Saját tábornoka nevezte hazaárulónak Sojgu védelmi minisztert

Oroszország felelőssége a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása, ha ez nem történik meg, globális élelmiszerválsággal kell számolnunk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A kétnapos EU-ENSZ magas szintű párbeszéd első napját zárva az elnök emlékeztetett: a szolidaritási folyosók lehetővé tették több ezer tonna gabona és mezőgazdasági termék elszállítását Ukrajnából az Európai Unión keresztül a világ többi részébe.

Most is nagyon szorosan, kéz a kézben dolgozunk azon, hogy gabonát és egyéb élelmiszereket juttassunk el azokhoz, akiknek nagy szükségük van rá. Most Vlagyimir Putyin orosz elnökön a sor, a világ most rá figyel ebben a kérdésben

– emelte ki.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az EU támogatja Volodomir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, mert „az pontosan az ENSZ Alapokmányának elvein alapul, és minden egyes szava az ENSZ határozataiból származik.” Mint mondta, az ENSZ-szel együtt azon dolgozik az EU, hogy ennek széles körű nemzetközi támogatást szerezzen.

A találkozó napirendjét taglalva az elnök elmondta, hogy a novemberi COP28 klímacsúcs előkészítéseként tárgyalnak majd a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó globális célok meghatározásáról. Mint mondta, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában még mindig tapasztalható hatalmas hiányt nem lehet csak az államháztartásból pótolni, szükség van a magánszektor hozzájárulására is.

Von der Leyen a pénteken megvitatásra kerülő témák között említette továbbá a globális digitális átmenetnek és a mesterséges intelligencia növekvő erejének kezelését.

A mesterséges intelligencia forradalom, amely óriási gazdasági és társadalmi hatással jár világszerte. Egyfelől minden kétséget kizáróan ki kell használnunk a benne rejlő lehetőségeket, mert növelheti a jólétet. Másrészt nagyon ébernek kell lennünk, ha például az információmanipulációt, a külföldi beavatkozásokat nézzük

– fogalmazott.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a mostani időszakot a nemzetközi együttműködés alapjait érintő kihívások határozzák meg: az ukrajnai háború, a klímaváltozás, valamint a koronajárvány utáni gazdasági fellendülés tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket.

Ilyenkor a multilateralizmus minden eddiginél fontosabb a béke megteremtéséhez, a bolygó védelméhez, az éhínség leküzdéséhez, az új technológiák védőkorlátjainak kiépítéséhez

– hangsúlyozta.

Guterres felhívta a figyelmet arra, hogy a világ mind jobban többpólusúvá válik, ez pedig fokozott együttműködési formákat és a nemzetközi jogon alapuló többoldalú kormányzást tesz szükségessé. Véleménye szerint az Európai Unió ennek az új globális rendnek az egyik alapvető pillére kell, hogy legyen.

Rámutatott, hogy a globális kihívások kezelése végett át kell alakítani a globális pénzügyi rendszert, hogy az mindenki számára működjön, és betöltse globális védőhálószerepét.

Az éghajlatvédelem terén az ENSZ-főtitkár egy olyan éghajlati szolidaritási egyezség megkötésére szólított fel, amelyben a nagy szennyezők további erőfeszítéseket tesznek a kibocsátás csökkentésére, a tagállamok pedig pénzügyi és technikai forrásokat mozgósítanak a feltörekvő gazdaságok támogatására.

Guterres sürgős nemzetközi fellépést sürgetett az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia terén.

A kormányoknak, a regionális szervezeteknek, a magánszektornak és a civil társadalomnak össze kell fogniuk, hogy közös nyomon követési és irányítási eszközöket hozzanak létre annak érdekében, hogy a technológia az emberi jogokat és a közös javakat szolgálja

– húzta alá.

