Robbanások Kijevben, Ukrajna-szerte szólnak a légiriadók

A Duna-delta Szentgyörgy-ágának torkolatánál partig sodródott tengeri aknát semmisített meg a román haditengerészet egy különítménye csütörtökön – közölte az Agerpres hírügynökséggel Corneliu Pavel ezredes, a fegyvernem-parancsnokság szóvivője.

A sekély vízben fennakadt, időnként tovább sodródó gyanús tárgyat a parti őrség hajójának legénysége fedezte fel a partszakaszon végzett járőrözéskor. Miután kiderült, hogy tengeri aknáról van szó, a hatóságok a helyszínre küldték a haditengerészet aknabegyűjtésre kiképzett búvárcsapatát, amely előbb partra vontatta, majd felrobbantotta a veszélyes szerkezetet.

Bármely, a part közelébe sodródó tengeri akna veszélyt jelent halászokra, hiszen akár megérintésük is robbanáshoz, emberéleteket követelő katasztrófához vezethet,

idézte a hírügynökség a szóvivőt.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta román és a bolgár vizeken öt-öt, török területen négy, a Fekete-tenger Ukrajnához tartozó részén pedig 40 aknát semlegesítettek meg – közölte a román haditengerészet.

Tavaly szeptemberben aknának ütközött és a robbanás következtében megsérült egy – az akna hatástalanítása érdekében a helyszínre küldött, de a műveletet a kedvezőtlen időjárás miatt az éjszaka idejére felfüggesztő – román aknászhajó a Fekete-tengeren. A robbanásban senki sem sérült meg, a hajó sem kapott léket, de hajtóműve meghibásodott, ezért be kellett vontatni.

(MTI)

Spanyolország és Kanada is ad Ukrajnának Leopard 2 típusú páncélosokat, a spanyol harckocsikat azonban először üzemképessé kell tenni – jelentették be csütörtökön Madridban és Ottawában.

Már értesítettük az ipart, mert Zaragozában egy sor Leopard 2A4-es van, amelyek már jó ideje üzemképtelenek,

húzta alá Margarita Robles spanyol védelmi miniszter. Mint mondta, meg kell vizsgálni, hogy melyeket lehet ismét üzemképessé tenni, hogy tervezni lehessen a szállítást.

Miután Németország szerdán belegyezett a német gyártmányú harckocsik átadásába Ukrajnának saját készleteiből, a harcjárművek szállításához egy sor nyugati ország, köztük Spanyolország és Kanada is csatlakozott. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ugyanakkor még nem említett pontos számot, hogy a fegyveres erők állományából hány darab páncélost engedne át katonai segély gyanánt. Robles ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kérdést még meg kell vitatni a szövetségesekkel.

Spanyolország összesen több mint 108 Leopard 2A4-es típusú harckocsival rendelkezik, amelyeket használtan vett Németországtól. A harckocsik közül 55 az észak-afrikai spanyol exklávék, Ceuta és Melilla területén szolgálnak, a többi Zaragozában található. Robles tavaly nyáron beszélt arról, hogy a zaragozai állomány „teljesen lepusztult”, bevethetetlen állapotban van.

Anita Anand kanadai védelmi miniszter szerint Ottawa négy darab Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának, miután Németországtól megkapta a szükséges exportengedélyt. Mint mondta, ez jelentősen segíteni fog az ukrán fegyveres erőknek.

(MTI)

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban kötetlen beszélgetésen fogadta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit, Orbán Balázs politikai igazgatóval, az MCC kuratóriumi elnökével közösen – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A médiával foglalkozó nemzetközi hírű tudósokat, kutatókat illetve újságírókat elsősorban az ukrajnai háborúval kapcsolatos magyar álláspont érdekelte. Orbán Viktor kifejtette: nem kell túlbonyolítani a dolgokat, azonnali tűzszünetre van szükség, ami után rögtön meg kell kezdődniük a béketárgyalásoknak, ezek azonban hónapokig, évekig is eltarthatnak. A kormányfő beszélt a háború eszkalálódásának veszélyéről is. Kérdéseket kapott az európai politikai vezetési válságról, amivel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: jelenleg az európai vezetőknek sokszor az is nehézséget okoz, hogy felismerjék és megfogalmazzák a kontinens saját érdekeit.

A Konferencia a publikálás jövőjéről című kétnapos tanácskozáson három kontinens tizenhárom országából érkező negyven előadó osztja meg gondolatait a médiapiac helyzetéről.

Sem Franciaország, sem a harckocsikat szállító partnerei nem állnak háborúban Oroszországgal – közölte csütörtökön a francia külügyminisztérium szóvivője.

Anne-Claire Legendre sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azon csütörtöki kijelentésére reagált, miszerint „az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy úgy döntöttek, harckocsikkal támogatják Kijevet”.

