Orosz figyelmeztetés: Svédország legitim célponttá vált a NATO-csatlakozás miatt

A készülő ellentámadásra szánt nyugati haditechnika-tartalékokat vetnek be a Bahmutért folyó harcokban az ukrán fegyveres erők – jelentette ki Igor Kimakovszkij, az Oroszország által megszállt donyecki régió vezetőjének tanácsadója szerdán a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója a Konkord nevű cégének sajtószolgálata által kiadott közleményében azt állította, hogy Bahmutért vívott csatában az ukrán hadsereg „gyakorlatilag megsemmisült”. Ugyanakkor elismerte, hogy ez a csata eléggé megtépázta a Wagnert is. Prigozsin szerint ha a zsoldoscsoport megnyeri a csatát az ukrán fegyveres erők ellen, az a történelem legnagyobb eredménye lesz, mert csak egy orosz hadsereg marad a sakktáblán, és az összes többi bábu eltűnik róla.

„Ha a Wagner katonai magánvállalat elpusztul a bahmuti húsdarálóban, és magával viszi az ukrán fegyveres erőket és azt az erőt, amelyet a külföldi fegyverek adnak neki… és ha lehetővé teszi az orosz hadsereg számára, hogy továbbmenjen és megvédje Oroszország érdekeit, akkor teljesítettük történelmi szerepünket. És itt pontot tehetünk” – hangoztatta Prigozsin az MTI tudósítása szerint.

Az oroszok Bahmut városának 60-70 százalékát tarthatják ellenőrzésük alatt a független jelentések szerint.

Dánia felszínre hozta a felrobbantott Északi Áramlat 2 gázvezeték mellett talált rejtélyes tárgyat a Balti-tengerből, közölte szerdán a Dán Energetikai Ügynökség.

Az objektum feltehetően egy tengeri füstjelzésre használt bója. Az ügynökség szerint a dán haditengerészet által kedden felszínre hozott szerkezet nem jelent veszélyt.

A tárgyat a földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított, svájci székhelyű cég (Nord Stream 2 AG) a még működő vezetékszár átvizsgálása során fedezte fel.

„A vizsgálatok arra utalnak, hogy az objektum egy üres tengeri füstjelző bója, amelyet vizuális jelölésre használnak. A szerkezet nem jelent biztonsági kockázatot”, ismertette az ügynökség. Egy tavaly szeptember végén elkövetett szabotázsakcióban megrongálódott az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely Oroszországból szállított földgázt Európába a Balti-tengeren keresztül.

Az ügyben Svédország, Dánia és Németország vizsgálatot indított, de egyelőre nem sikerült tisztázni, ki állhatott a robbantások mögött. A három ország az ENSZ Biztonsági Tanácsnak (BT) címzett levélben ugyanakkor közölte, hogy a károk „szabotázs okozta erőteljes robbanások” következtében keletkeztek.

A múlt héten Dánia meghívta a gázvezetékek orosz ellenőrzés alatt álló üzemeltető cégét, hogy vegyen részt a szerkezet felszínre hozatalában. A Nord Stream 2 AG egyik képviselője jelen volt a 73 méteres mélységből kiemelt tárgy felszínre hozatalánál.

Oroszország mindemellett nemzetközi szakértői csoport alakulását sürgette a történtek felderítésére. Az ENSZ BT hétfőn elvetette a Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának nemzetközi kivizsgálásáról szóló orosz-kínai határozattervezetet.

Ha az ukrán fegyveres erők nem nyerik meg a Donyeck megyei Bahmut városáért vívott csatát, erősödni fog az Ukrajnára nehezedő nemzetközi és országon belüli nyomás annak érdekében, hogy számára elfogadhatatlan kompromisszumokat kössön Oroszországgal, vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AP hírügynökségnek adott, az Ukrajinszka Pravda hírportál által szerdán idézett interjúban.

Zelenszkij kijelentette, hogy bahmuti vereség esetén az ukrán társadalom kompromisszumot fog követelni.

