Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást – idézi Jens Stoltenberget az 59. Müncheni Biztonsági Konferenciáról (MSC) az MTI. Ezért “meg kell adnunk Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként”. Ugyanakkor egyesek aggódnak, hogy a támogatás a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és bár valóban nincs „kockázat nélküli opció”, a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában.
Az orosz győzelem ugyanis azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja. Hangsúlyozta: Kína nagy figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával, ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”.
Peking „döntéseit és számításait” nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy. A NATO tervezett bővítésével kapcsolatban hozzátette: nem az a fontos, hogy Finnország és Svédország együtt vagy egymás után csatlakozik-e, hanem az, hogy minél hamarabb taggá váljon mindkét ország.
