A hadkötelezettség 2011-es felfüggesztése hiba volt a fekete-sárga kormánykoalíciótól – nyilatkozta az Angela Merkel vezette konzervatív-liberális (CDU/CSU-FDP) szövetség intézkedése kapcsán a múlt héten a védelmi minisztérium irányítását a közelmúltban átvevő szociáldemokrata Boris Pistorius, ezzel újabb lökést adva a témának. Nem csak benne vetődött ugyanis fel ez kormányzati körökben. A kormánykoalíció legkisebb párja, a liberális FDP szakpolitikusa, a Bundestag védelmi bizottságának elnöke, Marie-Agnes Strack-Zimmermann is hasonlóan nyilvánult meg.
Elméletben a kötelező szolgálati kötelezettség szüneteltetése csak békeidőben érvényes. Feszültség vagy védekezés esetén újra aktiválható
– közölte a Süddeutsche Zeitunggal a politikus, aki egy évvel ezelőtt a kérdést még gondolkodás nélkül elutasította volna, de az ukrajnai orosz invázió és Európa megváltozott biztonsági helyzete a kérdés újraértékelését tette szükségessé. – Egy szimpla igen vagy nem nem elegendő a téma eldöntéséhez – tette hozzá.
Laktanyákat kellene építeni és bővíteni, több kiképzőre és katonai felszerelésre lenne szükség. A kötelező sorkatonai szolgálatnak a nőkre is érvényesnek kellene lenni és egy év hosszúságúra szükséges azt kiterjeszteni, véli Strack-Zimmermann. Ugyanakkor az újrakezdés kétszámjegyű milliárd euróba és rengeteg időbe kerülne.
Áttételesen, de Olaf Scholz kancellár is beszélt a témáról, amikor a törvényhozás előtt bejelentette, Németország 14 Leopard 2 tankot küld Ukrajnának. Azt ecsetelte, hogy az elmúlt évtizedek hibáit, amiket a CDU/CSU védelmi miniszterei elkövettek, ki kell javítani: „ez nem csak a Bundeswehr létszámának megfelezését és a hadkötelezettség eltörlését foglalja magában; hanem a Bundeswehr eddigi legnagyobb megszorító programját is”.
A sorkatonaság visszaállítását szorgalmazza a Német Hadsereg Tartalékosainak Egyesülete is. „Besorozás nélkül a Német Szövetségi Köztársaság nem tudná megvédeni magát, ha arra szükség lenne” – nyilatkozta az egyesület elnöke, Patrick Sensburg, aki 2009-től 2021-ig a jelenleg ellenzékben levő CDU képviselője volt a Bundestagban. Szerinte a jelenlegi körülbelül 200 ezer katona és 100 ezer tartalékos nem lenne elegendő egy veszélyhelyzetben.
„Nem telik el úgy nap, hogy az SPD, az FDP, a Zöldek vagy az uniópártok képviselői közül ne állna elő valaki egy újabb eszkalációs javaslattal: harckocsiszállítás, vadászrepülők és most a hadkötelezettség visszaállítása” – mondta ezzel szemben a szélsőbaloldali Linke frakcióvezetője, Jan Korte. Hozzátette:
a hadkötelezettség felfüggesztése nem hiba volt, hanem civilizációs előrelépés.
A szabaddemokraták elnöke, a szövetségi kormány pénzügyminisztere, Christian Lindner közölte, „az FDP számára a sorkötelezettség egyáltalán nem kérdés”. Ezzel főként párttárására, Strack-Zimmermannra cáfolt rá. Szerinte inkább „a hadsereg magas szakmai szintű megerősítésére kellene összpontosítani”. Azt is kifejtette, hogy az egyéves kiképzés azért sem kivitelezhető, mert számos ágazatban hiány van szakemberekből: „Egy teljes év kimaradás a képzésből és a munkából nagy károkat okozna”.
Múlt szerdán – amikor pár kép kedvéért beült az egyik Leopard 2-be – Pistorius annyiban módosított a véleményén, hogy a „hadkötelezettség a következő két, három évben nem segítene”, és hogy ő nem akarta újra vitaalappá tenni a témát. A miniszter hozzátette, általában beszélt a szolgálati kötelezettségről, hogy a német társadalom viszonya megváltozott a hadsereggel, vagyis a Bundeswehrrel kapcsolatban. – A társadalom eltávolodott a hadseregétől, ezért volt hiba felfüggeszteni a hadkötelezettséget, „és emellett ki is tartok” – mondta.
