Hetek kérdése, és megtörténhet az, amit Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter hónapok óta vár – hol rövidebb, hol hosszabb határidőket határozva és jósolva meg –, vagyis tényleg elkezdhetnek megérkezni Magyarországra a jelenlegi fejlesztési ciklus uniós pénzei. Mielőtt ez megtörténne, érdemes röviden összefoglalni azt a rendszert, amelyben több szinten is be vannak fagyasztva a Magyarországnak járó források.
Jelenleg két fő forrásból érkeznek uniós pénzek:
- ezek egyike az előző, 2020-ig tartó hétéves költségvetési ciklus. Itt a pénzek körülbelül 90 százalékát már kifizették, de 10 százalék folyósítása még folyamatban van. Névleg 2020-ig tart a költségvetési ciklus, a teljes lezárás azonban csak 2025 márciusában lesz, addig tehát még jöhetnek pénzek a már megvalósított projektekre. Ezek a pénzek az EFOP, GINOP és KEHOP nevű operatív programokból jönnek, a többi program már kifutott.
- A másik pedig a jelenlegi költségvetési ciklus agrártámogatásai, amelyek a megszokott menetrendben érkeznek. A teljes hétéves költségvetési ciklusnak a harmadát teszik ki ezek a pénzek, körülbelül 55 milliárd euróról van szó.
Van azonban két jelentős pénzügyi csatorna, ahonnan nem jutunk forrásokhoz. Az egyik a Helyreállítási Alap, ami egy gigantikus segélycsomag a koronavírus káros gazdasági hatásainak orvoslására, bár a prioritások többször is átalakultak. Innen több mint kétezer milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást várhatunk, és a háromezer milliárd forintnál is nagyobb hitelkeret több mint felét is igényeltük.
A második elzárt pénzcsap a kohéziós, fejlesztési források egy részét érinti. Ez az kondicionalitási eljárásban, vagyis a jogállami mechanizmus néven elterjedt eljáráson belül hozott intézkedés három operatív program 55 százalékára vonatkozik: a KEHOP+, az IKOP+ és a TOP+ programokra. Valamivel több mint 2600 milliárd forintnyi eurót blokkolnak, amit a következő hét évben lehet felhasználni. A magyar kormány többször jelezte, hogy évekig tart, mire felhasználjuk a szabadon hozzáférhető 45 százalékos támogatási részt, tehát hosszú idő, mire a befagyasztott forrásokra szükség lehet, ezzel szemben a szankció úgy működik, hogy az egy évre számolt támogatások 55 százaléka van zárolva, tehát
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság által közvetlenül menedzselt forrásoknál is korlátozások léptek életbe, melyek szerint uniós források terhére nem lehet új szerződéseket kötni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal. Ez több mint 700 milliárd forintnyi forrást érint. A legtöbbször ennek kapcsán az Erasmus+ programról van szó, de nem ez jelenti a legnagyobb problémát. Az Erasmus programokon belül a pályázatok a 2023-24-es tanévre le vannak fedve, probléma akkor lehet, ha a 2024-25-ös tanév tervezéséig nem sikerül megegyezni. A nagyobb gond a Horizont Európa nevű kutatási alappal kapcsolatban van. Itt ugyanis nem előre, hanem utólag finanszírozzák a kutatóintézetek pályázatait, amelyeket szintén közalapítványok szerveznek. Előfordulhat olyan eset, hogy bár egy kutatást már lezártak, de a szerződéskötés megtiltása miatt nem kaphatják meg rá a pénzeket az Európai Uniótól.
A legfájóbb uniós intézkedés a kohéziós forrásból származó pénzek befagyasztása. Tehát nemcsak a fent említett három program 55 százalékához, hanem a felzárkóztatási alap egészéhez sem fér hozzá jelen pillanatban Magyarország. Ez azért van, mert a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus elfogadásakor a tagállamok megegyeztek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekben, amelyek kimondják, hogy amennyiben bizonyos tagállamok nem tartják tiszteletben az EU alapjogi chartáját, akkor a problémák által érintett forrásokat be lehet fagyasztani mindaddig, amíg nem oldják meg ezeket.
Magyarországon ezekkel kapcsolatban három probléma is van.
- A legfontosabb az igazságügyi rendszer függetlenségének a kérdése. Ez az ügy blokkolja az összes forrást.
- A második legfontosabbak azok a feljogosító feltételek, amelyek szektorálisan, tehát adott ügyekben fagyasztanak be pénzeket. Itt nem minden pénz van blokkolva, jellemzően csak a források kisebb része, addig, amíg ezeket a problémákat nem kezeli a magyar kormány. Ilyen befagyasztás van érvényben például a gyermekvédelminek nevezett törvény azon részei miatt, amelyeket az Európai Bizottság homofóbnak tart, valamint az akadémiai függetlenséggel kapcsolatos viták miatt is.
