July 17, 2023

Miután elbocsátották az Ukrajnában szolgáló, orosz 58. összhaderőnemi hadsereg parancsnoki posztjáról, Ivan Popov tábornok azt állította, hogy az egyik legfontosabb probléma az ellenütegek hiánya volt. Az orosz szárazföldi erők túlélése az ukrán tüzérség hatékony felderítésén és az azokra mért csapáson múlik, amelynek kulcsfontosságú elemei a radarok, mert ezek teszik lehetővé a parancsnokok számára, hogy gyorsan megtalálják az ellenséges fegyvervonalakat.

A brit hírszerzés szerint Oroszország egyre súlyosabb hiányt szenved az üteg elleni radarokból, különösen a modern Zoopark-1M-ből. Az eredetileg telepített Zoopark flottából valószínűleg csak egy maroknyi maradt működőképes Ukrajnában. A nyílt forráskódú videofelvételek azt mutatják, hogy 2023. július elején egy Zoopark megsemmisült az 58-as hadseregnél is. Az, hogy Popov ezt a problémát külön kiemelte, a britek szerint rávilágít arra, hogy a tüzérségnek továbbra is központi szerepe van a háborúban.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 July 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/EW9LDqx4Os

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/G6QVb67mhy

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 17, 2023

Több ukrán sajtótermék is arról ír meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy az ukrán belbiztonsági ügynökség és a haditengerészet áll a krími hídon történt incidens hátterében.

A Suspilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató és az Ukrajinszka Pravda sajtóorgánum kevés részletet közölt a műveletről, amelyben állításuk szerint az ukrán biztonsági szolgálat és a haditengerészet vett részt, de Suspilne forrásaira hivatkozva azt állítja, hogy a hidat víz alatti drónokkal támadták meg – írja a Reuters.

A Suspilne idézte a haditengerészet szóvivőjét is, aki azt mondta, nincs ilyen információja, és arra kérte a műsorszolgáltatót, hogy várja meg a hivatalos bejelentéseket.

(Guardian)

Anton Herascsenko ukrán miniszteri tanácsadó Twitteren osztott meg egy videót, amit az orosz média közölt a megrongálódott krími hídról.

Russian media publish a video of the damaged Kerch bridge. pic.twitter.com/RpSClH08OC

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) July 17, 2023

Moszkva provokációja lehet a Krím-félszigeten történt incidens – idézi a Guardian a  Reuters alapján Natalija Humenyukot, Ukrajna déli katonai parancsnokságának szóvivőjét.

Az ilyen provokációk létrehozása, amelyeket aztán a krími megszálló hatóságok azonnal, nagyon hangosan jelentenek, tipikus módja a krími hatóságok és az agresszor ország problémamegoldásának,

mondta Humenyuk a Rada nemzeti műsorszolgáltatónak.

Az orosz hatóságok szerint két ember, egy anya és egy apa meghalt, lányuk pedig megsebesült a Krím-félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő hídon hétfőn történt „vészhelyzetben”.

Az orosz Belgorod régió kormányzója szerint két ember, egy édesanya és egy édesapa halt meg a krími hídon. A lányuk könnyebben megsérült.

(Guardian)

Arra kérték a Krím lakóit, hogy ne használják a félszigetet Oroszországgal összekötő hidat, mert helyi tisztviselők vészhelyzetet hirdettek, írja a BBC. Meg nem erősített jelentések szerint a helyiek hétfő kora reggel robbanásokat hallottak.

A kercsi hidat 2018-ban nyitották meg, tavaly októberben egy robbanás miatt részlegesen lezárták, majd februárban nyitották meg újra.

A félsziget orosz kormányzója szerint dolgoznak a helyzet helyreállításán. Az orosz BBC jelentése szerint lezárták a híddal párhuzamosan futó kompátkelőt is.