(MTI)

Az orosz elnök arról beszélt csütörtökön, hogy szerinte az Ukrajnába áramló fegyverek a harctéren nem okoznak változást, de tovább eszkalálják majd a konfliktust, amelyek azért egymásnak ellentmondó állítások. Putyin szerint az Ukrajnában lévő nyugati tankok elsőbbségi célpontok az orosz erők számára.

Arról is beszélt, hogy Oroszország visszalép a Fekete-tengeri megállapodástól, amely lehetővé tette Ukrajnának a gabona exportját.

Joe Biden elnök Finnországban beszélt arról, hogy nincs valódi veszélye annak, hogy Putyin atomfegyvereket vet be, és ezzel eszkalálja az ukrajnai konfliktust.

Biden azt is elmondta, hogy mindent megtesznek Evan Gershkovich, a Wall Street Journal újságírójának kiszabadításáért.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy semmi kétség afelől, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz, ha véget ér Oroszország háborúja az ukránok ellen.

Semmi kétségem nincs, hogy ez meg fog történni. Minden egyes ország képviselője ezt mondta a teremben.

– mondta.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megfelel-e a NATO sztenderdjeinek, azt mondta, más problémák vannak, mint az igazságügyi reform, és biztosra kell menni, hogy az ukrán demokrácia jó állapotban van.

A Verhovna Rada elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely legalizálná az orvosi marihuánát. A javaslat indoklásában szerepel, hogy kifejezetten alkalmas lehet a háborús veteránok poszt-traumás stresszének kezelésében. Zelenszkij elnök támogatta a javaslatot, amikor múlt hónapban felszólalt ezzel kapcsolatban a parlamentben.

A javaslat engedélyhez kötné a marihuána termesztését orvosi és tudományos célra. 268 képviselő támogatta a 405-ből.

Egy magas rangú orosz tábornok, aki a megszállt dél-ukrajnai haderők egyik parancsnoka, azt állítja, hogy hirtelen elbocsátották posztjáról, miután azzal vádolta a moszkvai védelmi minisztérium vezetését, hogy az elárulta a csapatait azzal, hogy nem nyújtott kellő támogatást.

Ivan Popov tábornok az 58-as számú összhaderőnemi fegyveres hadsereg parancsnoka volt, amely heves harcokat vív a Zaporizzzsja régióban. Ő az egyik legmagasabb rangú tiszt, aki részt vett a véres orosz hadjáratban Ukrajnában – írja a CNN.

A Telegram üzenetküldőre szerdán feltöltött hangüzenetben Popov azt mondta, hogy kérdéseket tett fel „az ellenüteg elleni harc hiányával, a tüzérségi felderítő állomások hiányával, valamint az ellenséges tüzérség által elkövetett testvéreink tömeges halálozásával és sérüléseivel kapcsolatban”.

Számos más problémát is felvetettem, és mindezt a legmagasabb szinten őszintén és rendkívül keményen fejeztem ki,

mondta Popov a hangüzenetben. „Nem volt jogom hazudni, ezért felvázoltam az összes problémás kérdést, amely ma a hadseregben a harci munka és a támogatás tekintetében fennáll.” A felvételt Andrej Gurulev, az orosz parlament tagja, a Déli Katonai Körzet volt parancsnokhelyettese tette közzé az üzenetküldő alkalmazásban.

Szergej Sojgu védelmi miniszter „aláírta a parancsot, és megszabadult tőlem” – mondta a felvételen Popov, miközben hazaárulással vádolta meg a Kreml legfelsőbb tisztviselőjét.

Amint azt ma a hadosztályos ezredek több parancsnoka is elmondta, Ukrajna fegyveres erőinek katonái nem tudták áttörni hadseregünket elölről, (helyette) a főparancsnokunk hátulról csapott le ránk, áruló módon és aljas módon lefejezve a hadsereget a legnehezebb és legfeszültebb pillanatban,

mondta Popov.

Az 58. Összhaderőnemi Hadsereg főhadiszállása a megszállt Berdjanszk városában van, és mind ukrán, mind orosz források szerint az ottani bázisát – a Dűne szállodában – kedden kora reggel rakétatámadás érte, amelyben egy orosz tábornok életét vesztette.

