Könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tömeget Tbilisziben, miután a georgiai parlament kedden áldását adta a civil szervezeteket „külföldi ügynökökként” megbélyegző törvénytervezetre –számolt be a Reuters.
A georgiai kormánypárt által támogatott jogszabály nagyon hasonló ahhoz, amit 2017-ben Magyarországon is bevezetettek, majd az Európai Unió nyomására 2021-ben kénytelen volt visszavonni a Fidesz-KDNP-s országgyűlési többség. Tüntetések 2017-ben Magyarországon is voltak de messze nem olyanok, mint a dél-kaukázusi országban.
A „civil törvény” georgiai változata – a korábbi magyar változathoz hasonlóan – kritikusai szerint kísértetiesen emlékeztet a 2012-ben bevezetett orosz szabályozáshoz. Ennek értelmében minden olyan civil szervezet, amely finanszírozásának legalább húsz százalékát idegenből kapja, regisztrálnia kell magát „külföldről támogatott” szervezetként.
A grúz televízió képsorai azt mutatták, hogy a feldühödött tüntetők kedden megrohamozták a pajzsokkal felszerelkezett rohamrendőröket, akik ezután könnygázt használtak, sőt vízágyút is bevetettek a tiltakozók ellen. A tüntetők nagy része a parlament épületénél gyűlt össze, ahol az Európai Unió és az Egyesült Államok zászlóit lobogtatták, és többek között olyasmiket skandáltak, hogy
Nem kérünk az orosz törvényből.
Giorgi Garibashvili grúz miniszterelnök kedden délelőtt arról beszélt a sajtónak, hogy kitart a törvényjavaslat mellett, és azt hangoztatta, hogy a rendelkezések megfelelnek az „európai és globális normáknak”.
Hazánk jövőjéhez nincs köze és nem is lesz köze idegen ügynököknek és idegen hatalmak kiszolgálóinak
– közölte a kormányfő.
A kormánypárt – amely saját elmondása szerint szeretné az Európai Unióban látni az országot – azzal vádolta a törvénytervezet ellenzőit, hogy egyházellenesek. Szerinte a civil törvény ellenzői a georgiai ortodox egyház ellen folytatnak küzdelmet. Az ortodox egyház a legbefolyásosabb szervezetek egyike Georgiában.
Hétfőn a törvényjavaslatról szóló bizottsági ülésen a törvényalkotási bizottság kormánypárti elnöke puszta kézzel rátámadt az egyik ellenzéki párt vezetőjére, aki hevesen ellenezte a javaslatot.
Salome Zourabichvili georgiai államfő, akit még 2018-ban a kormánypárt támogatásával választottak meg, közölte, hogy megvétózza a törvényjavaslatot. Szerinte az ugyanis veszélyezteti Georgia EU-csatlakozását.
Az elnöknő, aki korábban lojális volt a végrehajtó hatalomhoz, a 2020-2021-es politikai válság idején fordult a kormány ellen, és azóta egyre inkább ellenséges vele szemben. A vétója azonban nem sokat fog érni, mert a parlament felülírhatja azt.
Emlékezetes: tavaly júniusban az EU elutasította Georgia tagjelölti státusának megadását, amikor Moldováról és Ukrajnáról is döntött. Ennek okaként a közpolitikai és igazságügyi reformok elmaradását jelölték meg. Az orosz mintára megalkotott georgiai „civil törvény” elfogadása várhatóan szintén nem fogja elősegíteni a csatlakozási folyamatot.
