Oroszország felfüggeszti a részvételét az Egyesült Államokkal kötött atomfegyverzet-csökkentési megállapodásban, a New Start egyezményben. Erről kedden beszélt Vlagyimir Putyin. Ez volt az Egyesült Államokkal kötött utolsó, még érvényben lévő szerződés az atomfegyverzet korlátozásáról, amit 2021-ben hosszabbították meg öt évre.
Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország és az USA között megromlott a viszony, és ezért utóbbi a felelős. Szerinte az amerikaiak lépésről lépésre lerombolták a világbiztonsági és fegyverzet-ellenőrzési rendszert. Úgy folytatta: Oroszországnak készen kell állnia nukleáris fegyverek bevetésére, ha az USA is így tesz. Azt azonban leszögezte, hogy
Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy reagált, Oroszország lépése „rendkívül szerencsétlen és felelőtlen”. Hangsúlyozta azonban azt is, a Biden-adminisztráció bármikor készen áll arra, hogy tárgyaljon egy nukleáris fegyverzetekről szóló egyezményről, tekintet nélkül arra, hogy mi történik máshol a világon. Blinken szerint elővigyázatosan figyelik, hogy mit tesz Oroszország, és természetesen a saját és szövetségeseik biztonságára tekintettel járnak el.
Emeli a nukleáris téteket Putyin, vélte a BBC szerkesztője, Steve Rosenberg, azt kommentálva, hogy Moszkva felfüggeszti az egyezményt. Eszkaláció, ez lett Putyin jelszava – írja. A New Start már eddig is „bajban volt” a BBC szerint, hiszen az elmúlt hónapban Washington azzal vádolta Moszkvát, hogy megsérti az egyezményt, miután megtagadta az ellenőrzést, betekintést a saját területén folytatott tevékenységekbe.
Ez a felfüggesztés tehát emeli a tétet, és bár ez inkább (csak) nukleáris zsarolásnak minősíthető, de rendkívül veszélyes lépés a BBC által megkérdezett szakértő, Andrej Kolesznyikov szerint, aki a Carnegie Endowment for International Peace tanácsadó-háttérelemző intézet munkatársa. Szerinte azért veszélyes ez, mert nem tudjuk, hogy miként fog Putyin viselkedni a jövőben, és mit forgat a fejében.
A kedélyeket azonban igyekezett a 24.hu-nak lehűteni Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy Putyin nem kilépett az egyezményből, hanem csak felfüggesztette az orosz részvételt benne. Vagyis a New Start „nem halott” – jelentette ki Csiki Varga. Ugyanakkor a BBC elemzőit annyiban helyesbítette, hogy az egyezmény által előírt helyszíni ellenőrzéseket már régóta nem tudják végrehajtani a felek, nem csak a múlt hónapról van szó.
Eredetileg a Covid-járvány miatt, 2020-óta akadozott az, hogy az oroszok amerikai területen, az amerikaiak pedig orosz területen nézték meg, hogy betartja-e a két fél a New Start szabályait. Ezek lényege az, hogy
A járvány után viszont jött az Ukrajna elleni orosz támadás, ezért Kairóban terveztek ugyan 2021-ben egy újabb találkozót a felek, amit az orosz fél lemondott, így a New Start ellenőrzési mechanizmusa a gyakorlatban már két-három éve nem működik – ám egy 2022. őszi becslés szerint a felek nem szegték meg a mennyiségi korlátokat.
Csiki Varga szerint ezért Putyin mostani bejelentése a gyakorlaton semmit sem változtat, hiszen az egyezmény nem működött már 2020 óta sem. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy le kellene becsülni az orosz elnök bejelentését, de az biztos, hogy ettől nem nő meg a nukleáris háború veszélye. Nem kell tehát félni attól, hogy Oroszország atombombákat fog dobálni ezután – Putyin maga is hangsúlyozta: elsőnek Moszkva nem fog bevetni ilyen fegyvert.
Ugyanakkor Csiki Varga komoly kommunikációs lépésnek nevezte a mostani bejelentést, és így valóban kisebb az elvi esélye is annak, hogy a két nagyhatalom ellenőrizze egymás atomfegyvereit, és lehetősége nyílik mindkét országnak arra, hogy az 1550-es és 700-as limiteket különösebb kockázat nélkül átlépje. Ugyanakkor ez egy nukleáris háború szempontjából nem jelent sokkal nagyobb veszélyt bolygónk számára – mind az USA, mind Oroszország már most is elegendő atomfegyverrel és sokféle hordozóeszközzel rendelkezik ahhoz, hogy többszörösen megsemmisítse az ellenfelét, vagy akár a Föld bármely más államát.
A BBC-nek ugyanakkor igaza lehet abban, hogy Putyin mostani lépése az egyik utolsó fázisa annak a folyamatnak, amelynek során szinte minden fegyverzetkorlátozási egyezmény hatályát vagy érvényét veszíti a két nagyhatalom között. Az elmúlt 15 évben a hagyományos fegyverek és haderők ellenőrzéséről kötött Seattle-i Egyezménytől kezdve a hadgyakorlatok előzetes bejelentéséről szóló bécsi szerződésen és az 1992-es Nyitott Égbolt-megállapodáson át a Barack Obama és Dmitrij Medvegyev akkori amerikai és orosz elnökök által aláírt New Startig, a hadászati fegyverek korlátozásáig több egyezmény is kiüresedett, felmondták vagy hatályát vesztette.
Ez elsősorban Európa biztonsága szempontjából aggasztó Csiki Varga szerint, mert kisebb az esély arra, hogy a két nukleáris szuperhatalom egymást ellenőrizni tudja. Eddig ugyanis tudtuk, hogy az USA a lehetséges 1550 robbanófejjel ellentétben csak 1420-at tartott hadrendben, az oroszok pedig 1549-et, azaz eggyel kevesebbet a limitnél. Hordozóeszközökből viszont fordított volt a helyzet: 659 amerikaival 540 orosz állt szemben.
Csiki Varga hangsúlyozta, hogy számos olyan egyezmény esett mostanra ki a katonai diplomácia eszköztárából, amely egy – akár nem szándékos, balesetből eredő – háborús eszkaláció megelőzését szolgálta volna. Így az eszkalációt hangsúlyozó BBC elemzésével végül is egybecseng a magyar biztonságpolitikai szakértő véleménye is.
Csiki Varga kérdésünkre elmondta, hogy az iráni helyzethez mégsem hasonlítható a mostani orosz lépés. Irán esetében ugyanis senki nem tudja, milyen fázisban tart az ottani atomprogram. Oroszország esetében viszont mindenki biztosan tudja: a Kreml rendelkezik ahhoz elég erővel, hogy megsemmisítse bármelyik ellenfelét. Persze azt is tudni kell, hogy az USA is képes erre, így a kölcsönös elrettentés miatt továbbra is valószínűtlen egy nukleáris háború bekövetkezte.