Szép eredménnyel térünk haza, ami fontos a hazánk, de még fontosabb a harcosaink számára. Szép fegyveres megerősítést kaptunk

– mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a soron következő napi videóüzenetében. Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban nyugalomra intett, mondván, a katonai szövetség tagjai megerősítették, hogy az ország a jövőben végül is csatlakozni fog. Szerinte a csúcstalálkozó „félreérthetetlen bizonyságát adta, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz”.

Noha az ukrán elnök azt nem tudta elérni, hogy az Oroszország által részben megszáll állam azonnal a NATO-tagja legyen, más kötelezettségvállalásokat, például újabb fegyverszállítmányokat Franciaországtól és Németországtól azért ki tudott harcolni.

A vilniusi NATO-csúcson Zelenszkij találkozott Joe Biden amerikai elnökkel is.

A csúcstalálkozó zárónapján a katonai szövetség új fórumot is létrehozott az Ukrajnával való kapcsolattartás elmélyítése céljából. Ez a NATO-Ukrajna Tanács, amely a tervek szerint olyan állandó testületként működik majd, amelyben a katonai szövetség harmincegy tagja és Ukrajna konzultációkat tarthat, és találkozókat hívhat össze vészhelyzet esetén.

A testület felállítása akként értékelhető, hogy a NATO a lehető legközelebb kívánja tartani magához Ukrajnát, de anélkül, hogy tényleges csatlakozás kockázatait vállalná.

(Sky News)

2023 júniusában számos jelentés érkezett arról, hogy az orosz erők több tonna robbanóanyaggal megpakolt, elavult páncélozott járműveket használtak járműben szállított rögtönzött robbanószerkezetként – írta csütörtöki jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A legénység valószínűleg kiszabadul a járműből, miután elindult. A legtöbb orosz ilyen esetet Marinka környékén, Donyeck város közelében jelentették, és napokkal azután kezdődtek, hogy a csecsen egységek megerősítették a területet, ezért jó eséllyel ők alkalmazzák ezt a taktikát.

A jelentés megjegyzi, hogy a módszer az 1990-es években zajló csecsen háborúkig nyúlik vissza és az Ukrajnában harcoló csecsenek 2023 januárjában is készítettek hasonló eszközöket. Az oroszországi járművek, amelyekből a katonák az indulás után kiszállnak, a páncéltörő aknák és a közvetlen tűz miatt jobbára azelőtt felrobbannak, mielőtt elérték volna a céljukat, ezért kérdőjeles a hatékonyságuk. Ugyanakkor rendkívül nagy robbanásokat okoznak, ami pszichológiai hatással lehet az ukrán erőkre.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 July 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/W0elAo8I8N

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/ZAus5mizPl

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 13, 2023

Az ukrán-magyar határszakaszon 7163-an léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5905-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – jelezték.

Ukrán civilek ezreit tartják fogva Oroszországban és a megszállt területeken, őket orosz börtönök újonnan épített épületrészeibe, másokat nyirkos pincékbe zsúfolták, civilek további százait orosz lövészárkokban dolgoztatják rabszolgaként Ukrajna megszállt területein – derült ki az Associated Press csütörtökön megjelent oknyomozó cikkéből. Ezeknek a civileknek a fogavatatására Oroszországnak semmilyen jogcíme nincs.

A hírügynökség megszerzett egy idén januárra keltezett orosz kormányzati dokumentumot is, amely azt vázolja fel, hogy Ukrajna megszállt részein 2026-ig huszonöt új börtönkolónia és hat további fogvatartási központ létrehozását tervezik.