- A harmadik szintet tematikus feljogosító feltételeknek nevezik, ezek adott ügyekben blokkolhatnak pénzeket. Ilyenek is vannak, de ez teljesen normális, hasonló viták más országokkal kapcsolatban is folynak.
A kohéziós alapokból eddig csak az előfinanszírozást lehetett lehívni, ami a támogatások egy százaléka, körülbelül 360 millió euró. A kormány két programban, a GINOP+-ban és a TOP+-ban is elkezdte költségvetési forrásból megelőlegezni az uniós támogatásokat.
A problémák feloldására többféle választ várnak Magyarországtól.
- A Helyreállítási Alap pénzeinek megszerzéséhez összesen 54 úgynevezett mérföldkő teljesítését várja el az Európai Bizottság. Ezek közül 27-et szupermérföldkőnek neveznek, ami annyit jelent, hogy mindegyiket teljesíteni kell, és úgy, ahogy azt a bizottság szeretné. Ezek kerülnek elő a jogállami mechanizmusnak is nevezett kondicionalitási eljárásban is feltételként.
- A maradékból négy az igazságügyi reform teljesítéséhez kapcsolódik, ezek azok, amelyeket a horizontális feljogosító feltételeknél is említettünk.
- A többi mérföldkő csak a Helyreállítási Alap pénzeinek feltétele. Ezeket egyébként érdemes lenne minél korábban teljesítenie a kormánynak, mert a Helyreállítási Alap pénzeinek elköltésére sokkal rövidebb határidők vannak, mint a hétéves költségvetésnél.
A hétéves költségvetés befagyasztott részének feloldásához a 27 szupermérföldkövet és a négy, igazságügyi reformmal kapcsolatos mérföldkövet is teljesíteni kell. Ezeket márciusra kellett volna teljesítenie a kormánynak, ami szerintük azért nem sikerült, mert az Európai Bizottság nem válaszolt időben a nekik küldött reformtervezetekre. Valójában nyárra lehet megegyezés a vitás kérdések nagy részében, bár több problémás ügyet már lezárt a kormány, míg másokat részben teljesített.
Ha ez megvan, akkor a bizottságnak és a tagállamok kormányainak is rá kell bólintania a pénzek kiolvasztására (a tagállamok 55 százalékának egyetertése szükséges). Ha ezt megteszik, hozzáférhetünk a három operatív program 55 százalékához, amelyeket a kondicionalitási eljárással befagyasztottak, és megoldódhat az Erasmus+-szal és a kutatóintézeteknek adott Horizont-támogatásokkal kapcsolatos probléma is.
Ennek a teljesítése feloldaná a horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos befagyasztásokat, valamint a kondicionalitási eljárással és a Helyreállítási Alappal kapcsolatos viták egy részét is.
Ebben haladt most nagyot előre a kormány. Már korábban közzétették véleményezésre az igazságügyi reformról szóló törvényt, az Európai Bizottság azonban nem volt elégedett a tervvel, egyeztetés kezdődött, ami most zárult le. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megegyeztek a vitás ügyekben a bizottság szakértőivel. A tervezet módosítását csütörtökön be is nyújtották a parlament elé, a törvényalkotási bizottság el is fogadta. Erről és a reform leglényegesebb elemeiről részletesen itt írtunk.
Innentől a kondicionalitási eljárással befagyasztott pénzeken kívüli kohéziós források megszerzéséhez, vagyis ahhoz, hogy az első pénzek elinduljanak a jelenlegi költségvetési ciklusból, két dolog kell: egyrészt el kell fogadnia a módosított igazságügyi reformtervezetet az Országgyűlésnek. Ez formaság. Továbbá az Európai Bizottság biztosi kollégiumának szavaznia kell a pénzek odaadásáról. Ez nem lenne feltétlenül elvárás, de a horizontális feljogosító feltételek ügye alapvetően politikai, ezért nem egyetlen biztosra hárították a döntést, hanem a teljes kollégiumra.
Ez tehát az első lépés a pénzek megszerzéséért, ami nyárra tényleg megtörténhet. Utána kezdődhet a további egyeztetés a kondicionalitási eljárás addigra vélhetően teljesített feltételeiről, majd a Helyreállítási Alaphoz kapcsolódó összes feltétel teljesítéséről.
Abból a szempontból a magyar kormány még nincs lemaradva ezekkel, hogy az év második felében lehetnek egyáltalán olyan számlák, amelyeket a mostani hétéves költségvetési ciklusból le tudnak majd adni, hogy a bizottság kifizesse őket. Az előlegek kifizetését pedig néhány hónapig el tudja viselni a magyar költségvetés, de évekig már nem.
A Helyreállítási Alap pénzeit viszont sok országban már nagyrészt el is költötték, és innen rengeteg pénz mehetne például a zöld átállásra. Ebben az ügyben valóban nagyon le van maradva az Orbán-kormány, és ez oldódhat meg legutoljára.
