Visszaszólt a magyar külügyi szóvivő az ukrán külügyminiszter-helyettesnek a „minősíthetetlen” nyilatkozata miatt

Finnország megkezdte a 200 kilométeres kerítés építését az orosz határon – jelentette be az ország határőrsége. A terepmunkálatok ma kezdődnének „erdőirtással, és úgy haladnának, hogy márciusban megkezdődhet az útépítés és a kerítésszerelés” – áll a finn határőrség közleményében, amit a Guardian szemlézett.

Az építkezés egy három kilométeres kísérleti projekttel kezdődik, s várhatóan június végére fejeződik be – tette hozzá. 2023 és 2025 között további 70 kilométer megépítésére kerül sor, főleg Délkelet-Finnországban. A kerítés több mint három méter magas lesz, tetején szögesdróttal, a különösen érzékeny területeket pedig éjjellátó kamerákkal, lámpákkal és hangszórókkal látják el.

Jelenleg Finnország határait elsősorban könnyű fából készült kerítések védik, amelyek főként az állattartás megállítására szolgálnak. A finnek álláspontja a háború „alapvetően” megváltoztatta a biztonsági helyzetet, és a határkerítés „elengedhetetlen” a nagyszabású események megállításához, és az illegális behatolások megállításához orosz területről.

Legkevesebb háromezer ukrán katona maradt az ostromlott Artemivszk (Bahmut) városban – jelentette ki Jan Gagin katonai és politikai szakértő, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója kedden a TASZSZ hírügynökségnek.

Gagin szerint az orosz hadsereg szinte minden, a helyőrség katonáinak cseréjére, és az utánpótlás szállítására irányuló kísérletet meghiúsít, ezért erre nem is nagyon történnek kísérletek. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy hadianyagot szállító ukrán hadoszlopok megkísérelnek majd betörni a városba, vagy az ukrán hadvezetés megpróbálja kimenteni csapatai egy részét az ostromlott Bahmutból.

A tisztségviselő a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy Artemivszk körzetében Leopard harckocsikat észleltek. Hozzátette, hogy a süppedékeny talaj megnehezíti a súlyos német harckocsik mozgását.

Ez ugyanolyan páncélozott célpont, mint az összes többi

– hangoztatta.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentésben az elmúlt egy nap folyamán elszenvedett ukrán veszteségeket mintegy 540 halottra és sebesültre tette. Közlése szerint a legtöbb, mintegy 350 katona Donyeck körzetében vesztette életét. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről ukrán tüzérségi támadást jelentettek a helyi hatóságok. A Donyeckre mért csapásokban legkevesebb hat civil megsebesült, a városban a lövedékek ismét gyalogsági aknákat szórtak szét.

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz államfő azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött orosz-amerikai Új START-szerződésben.

A jogszabály értelmében, amelyet a jogi információk hivatalos internetes portálján tettek közzé, Oroszországnak a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet.

Putyin a múlt kedden, az orosz parlament két házához intézett üzenetében jelentette be a szerződésben való részvétel felfüggesztésének szándékát, majd az erről rendelkező törvénytervezetet maga terjesztette be. Ezt szerdán a törvényhozás mindkét kamarája egyhangúlag megszavazta.

Közleményben reagált Paczolay Máté külügyi szóvivő az ukrán külügyminiszter-helyettes azon nyilatkozatára, amely szerint „Magyarország támogatja az ukrán nemzet elpusztítását”.

Paczolay Máté az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a nyilatkozatról úgy fogalmazott, hogy az egy nyilvánvaló provokáció, ráadásul minősíthetetlen stílusban.

Nem hagyjuk, hogy bárki belesodorjon minket a háborúba, továbbra is tűszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk

– fogalmazott.

Jevhen Perebijnisz ukrán külügyminiszter-helyettes a szlovák SME Svetnek adott interjújában Magyarországgal kapcsolatban azt mondta: azzal, hogy Magyarország blokkolja az Oroszország elleni szankciókat, közvetlenül segíti Oroszországot. Jevhen Perebijnisz szavai szerint csalódottak Magyarország hozzáállása miatt. Erre példaként a többi között az Ukrajna-NATO bizottság ülésének blokkolását, valamint szankciókkal kapcsolatos kritikus megnyilvánulásokat említette.

Csalódásnak nevezte Magyarország álláspontját, miszerint a békéhez az az út, hogy Ukrajnának fel kell hagynia az ellenállással Oroszországgal szemben. Az ukrán külügyminiszter-helyettes szerint Vlagyimir Putyin célja egész Ukrajna megszállása és az ukrán nemzet elpusztítása.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország támogatja az ukrán nemzet elpusztítását

– hangoztatta Jevhen Perebijnisz a szlovák SME Svetnek.