Tanúk elmondása alapján sok civilt olyan mondvacsinált okokból tartóztattak le, mint például hogy ukránul beszéltek, de volt, aki egyszerűen csak rosszkor volt rossz helyen. Az ukrán civil foglyok elleni kínzások mindennaposak: ide tartoznak a sorozatos áramütések, a koponyatörést és bordatörést okozó verések, a fojtogatás. Több, azóta kiszabadult fogvatartott mondta az AP-nek, hogy szemtanúi voltak haláleseteknek is. Egy június végi ENSZ-jelentés hetvenhét civil fogoly statáriális kivégzéséről és egy ember kínzás miatti haláláról számolt be.

Az AP több tucat emberrel beszélt, köztük húsz korábbi fogollyal, de volt hadifoglyokkal, fogva tartott civilek családtagjaival, két ukrán hírszerzővel és egy kormányzati tárgyalóval is. Az ő beszámolóik, valamint kormányzati dokumentumok és a Vöröskereszt által átadott levelek másolatai alapján igazolható az ukrán civilek törvénytelen fogva tartása, sorozatos bántalmazása, amit az oroszok rendszerszerűen hajtanak végre, megsértve ezzel a Genfi egyezményeket.

Oroszország tagadja ugyan a civilek fogva tartását, ám a jelek szerint ezek a rabok cserealapként szolgálnak orosz hadifoglyok átadásához. Az ENSZ szerint bizonyíték van arra is, hogy a frontvonal közelében az oroszok civileket használnak emberi pajzsként.

A vilniusi NATO-csúcstalálkozó megmutatta, hogy az észak-atlanti szövetség visszatért a hidegháborús sémákhoz – vélekedett az orosz külügyminisztérium szerdán este.

Július 11-12-én Vilniusban zajlott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének csúcstalálkozója. Ennek eredményei megmutatták, hogy a szervezet végérvényesen visszatért a hidegháborús sémákhoz, csakhogy ezúttal »a mi egymilliárdunk« védelme érdekében az emberiség többi részétől, valamint a világot demokratikus és tekintélyelvű rendszerekre felosztó ideológia alapján

olvasható az állásfoglalásban.

„A vilniusi csúcs eredményei gondosan ki lesznek elemezve. Tekintettel az Oroszország érdekei és biztonsága kapcsán jelentkező veszélyekre, illetve kihívásokra, időben és megfelelő módon fogunk reagálni minden rendelkezésre álló eszközzel és módszerrel. A már meghozott döntéseken felül folytatjuk az ország katonai szervezetének és védelmi rendszerének erősítését” – tette hozzá az orosz diplomáciai tárca. „A NATO következetesen csökkenti az erő alkalmazásának küszöbét és erősíti a nukleáris komponens szerepét a katonai tervezésében” – folytatták.

A (NATO-)tagállamok megerősítették a 2008-as bukaresti formulát, amelynek értelmében Ukrajna a NATO tagja lesz, igaz, megint csak nem határozták meg, hogy mikor. A keserű pirulát azzal édesítették meg, hogy Kijev vonatkozásában eltekintenek a szövetségbe való út elengedhetetlen részét képező csatlakozási akcióterv (MAP) alkalmazásától. Mindemellett Ukrajnának szánták a legfőbb fogyóeszköz szerepét a NATO által Oroszországgal szemben kirobbantott hibrid háborúban. Az eszkaláció felé véve az irányt újabb adag ígéretet tettek a kijevi rezsim ellátására még korszerűbb és még nagyobb hatótávolságú fegyverekkel, hogy minél tovább elhúzhassák a felőrlésre szánt konfliktust,

írta a minisztérium.

(MTI)

Önrobbantó, iráni gyártmányú Shahed drónok sorozatát indították el csütörtökön hajnalban újra az orosz erők – közölte a kijevi városi közigazgatás. Az ukránok közel tíz drónt azonosítottak és lőttek le – derült ki a Telegramon közzétett bejegyzésből.

Robbanások városszerte hallhatóak voltak éjszaka, az elfogott drónok törmelékei az ukrán főváros öt külünböző kerületében értek földet. Több épület megrongálódott, két embert repesz okozta sérülésekkel kórházba szállítottak.

(AP)