Társadalmunk fáradtnak fogja érezni magát Bahmut eleste esetén, és arra fog kényszeríteni, hogy kompromisszumot kössek velük (az oroszokkal)

– mondta Ukrajna elnöke, de ehhez még hozzáfűzte, hogy ő egyelőre nem érez ilyen nyomást.

(MTI)

Tegnap este, tisztázatlan körülmények között két csecsen fegyveres megtámadott egy csecsen rendőrőrsöt. A két támadót tűzpárbajban végül lelőtték a csecsen biztonsági erők. A két holttestet nagy csinnadrattával hurcolták Ramzan Kadirov csecsen hadúr elé, aki az egyik 15 éves fiát is magával vitte a helyszínre, és végül nagy diadalüvöltéssel távoztak.

In #Chechnya, unknown assailants opened fire at a police station

Two attackers were killed.#Kadyrov brought his 15-year-old son to the scene of the shooting to show him the bodies of those killed, take a couple of TikToks and leave.

There is also a video of Kadyrov’s butchers… pic.twitter.com/XkFZktXtJn

— NEXTA (@nexta_tv) March 28, 2023

Ne fogadjanak örökbe Ukrajnából elrabolt és Oroszországba szállított gyermekeket – figyelmeztette szerdán orosz nyelvű Telegram üzenetében az orosz állampolgárokat Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, aki az oroszok által ideiglenesen elfoglalt ukrán területek reintegrációjáért felelős miniszteri posztot is betölti egyben.

Verescsuk elmondása szerint több mint tizenhatezer gyermek elhurcolásával kapcsolatos ügyet vizsgál Andrij Kosztyin ukrán főügyész.

„Az árva gyermekek Ukrajnából való elhurcolása és örökbeadása orosz állampolgároknak törvénytelen és aljas dolog” – ismertette üzenetében. Hozzátette:

Különösen undorító, amikor emberek már nyilvánosan azzal hencegnek, hogy Ukrajnában elrabolt gyerekeket fogadtak örökbe.

A Nemzetközi Büntetőbíróság március elején elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen, gyermekek deportálásával vádolva Oroszországot.

Verescsuk közölte: azoknak az oroszoknak, akik Ukrajnából elrabolt árvák örökbefogadása mellett döntöttek, előbb vagy utóbb felelniük kell majd a tettükért.

(Sky News)

A svéd külügyminisztérium szerdán berendelte Oroszország stockholmi nagykövetét, hogy kérdőre vonja a nagykövetség honlapján megjelent nyilatkozat miatt.

Eszerint az egyelőre csak tervezett NATO-csatlakozás „legitim célponttá” teszi a skandináv országot.

(Reuters)

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szóvivője szerdán megerősítette, hogy Rafael Grossi, az ENSZ-ügynökség főigazgatója úton van a zaporizzsjai atomerőműhöz. Grossi állítólag már Zaporizzsja megyében tartózkodik, de azt nem közölték, hogy pontosan hol.

A NAÜ mindenesetre kiadott egy fényképet szerda reggel, amelyen Grossi golyóálló mellényben áll egy páncélozott ENSZ-gépjármű mellett a porlepte út szélén:

Rafael Grossi még múlt szombaton jelentette be, hogy a héten ellátogat az oroszok kezén lévő ukrajnai zaporizzsjai atomerőműbe, hogy tájékozódjék a helyzet súlyosságáról. A tervezett látogatásról azonban később ellentmondásos hírek jelentek meg. Mihail Uljanov, Oroszország bécsi állandó ENSZ-képviselője hétfőn kora reggel a RIA orosz hírügynökségnek állítólag azt mondta, hogy a főigazgató mégsem megy a héten az erőműhöz.

Volodimir Zelenszkij ukrajnai látogatásra hívta meg Hszi Csin-ping kínai elnököt – derült ki az AP hírügynökségnek adott, szerdán közölt interjújából.