Bővebben itt:

Kapcsolódó

A Külügyminisztérium épületével szemben lesz az „Ukrán függetlenség tere”

Ezt az elnevezést kapja Víziváros egyik közterülete.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólította az FSZB biztonsági szolgálatot, hogy fokozza hírszerzési tevékenységét, és állítsa le a „szabotázscsoportok” bejutását az országba – írja a The Guardian.

Az FSZB tisztségviselőinek tartott beszédében, amelyről a Reuters számolt be, az orosz vezető utasította az ügynökséget, hogy erősítsék meg tevékenységüket Ukrajna és nyugati szövetségesei által Oroszország elleni növekvő kém- és szabotázsműveletek ellen.

Elrendelte, hogy fokozzák a kulcsfontosságú orosz infrastruktúra védelmét, és akadályozzák meg a nyugati biztonsági szolgálatok azon kísérleteit, amelyek az általa „terrorista sejteknek” nevezett újjáélesztésre irányultak Oroszország területén.

Oroszország nyitott a tárgyalásokra azt ukrajnai konfliktus lezárására érdekében, de „soha nem köt kompromisszumot” az általa új „területi realistának” nevezett ügyekben, vagyis nem enged területi követeléseiből – derült ki Dmitrij Peszkov szokásos, napi sajtótájékoztatóján.

Peszkov a szeptemberben annektált négy ukrajnai megyére utalva arról beszélt, hogy az orosz elnök „csatlakozási szerződéseket” írt alá, amelyek hivatalossá teszik Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk és Donyeck régiók Oroszországhoz való tartozását. Mint ismert, Kreml korábban „népszavazásoknak” nevezett eljárásokat bonyolított le a vonatkozó területeken az orosz fegyverek árnyékában.

Peszkov kedden a tárgyalásra való nyitottság jegyében azt mondta:

Vannak bizonyos realistások, amelyek már belső tényezővé váltak. […] Az Oroszországi Föderáció alkotmánya létezik, és nem lehet figyelmen kívül hagyni. Oroszország soha nem fog tudni kompromisszumot kötni ebben. Ezek fontos realitások.

Közölte, abban az esetben nyitottak a tárgyalásokra, ha Kijev elfogadja Moszkva fennhatóságát ezekben a megyékben.

Peszkov kijelentését árnyalja, hogy az orosz erők valójában teljes mértékben nem urai a négy közül egyik megyének sem.

A Kreml szóvivője hozzátette:

Kedvező helyzettel és az ukránok megfelelő hozzáállásával ez a tárgyalóasztalnál megoldható. De a legfontosabb, hogy elérjük céljainkat.

Itt az ideje, hogy a még hiányzó tagországok is ratifikálják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását és teljes mértékben befogadják az észak-atlanti szövetségbe a két észak-európai országot, jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Helsinkiben, a ratifikációt még nem teljesítő Magyarországra és Törökországra utalva.

Sanna Marin finn kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a Törökországgal folytatott egyeztetéseken sikerült haladást elérni, és a jövő héten tárgyalást folytatnak majd Brüsszelben a török, a svéd és a finn kormány képviselői.

A két észak-európai ország tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az ukrajnai háború kirobbanása után. A bővítéshez szükséges, hogy az összes tagállam ratifikálja a csatlakozást. Törökország a kezdetektől ellenezte a bővítést arra hivatkozva, hogy Svédország, Ankara megítélése szerint, kurd terroristáknak ad menedéket.

Stoltenberg azt mondta, mindkét ország teljesítette már az Ankara által tavaly nyáron megszabott feltételeket.

A két ország már most sokkal jobb helyzetben van, mint a jelentkezésük előtt, mert elképzelhetetlen, hogy a NATO ne reagálna abban az esetben, ha valamilyen fenyegetés érné Svédországot vagy Finnországot

– fogalmazott a NATO-főtitkár.

Sanna Marin megjegyezte, hogy még a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell a NATO-bővítést, amelyet a magyar kormány, a finn miniszterelnök szavai szerint, támogatásáról biztosított, és nem támasztott feltételeket a jóváhagyásához.

Jens Stoltenberg Magyarországgal kapcsolatban úgy fogalmazott: azt reméli, Budapesten gyorsan zöld jelzést kaphat az ügy. Múlt héten egyébként állítólag éles vita robbant ki a Fidesz-frakció soraiban a kihelyezett frakciógyűlésen arról, hogy támogassák-e Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.

