Élő Nagyvilág

A Kreml szerint nincs napirenden a tűzszünet

Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency / Getty Images
Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency / Getty Images
  • Egyiptom 40 ezer rakétát szállított volna titokban Oroszországba – derül ki a kiszivárgott amerikai dokumentumokból.
  • Washington hivatalosan is deklarálta, hogy valótlannak tartja az Oroszországban bebörtönzött amerikai újságíró elleni kémvádakat.
  • A Kreml cáfolta, hogy tűzszünetet tervezne az ortodox húsvét idejére.
  • Kanadába utazott az ukrán miniszterelnök.
  • 100 ukrán és 106 orosz térhetett haza egy újabb fogolycsere során.
  • Hétfői percről percre közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.

Az orosz parlament megszavazta az online katonai behívók bevezetését

Az orosz parlament alsóháza az ország történetében először egyhangúlag megszavazta az elektronikus behívópapírok online portálon keresztüli bevezetését – írja a The Guardian. A parlament alsóháza előzetes jóváhagyását adta a mozgósítást elősegítő törvénymódosításokhoz.

Jelenleg Oroszországban a behívási okmányokat személyesen kell átadnia a helyi katonai besorozási hivatalnak, vagy egy munkáltatón keresztül. A jogszabály-módosítások következtében a behívási papírokat levélben és online küldenék el.

Az elektronikus idézés kézhezvétele után azokat a polgárokat, akik nem jelennek meg a katonai besorozási irodában, automatikusan eltiltják a külföldi utazástól.

Szijjártó: Tetszik, nem tetszik, az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad

Megszülettek azok a megállapodások Oroszországgal, amelyek biztosítják Magyarország zavartalan és folyamatos földgáz- és kőolajellátását az elkövetkezendő időszakban is, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel és a Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval folytatott egyeztetéseit követően arról számolt be, hogy noha három jó hírrel is tud szolgálni Magyarország számára, előre borítékolható, hogy látogatása milyen reakciókat fog kiváltani a nemzetközi liberális fősodor és a hazai ellenzék részéről.

Azonban mindaddig, amíg az energiaellátás ügye fizikai kérdés, és nem politikai vagy ideológiai tetszés vagy nemtetszés kérdése, addig tetszik, nem tetszik, Oroszország és az oroszokkal való együttműködés meghatározó marad Magyarország energiaellátásának biztonsága tekintetében

– mutatott rá.

Aláhúzta, hogy az átvészelt tél után „Európában nagy mellénnyel szokás mostanában járni”, azonban a Nemzetközi Energia Ügynökség nemrég kiadta “vészjósló” jelentését, amely szerint az igazán komoly nehézségek a következő fűtési szezonban várhatók, amikor is kritikus lesz az ellátásbiztonság.

Egyrészt semmi garancia nincs rá, hogy a következő tél is ennyire enyhe lesz, másrészt a kínai gazdaság energiaigénye jelentősen nő a koronavírus-járványt követő újranyitás nyomán, harmadrészt pedig még nem épültek ki a szükséges LNG-kapacitások a kontinensen

– sorolta.

Szijjártó Péter alapvető fontosságúnak nevezte az orosz földgázszállítás zavartalanságát, és első pontként üdvözölte, hogy megegyeztek azon opció meghosszabbításáról, amelynek értelmében szükség esetén hazánknak lehetősége lesz a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felüli vásárlásokra is.

Magyarország földgázellátásának körülbelül 80-85 százaléka származik közvetlenül Oroszországból, ezért ennek a szállításnak a folyamatossága, zavartalansága alapvetően, kritikusan fontos számunkra

– jelentette ki.

A második megállapodás értelmében kiterjesztették azt a lehetőséget is, amelynek alapján Magyarország a gáz aktuális árától függetlenül, késleltetve fizetheti meg a megszabott 150 eurós árszint feletti részt. „Persze a mai energiaárak, hála a jóistennek, ennél jóval alacsonyabbak, de az elmúlt egy év pont azt mutatta meg, hogy az extrém helyzetekre is fel kell tudni készülni”, fogalmazott.

Utolsó pontként közölte, hogy Oroszország afelől is biztosította, hogy minden technológia, tudás és alkatrész a rendelkezésükre áll a szankciók ellenére is a Török Áramlat vezeték folyamatos üzemeléséhez, így az idei karbantartási és fenntartási munkálatok zavartalanul le fognak zajlani.

Hozzátette, hogy ha ez a gázvezeték a „sok baráti fenyegetés” miatt nem épült volna meg, akkor ma Magyarország ellátása gyakorlatilag lehetetlen lenne.

A miniszter kiemelte, hogy 2022-ben hazánk kőolajellátásának mintegy 80 százaléka a Barátság nevű vezetéken keresztül érkezett. Ennek kapcsán tájékoztatása szerint fontos megállapodást kötöttek arról, hogy az orosz szállító továbbra is az ukrán-magyar határon adja át a kőolajat a Molnak.