„Felkészültünk a látogatására” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy beszélni akar a kínai vezetővel, akivel több mint egy éve nincs élő kapcsolata. Az AP értesülése szerint Zelenszkij máris elküldte a meghívót Hszi Csin-ping részére.

Kína februárban hozott nyilvánosságra egy tizenkét pontból álló úgynevezett béketervet „az ukrajnai válság politikai megoldásához”. A kínai elnök múlt heti moszkvai látogatásán a háborúról is tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de az eszmecseréről kiadott közlemények nem utalnak előrelépésre a háború lezárását illetően.

A kínai javaslatok között szerepelt a háborús helyzet lehűtésére és esetleges fegyverszünetre való felhívás. Az Egyesült Államok elutasítóan reagált a javaslatra, mivel Kína nem ítélte el Oroszországot az ukrajnai háború miatt. Washington hangsúlyozta álláspontját, miszerint a tűzszünet csak megerősítené az oroszok által elfoglalt területek jelenlegi státuszát, és időt adna Putyinnak az orosz haderők átcsoportosítására.

Ukrajna üdvözölte a kínai diplomácia bekapcsolódását a háborús konfliktus rendezésébe, Zelenszkij azonban rögzítette: béketárgyalás csak akkor jöhet szóba, ha az orosz hadsereg kivonul Ukrajna területéről.

Interjút adott az AP-nek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. Ebben többek között arról beszélt: aggodalomra ad okot, hogy a háborút befolyásolhatja a washingtoni politikai erő változása. Zelenszkij úgy fogalmazott:

Biztosan megérti az Egyesült Államok, ha nem segítenek tovább, nem fogunk győzni.

A hírügynökség összefoglalója szerint az elnök tudatában van, hogy Ukrajna harci sikerei nagyrészt a nemzetközi katonai támogatásnak köszönhetők, különösen pedig az Egyesült Államok és Nyugat-Európa által adott segítségnek. Az Egyesült Államokban azonban egyesek – köztük Donald Trump, a 2024-es választások lehetséges elnökjelöltje – kétségbe vonják, hogy Washingtonnak kell-e továbbra is több milliárd dolláros katonai segélyeket nyújtania Ukrajna számára.

Trump várható republikánus kihívója, Ron DeSantis floridai kormányzó szintén azt sugallta, hogy Ukrajna védelme az Oroszországgal folytatott „területi vitában” nem jelentős amerikai nemzetbiztonsági prioritás. DeSantis később ezt a kijelentését visszavonta, miután a konzervatív párton belül bírálatokat kapott miatta.

Zelenszkij az interjúban nem említette sem Trump, sem más republikánus politikusok nevét.

Az Egyesült Államok közölte Oroszországgal, hogy felhagy a nukleáris fegyverkészleteiről szóló részletes adatcserével – tudatta a Fehér Ház. Mindez válasz arra, hogy Oroszország már februárban felfüggesztette részvételét az Új START nukleáris leszerelési szerződésben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan nem lépett ki a szerződésből, jóllehet, annak felfüggesztése veszélybe sodorja a kölcsönös amerikai-orosz nukleáris fegyverzetellenőrzés folytatását.

Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen a világ nukleáris robbanófejeinek közel 90 százaléka fölött diszponál. Ez a mennyiség a Föld többszöri elpusztításához is elegendő lenne. Mint ismert, az Új START szerződés tovább korlátozta a két ország által telepített stratégiai nukleáris robbanófejek számát.

Oroszország nem teljesítette egészében a megállapodást, és nem hajlandó megosztani azokat az adatokat, amelyek kétévenkénti átadásáról az Új START keretében megállapodtunk

– fogalmazott kedden John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, aki ezzel indokolta a sajtónak, miért állítja le az adatszolgáltatást Oroszország után az USA is. Kirby világossá tette, hogy az adatokat csak akkor osztják meg újra, ha Oroszország is hajlandó lesz erre.