Stoltenberg az újságírók előtt azt is kijelentette, hogy a NATO-tagállamok között egyetértés van arról, hogy Ukrajna „hosszú távon” a szövetség tagja lesz, de jelenleg egyelőre Kijev Oroszországgal szembeni támogatására fókuszálnak, írja az MTI.

Lezuhant egy drón száz méterre a Gazprom gázkompresszor-állomásától a Kolomnai járásban lévő Gabasztovo községben –írta ki Andrej Vorobjov, Moszkva megye kormányzója kedden a Telegramon.

A kormányzó szerint a drón lezuhanását követően nem történt robbanás, a földön sérülés nem történt, kár nem keletkezett.

A tájékoztatás szerint űzszerészek, az orosz titkoszsolgálat, az FSZB és más szervek munkatársai a helysznen vannak. A drón eredetéről egyelőre nem adtak tájékoztatást.

(MTI)

Az orosz nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erők parancsnoka amerikai vegyi provokációtól tart – sietett beszámolni az MTI moszkvai tudósítója.

Igor Kirillov altábornagy aggodalmait ismertetve a távirati iroda azt írja, Amerikai vegyi provokáció van előkészületeben az ukrajnai műveleti övezetben: a donyecki régióban lévő Kramatorszkba pszichotróp anyagokat szállítottak.

Kirillov állítását John Sullivan volt moszkvai amerikai nagykövetnek egy múlt szerdai nyilvános kijelentéséből vezette le, amely szerint Oroszország vegyi fegyverek bevetését tervezi a műveleti övezetben.

Az orosz tábornok ezt úgy értelmezte hogy „maga az Egyesült Államok és bűntársai” készülnek mérgező vegyi anyagokkal provokációt végrehajtani.

Az orosz tábornok szerint február 10-én egy külföldi állampolgárok által kísért, vegyi anyagokat szállító vagon érkezett Kramatorszkba, amelyet a helyi Kujbisev kohászati üzem területére vontattak. A rakományt, mint mondta, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), valamint az ukrán fegyveres erők parancsnoksága tisztjeinek felügyelete mellett rakodták ki.

Igor Kirillov azt mondta, hogy a vagonban 16 lezárt fémdoboz volt. Ezek felét vegyszerveszélyre felhívó táblával jelölték meg, amelyen a BZ felirat, valamint az ideiglenes harcképtelenséget okozó mérgező anyagok osztályának megfelelő jelölés, két piros vonal volt.

Ez a vegyi anyag akut pszichózist, tájékozódási zavarokat, hallucinációkat, memóriazavarokat okoz

– részletezte félelmeit az orosz tábornok.

Miközben az amerikai külügyminisztérium hétfői kommünikéje szerint a Kínaiak több módon is támogatják Oroszországot az Ukrajna elleni hadviselésben, az ukrán katonai hírszerzés vezetője elhárította azokat az állításokat, melyek szerint Kína fegyverek szállítását fontolgatja Oroszországnak.

Kirillo Budanov azt mondta az amerikai sajtónak, nem látja jelét, hogy ilyesmi szóba került volna.

Amikor az Amerika Hangja hétfőn megjelent interjújában erről kérdezték, úgy válaszolt:

Nem osztom ezt a véleményt.

„Jelenleg nem hiszem, hogy Kína a fegyverek átadására készülne Oroszország szármára. Semmi jelét nem látom annak, hogy ilyesmi is szóba került volna” – közölte.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter február elején a kínai hivatali partnerével folytatott megbeszélésen hangoztatta Washington aggodalmait a lehetséges fegyverszállítmányokkal összefüggésben. A CIA igazgatója vasárnap mondta azt, hogy szerinte Peking még mindig mérlegeli ezt a lehetőséget.

Budanov azt mondta a katonai hírszerzés vezetőjeként minden tisztelete mellett sem egyes emberek véleményére támaszkodik, hanem csakis a tényekre. Ilyen tényeket pedig nem lát.

(The Guardian)

Kína nagyon egyértelműen Oroszország oldalára állt, és „minden, csak nem tisztességes közvetítő” – mondta Ned Price, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője hétfőn az ukrajnai béke megteremtésére vontakozó kínai javaslatokra utalva.

Szerinte bár Kína „próbálja fenntartani a semlegesség látszatát, közben azért diplomáciai támogatást, politikai támogatást, gazdasági támogatást és retorikai támogatást nyújt Oroszországnak.

Price hozzátette, reméli, hogy Kína „konstruktív módon kezdi használni befolyását”.