Korábban felmerültek ennél nagyobb kockázattal járó megoldási javaslatok is az orosz fél részéről, amelyek nyomán gyakorlatilag az Ukrajnán keresztüli szállítás Magyarország felelőssége lett volna, de ezt a mostani helyzetben azért jobb elkerülni

– mondta. Tudatta, hogy az ukrajnai tranzit folyamatos fenntartása érdekében a Mol közvetlenül fogja rendezni a tranzitdíjat az ukrán vezetékhálózat üzemeltetőjével.

Amennyiben továbbra is az orosz vállalat rendezné a tranzitdíjat az ukrán vállalattal, az a jelenlegi helyzetben elég komoly bizonytalanságot szülhetne

– vélekedett.

(MTI)

ENSZ: Közel 8500 civil halt meg az orosz-ukrán háborúban

Az ukrajnai polgári lakosság körében az invázió 2022. február 24-i i kezdete és 2023. április 9. között 8490 halálos áldozatot és 14 244 sebesültet regisztráltak – közölte az ENSZ jogi főbiztosa.

A hivatal régóta hangsúlyozza, hogy a hivatalos számadatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a hadszíntérhez korlátozott a hozzáférésük.

Az ENSZ Emberi Jogi Irodája (OHCHR) úgy véli, hogy a tényleges számok jóval magasabbak lehetnek, mivel az adatok beérkezése néhány olyan helyszínről, ahol intenzív ellenségeskedések zajlottak, késik, és sok jelentés még megerősítésre vár

– tette hozzá a testület főbiztosa.

A legtöbb halálos áldozatot az ukrán kormány által ellenőrzött és az orosz erők által támadott területeken regisztrálták. 3927 civil halt meg a Donbaszban, Donyeck és Luhanszk megyékben, ahol jelenleg is legintenzívebb harcok dúlnak.

(The Guardian)

Dán védelmi miniszter: a Nyugat még nyár előtt dönt arról, küld-e vadászgépeket Ukrajnába

Még nyár előtt döntés születhet modern nyugati vadászgépek átadásáról Ukrajnának – mondta el Troels Lund Poulsen dán ügyvivő védelmi miniszter kedden.

A tárgyalások időbe telnek, mert az országoknak együtt kell cselekedniük, de már rövidtávon döntés születhet a kérdésben – magyarázta a tárcavezető ukrajnai látogatása során.

A miniszter hangsúlyozta, hogy

Dánia nem egyedül fog erről határozni, hanem több országgal együtt, és az amerikaiakkal is egyeztetni kell az ügyben.

Szlovákia és Lengyelország március végén, illetve április elején kezdett szovjet tervezésű MiG-29-es vadászgépeket küldeni Ukrajnának.

A Kijev által kért modern nyugati repülőgépeket azonban még nem szállították le, annak ellenére, hogy több nyugati ország is tett ilyen irányú felajánlást.

Dánia negyvenhárom F-16-ossal rendelkezik, amelyek közül harminc aktív. Ezeket az amerikai tervezésű repülőgépeket huszonhét, szintén amerikai F-35-ösre cseréli le.

(MTI)

Kreml: nincs napirenden a tűzszünet

Még nincs hivatalos kezdeményezés a húsvéti tűzszünetről. Ilyen javaslatról egyelőre nem tárgyalunk

– jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Tegnap a Háborús Tanulmányok Intézete (Institute for the Study of War) arról adott hírt, hogy Moszkva arra használhatja a közelgő, április 16-i ortodox húsvétot, hogy késleltesse az ukrán ellentámadást, ezért a vallási ünnepnapra hivatkozva tűzszünetre szólíthat fel.

A Kreml azonban cáfolta az értesüléseket.

Ne felejtsük el, hogy Moszkva korábban már benyújtott hasonló kezdeményezéseket (…), de a kijevi rezsim vonakodott tiszteletben tartani a megállapodást

– mondta Peszkov.

A Kreml idáig rendkívül szelektíven szólított fel tűzszünetre vallási ünnepek idején. Például a tavalyi ortodox húsvét idején elutasította az ukránok által javasolt tűzszünetet, hogy „ne tudjanak időt nyerni a kijevi nacionalisták” Mariupol ostrománál. A háborúnak ebben a szakaszában még az oroszok kezében volt a kezdeményezést. Azonban év végére, az ortodox karácsony idejére ezt elveszítették, ezért egyoldalú tűzszünetet hirdettek ki, hogy időt nyerjenek az orosz erőknek a téli offenzívára való felkészülésére. Miután az ukránok jelezték, hogy nem fogják betartani a januárban meghirdetett fegyvernyugvást, azt végül az orosz fél sem tartotta be.

(Nova News/The Guardian)

Őrizetbe vettek egy férfit az orosz Távol-Keleten, és azzal vádolják, hogy anyagilag támogatta az ukrán fegyveres erőket

A TASZSZ orosz állami hírügynökség számolt be egy esetről, miszerint Oroszország távol-keleti nagyvárosában, Habarovszkban őrizetbe vettek egy férfit, akit hazaárulással vádolnak, továbbá azzal, hogy pénzzel segítette az ukrán fegyveres erőknek. A férfi akár 20 évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat.