A 2010-ben aláírt és 2026-ban lejáró Új START megállapodás értelmében Moszkva és Washington legfeljebb 1550 stratégiai nukleáris robbanófejet, 700 szárazföldi és tengeralattjáróra szerelhető rakétát, valamint ezek célba juttatására szolgáló bombázókat telepíthet. A szerződésben foglalt „kétévenkénti adatcsere” keretében Moszkva és Washington nyilatkozatot tesz a telepített stratégiai hordozóeszközökről, hordozórakétákról és robbanófejekről, beleértve a háromféle – légi, tengeri és szárazföldi – hordozóeszközre telepített robbanófejek számát.

A szerződés, amelyet még Barack Obama és Dmitrij Medvegyev akkori elnökök 2010-ben írt alá, átfogó helyszíni ellenőrzéseket is lehetővé tett az USA és Oroszország számára. A koronavírus-világjárvány miatt azonban 2020 óta szünetelnek ezek az ellenőrzések. Az újraindításukról szóló tárgyalásoknak 2022 novemberében kellett volna megtörténniük, de Oroszország hirtelen lemondta ezt, az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásra hivatkozva.

Az idén februárban Oroszország hivatalosan felfüggesztette részvételét a szerződésben. Putyin kijelentette, hogy lépése nem jelent kilépést a megállapodásból, azaz Oroszország egyelőre továbbra is tartani kívánja magát a nukleáris fegyverek tekintetében megállapított felső határértékekhez. A Fehér Ház, amely korábban a szerződés többszöri megsértésével vádolta Oroszországot, és közölte, hogy Oroszország döntése „jogilag érvénytelen”, illetve újabb jogsértésnek nevezte a nukleáris fegyverekre vonatkozó adatok visszatartását.

(Al Jazeera)

Az orosz erők könyörtelenül próbálják elfoglalni a lebombázott kelet-ukrajnai Bahmut és Avdijivka városokat, de nem haladnak előre – közölte szerdán az ukrán hadsereg. Egy kollaboráns tisztségviselő szerint viszont az oroszok igenis előrenyomulnak. Az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleményéből az mindenesetre világosan kiderül, hogy a két donyecki város más településeivel együtt épp az orosz támadások epicentrumában van.

Az ellenség folytatja támadását Bahmut ellen. Védelmezőink azonban bátran tartják a várost, visszavernek számos ellenséges támadást

– írta az ukrán vezérkar, hozzátéve, hogy az ukránok immár 57 orosz támadást hárítottak el Bahmut és más városok tekintetében.

Több ezer katonával és a Yars interkontinentális ballisztikus rakétarendszerrel kezdett nagyszabású gyakorlatokat Oroszország – közölte szerdán a védelmi minisztérium. A Reuters szerint ez valószínűleg újabb kísérlet, hogy Oroszország megmutassa nukleáris erejét.

Vlagyimir Putyin elnök célja, hogy a Topol rendszert felváltó Yars rakétarendszer Oroszország „legyőzhetetlen fegyvereinek” részévé és nukleáris arzenálja földi telepítésű részének fő támaszává váljon – írják.

Összesen több mint háromezer katonai személy és mintegy háromszáz harci felszerelés vesz részt a gyakorlatokon

– tudatta az orosz védelmi tárca a Telegramon kiadott közleményében.

A gyakorlatok során a Stratégiai Rakétaerők átfogó ellenőrzését végzik el az omszki rakétaalakulat, valamint a Yars rendszerekkel felszerelt novoszibirszki rakétaalakulat parancsnoki és törzskari gyakorlatával együtt. A Yars mobil rendszerek három oroszországi régióban fognak manővereket végrehajtani – közölte az orosz védelmi minisztérium, de a gyakorlatok helyszínét közelebbről nem nevezte meg.

A Yars mobil interkontinentális ballisztikus rakétarendszerek taktikai és műszaki jellemzői kevéssé ismertek, de jelentések szerint tizenkétezer kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek. Katonai bloggerek szerint a rendszerek több, egymástól függetlenül célra állítható nukleáris robbanófej hordozására képesek, és hordozó-teherautóra szerelhetők vagy silókban telepíthetők.