Szerinte a világon vannak olyan országok, amelyeknek jelentős befolyásuk lehet az Oroszországi Föderációra nézve, és a Kínai Népköztársaság minden bizonnyal ezek közé tartozik. Az USA a szóvivő szerint azonban úgy látja, hogy bár az ellenkezőjét állítja, Kína pozíciója nagyon is egyértelmű ebben a háborúban.

Ned Price azt is szóba hozta, hogy Kína kifinomult technológiával és erőforrásokkal rendelkezik, amelyekkel akár el is láthatná az orosz erőket Ukrajnában. Emlékeztetett az iráni drónok esetére, amelyekkel az ukrajnai energiainfrastruktúrát támadták, és figyelmeztetett, hogy Kína részvétele a háborúban „potenciálisan szörnyű és tragikus” következményekkel járhat.

Price felhívta a figyelmet, hogy az iráni gyártású drónok vagy UAV-k szállítása Ukrajnában polgári helyszínek és energiainfrastruktúra célpontjaira gyakorolt hatást, de figyelmeztetett, hogy a kínai részvétel „potenciálisan szörnyű és tragikus” következményekkel járhat.

Pekingnek végül szuverén döntést kell hoznia. Mi azt szeretnénk látni, hogy Peking megalapozott döntéseket hoz. Költségekkel és következményekkel járna, ha a Kínai Népköztársaság ezen az úton haladna tovább

– fogalmazott az amerikai külügyi szóvivő.

Az ukrán-magyar határszakaszon 3827 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3877 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – áll az Országos Rendőr-főkapitányság kedden hajnalban kiadott napi jelentésében.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Vonattal  97 ember menekült hétfőn Budapestre az ukrajnai orosz agresszió elől – közülük 29-en gyermekek.

Az orosz erők továbbra is a kelet-ukrajnai Bahmut bevételére készülnek. A kora tavaszi olvadás idején esővel és sárral nehezített terepen igyekeznek átvágni az ukrán védők sebezhető utánpótlási vonalait, amelyek a bányászvárosba vezetnek.

Ha ez sikerülne, Moszkvának több mint fél év után ez lehetne az első jelentősebb hadi sikere, és megnyitná az utat Donyeck megye utolsó jelentősebb városainak elfoglalása előtt.

Volodimir Zelenszkij hétfőn a Bahmut környékét védő ukrán katonákat „igazi hősöknek” nevezte.

Az ellenség folyamatosan pusztít mindent, ami az erődítményeink és védelmi állásaink megőrzésére alkalmas

–       fogalmazott az ukrán elnök.

Az ukrán vezérkar közölte, hogy Oroszország megerősítette erőit Bahmut térségében, és a város körüli településeket veszi tüzérségi támadás alá. Donyeck megyében eközben az ukrán katonák sáros lövészárkokban igyekeznek védekezni, miután a hirtelen jött felmelegedés miatt olvadásnak indult a fagyott föld. Ez szinti állóháborús állapotokat alakított ki.

A tavaszi olvadás, amit errefele raszputyica néven emlegetnek, a történelem során számos támadó hadsereg elképzeléseit tette már tönkre. A raszputyica az utakat folyókká, a mezőket áthatolhatatlan mocsarakká változtatja.

A Reuters jelentése szerint több katonai jármű akadt el a sárban. A hírügynökség egy 25 éves szakaszparancsnokot is idéz, aki a lánctalpak által cikcakk formában kivájt sártengerből üzente a világnak: az emberei bármilyen időjárási viszonyok között készen állnak a műveletre.

„Ha kapunk egy célpontot, az azt jelenti, hogy el kell pusztítanunk” – mondta a hírügynökség tudósítása szerint a Volodimir néven említett szakaszparancsnok.

Oroszország a tavaly év végén besorozott hadkötelesek százezreinek bevetésével próbálkozik az ukrajnai keleti fronton. Nyugati országok szerint a Bahmut elleni orosz támadások közül több is nagy veszteségek mellett vallott kudarcot.

Moszkva azt állította, hogy megsemmisített egy ukrán lőszerraktárt Bahmut közelében, valamint amerikai gyártású rakétákat és ukrán drónokat lőtt le. A Reuters ezeket a harctéri jelentéseket ellenőrizni nem tudta.

Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint az orosz erők éket vertek Jadhidne és Berhivka falvak közé, ahonnan Bahmut északi irányból közelíthető meg, miközben próbálták elvágni a nyugat felé vezető utat is.

Bakhmut déli része az egyetlen olyan terület, amely ukrán ellenőrzés alatt áll. A helyzet az összes többi körzetben kiszámíthatatlan

– hangzott el egy videós kommentárban szintén a Reuters szerint.