A hadkötelezettséget az akkori kereszténydemokrata-liberális koalíció szüntette meg 2011-ben. Előtte 55 évet élt meg, hiszen a második világháborút követően, egészen 1955-ig nem lehetett hadserege a Németországnak. Volt, hogy félmillió hadköteles sorkatonája volt Németországnak (az egykori NDK-nak ezen felül még 170 ezer fős serege lehetett), ma már a hivatásos hadsereg mérete körülbelül 220 ezer aktív tagból áll, de vannak tartalékosok is.
A felfüggesztés okai között ott volt az, hogy
- nem volt, és – úgy tűnt – nem is lesz szükség ennyi katonára;
- a 2008-as válság után a hadseregen próbált meg spórolni Merkel kancellár és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble, valamint a védelmi miniszter – a később plágiumbotrányba belebukó – Karl-Theodor zu Guttenberg;
- a külföldi missziókban – így leginkább Afganisztánban – a hadköteleseknek nem kellett részt venniük;
- egyre többen tagadták meg a hadszolgálatot, és választották helyette a civil szolgálatot (a katasztrófavédelemben, az önkéntes tűzoltóságnál, a szociális szférában vagy például a mentősöknél);
- Nyugaton a hadkötelezettség egyre inkább a múlté: az USA-ban 1973-ban, a legtöbb nyugati államban az 1989-1990-es rendszerváltások után számolták azt fel, csak Norvégiában, Törökországban és Görögországban maradt fent a jelentősebb NATO-államok közül.
A sorkötelezettség intézményének – amely jogilag csak felfüggesztve van, nem megszüntetve – újra aktiválásáról az ukrajnai háború kirobbanása után kezdődött aktívabb párbeszéd, bár már korábban is indítványozták ezt politikusok, akár köztársasági elnökök is.
Az SPD-s Frank-Walter Steinmeier tavaly nyáron fogalmazta meg, hogy szerinte a fiataloknak szüksége lenne egy kötelező egyéves szociális szolgálatra a társadalmi összetartás erősítése érdekében. Az ötlet a Linke egyetlen tartományi miniszterelnökének, a türingiai Bodo Ramelow-nak ugyanúgy tetszett, mint ahogy a CDU pártkongresszusának világos többsége is mellette volt. Más párt ilyen egyértelműen nem fejezte ki véleményét a témában, a szélsőjobboldali-populista AfD-n kívül, de ők újra bevezetnék a kötelező hadkötelezettséget.
Tavaly az előző (nem túl sikeres) SDP-s védelmi miniszter, Christine Lambrecht a feljebb már felsorolt okokból – a kiképzés hossza, nincs megfelelő mennyiségű férőhely és felszerelés – visszautasította a sorkatonaság újbóli bevezetésének ötletét, miután olyan hírek jelentek meg, hogy a Bundeswehrbe egyre kevesebben jelentkeznek, és egyre többen vannak a hadseregen belül is olyanok, akik lelkiismereti okokra hivatkozva kérelmezik a háborús szolgálat alól való felmentésüket.
Az önkéntesség ellenére – vagy épp emiatt – Németországban ma jelenleg minden korcsoport 12 százaléka végez valamilyen szolgálatot a civil vagy a katonai szektorban, ami magasabb szinte minden másik európai országénál.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a svéd példán keresztül mutatja be, hogyan működik a modern hadkötelezettség napjainkban. A NATO-tagságra vágyó skandináv országban 2017-ben vezették újra be a hadkötelezettséget Oroszország növekvő agressziójának a hatására. A mindkét nem számára előírt hadkötelezettség mintapéldája annak, „hogyan lehet a sorkatonai modelleket úgy megtervezni, hogy azokat a társadalom széles körben támogassa, és csak azokat vonják be az aktív szolgálatba, akikre valóban szükség van a rendszerben”.
Amikor egy svéd fiatal betölti a 18. évet, hivatalosan tájékoztatják a katonai szolgálatról. A szolgálat 6–15 hónapos attól függően, hogy milyen feladatra választják ki őket. A fiatalok kiképzése együtt folyik a hivatásos katonákéval, elméletben a fizetésük is az övékével megegyező. A 18 évesek magas arányban, 96 százalékban jelentkeznek, 20 százalékukat hívják be és végül 4 százalékukat választják ki szolgálatra. Az ukrajnai háború óta egyébként rekord létszámban jelentkeznek önként a fiatalok.