Az Orosz Föderáció hírszerző szolgálata (FSZB) véget vetett egy habarovszki lakos jogsértő tevékenységének, aki hazaárulás elkövetésében vett részt, miután pénzügyi támogatással segítette az ukrán fegyveres erőket. A nyomozás során megállapították, hogy a gyanúsított fegyverek, lőszerek és egyenruhák beszerzésére utalt pénzeszközöket az ukrán haderőnek

– írja a TASZS.

(The Guardian)

Brit hírszerzés: Oroszország ismét a frontvonalra küldheti az erősen megtépázott légideszantos alakulatait

A brit hírszerzés szerint Oroszország a légideszantos alakulatok (VDV) újraszervezésére készül. A brit védelmi tárca ma reggeli jelentésében azt írja:

  • Április elején az orosz média arról számolt be, hogy a VDV TOSZ-1-es, termobárikus töltetek kilövésére alkalmas rakéta-sorozatvetőket kapott.
  • A nagy pusztító erejű TOS-1A-t jellemzően az orosz haderő vegyi, biológiai és radiológiai védelemre szakosodott csapatai használták. Korábban légideszantos alakulatok nem vetették be.
  • A deszantos csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek a háború első kilenc hónapjában, de a fegyverek átadása azt jelzi, hogy ismét a frontvonalra vezényelhetik őket.

Megérkezett Kanadába az ukrán miniszterelnök

Kanadába utazott Denisz Smihal ukrán kormányfő, hogy lőszer- és páncélozott járműszállítmányokról tárgyaljon. Smihal a Globe and Mail című kanadai lapnak adott interjújában elmondta: nem aggódik amiatt, hogy Kanada az idei szövetségi költségvetésben nem különített el forrásokat az Ukrajnának szánt katonai segélynek. Reméli, hogy Kanada a jövőben még több támogatást fog nyújtani Ukrajnának.

Most nehéz páncélozott járművekre van szükségünk, valamint még több tüzérségi lövedékre: lőszer kell az ágyúkba és a harckocsikba. Ez döntő fontosságú ahhoz, hogy megszervezzük az ellentámadásunkat

– mondta Smihal.

Az elemzői várakozások szerint a régóta várt ukrán ellentámadás tavasz végén, nyár elején veheti kezdetét.

(The Guardian)

Washington hivatalosan is deklarálta, hogy valótlannak tartja az Oroszországban bebörtönzött amerikai újságíró elleni kémvádakat

Az amerikai külügyminisztérium hivatalosan is jogtalannak minősítette az amerikai Evan Gershkovich oroszországi bebörtönzését. A Wall Street Journal moszkvai irodájának újságíróját március 30-án Jekatyerinburgban vette őrizetbe az FSZB.

A szövetségi kormány álláspontja tehát az, hogy Gershkovich-ot túszként tartják fogva az oroszok:

Kapcsolódó
Az Egyesült Államok szerint jogtalanul tartják fogva Oroszországban a Wall Street Journal újságíróját
Az orosz jogszabályok alapján akár 20 évnyi börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság.

Pentagon-dokumentumok: Egyiptom 40 ezer rakétát szállított volna titokban Oroszországnak

Folyamatosan derülnek ki részletek a múlt héten kiszivárgott, szigorúan titkos amerikai dokumentumokból. A The Washington Post ma reggel az iratokra hivatkozva arról írt, hogy Egyiptom a háború korábbi szakaszában mintegy 40 ezer rakéta titkos szállítását tervezte Oroszországba.

A lap úgy tudja, hogy személyesen Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök rendelte el a fegyverek gyártását és szállítását, annak ellenére, hogy országa az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese a Közel-Keleten.

A február 17-i keltezésű dokumentum Szíszi elnök és magas rangú egyiptomi katonai tisztviselők közötti állítólagos beszélgetéseket összegez. A lap szerint Szíszi elnök azt is mondta a tisztviselőknek, hogy tartsák titokban a rakétaszállítmányt,

hogy elkerüljék a konfliktust a Nyugattal.

A dokumentum tüzérségi lövedékek és lőszer szállítására vonatkozó tervekről is említést tesz.

Az amerikai katonai tervek szivárogtatása az elmúlt 10 év legsúlyosabb titkosszolgálati botrányává nőhet. Az internetre kiszivárgott dokumentumokból kiderül, hogy az Egyesült Államok miként hatolt be az orosz védelmi minisztériumba és a Wagner-csoportba, továbbá, hogy milyen mértékben hallgatja le szövetségeseit, beleértve Dél-Koreát, Izraelt és Ukrajnát. Vélhetően nem csupán az ukrajnai hadszíntéren várhatóak súlyos következmények, hanem a politikai kihatás is hatalmas lesz:

Kapcsolódó
Economist: Washington szövetségeseket, köztük magyar vezetőket hallgatott le
Az elmúlt 10 év legsúlyosabb titkosszolgálati botránya lehet kialakulóban.
Olvasói sztorik