A Kreml állításával szemben a fegyverszállítás a jogos önvédelmet folytató Ukrajnának nem jelenti azt, hogy mi is hadba léptünk volna

– szögezte le a francia külügyi szóvivő.

Németország szerdán jelentette be, hogy egy századnyi, vagyis 14 darab Leopard 2 A6 típusú harckocsit ad át Ukrajnának. Nem sokkal később Norvégia és Lengyelország is közölte, hogy Leopardokat ad Kijevnek.

Joe Biden amerikai elnök szintén szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok 31 darab Abrams típusú harckocsit küld Ukrajnának.

Ez nem jelenti Oroszország offenzív fenyegetését. A harckocsik szállítása kapcsolódik ahhoz, hogy a világ országai elszánták magukat, hogy az Egyesült Államok vezetésével segítenek Ukrajnának megvédeni szuverenitását és területi épségét

– szögezte le az amerikai elnök.

(MTI)

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma csütörtökön újabb szankciókkal sújtotta az ukrajnai harcokban is jelentős szerepet vállaló, jelentős nemzetközi bűnszervezetnek minősített Wagner orosz katonai magáncéget.

A Wagner alkalmazottai komoly bűnügyi tevékenységet folytatnak, ideértve tömeges kivégzéseket, nemi erőszakot, gyermekek elhurcolását és fizikai bántalmazásokat a Közép-afrikai Köztársaságban és Maliban,

ismertette állásfoglalásában a pénzügyi tárca.

A büntetőintézkedések keretében zárolják a Wagner Egyesült Államok területén található esetleges vagyonát, illetve megtiltják amerikai állampolgároknak, hogy ügyleteket folytassanak a csoporttal.

Az amerikai pénzügyi tárca ezen felül további szankciókat is kivetett a zsoldoscsapattal szemben, amiért tagjai állítólag részt vettek civilek – különösen nők és gyerekek – elűzésében, valamint kórházak elleni támadásokban a Közép-afrikai Köztársaságban.

Washington mindemellett szankciós listára helyezett olyan jogi személyeket is, amelyeket azzal vádol, hogy támogatják a Wagner tevékenységeit. A lajstromra felkerült az orosz székhelyű Terra Tech részvénytársaság és a kínai Changsha Tianyi Space Science and Technology Research Institute, valamint olyan egyéb cégek és magánszemélyek, akik és amelyek az orosz védelmi iparhoz köthetők.

(MTI)

Az elmúlt hetekben az orosz terrorállam aktívan használta propagandájában a „kárpátaljai magyar közösség úgynevezett elnyomásának” narratíváját, és hangsúlyozta az ukrán állam érintettségét ebben – jelentette ki csütörtökön Viktor Mikita, a kárpátaljai régió kormányzója a helyi magyar közösség képviselőinek találkozóján.

Mikita szerint ezeket a hamis üzeneteket Ukrajnából generálják és küldik, ezért azok miatt a bűnüldöző szervek fognak majd nyomozást indítani.

A kárpátaljai magyar nemzeti közösség maximális támogatást, átfogó segítséget és megértést kap az állami és helyi végrehajtó hatóságoktól,

jelentette ki a kormányzó.

A politikus hozzátette, amiatt is aggódnak, hogy a fent említett provokációk azzal fenyegetnek, hogy az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás, amely most rendkívül fontos, és az európai integráció kilátásai, amely országunk számára prioritást jelent, esetleg megakadhatnak.

Ezt nem engedhetjük meg, és nem fogjuk hagyni, hogy az ukrajnai magyarokat manipuláció és ellenséges propaganda tárgyául használják.

A budapesti ukrán nagykövetség által közzétett beszámoló szerint a megbeszélésre videós kapcsolaton keresztül, egyenesen a frontvonalról jelentkezett be Troski Viktor, az Ukrán Fegyveres Erők 128. Különleges Gépesített Dandárjának magyar nemzetiségű katonája, a fizika és matematikai tudományok kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási és Kutatóintézet Fizika és Matematika Tanszékének docense. Elmondta, hogy a fronton lévő katonák figyelemmel kísérik a magyar közösség körül zajló eseményeket, és arra kérte őket, hogy biztosítsák a békét Kárpátalján, és állítsák meg azokat, akik provokációkat szítanak.

Norvégia mintegy száz ukrán katonának biztosítana speciális kiképzést a harcképesség fejlesztéséhez – közölte a norvég védelmi miniszter a helyi Dagens Naeringsliv című lap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában.

„Ukrajnának több és jobban kiképzett katonára van szüksége ahhoz, hogy továbbra is harcolni tudjon az orosz csapatok ellen”, ehhez pedig több területen is fejleszteniük kell a képességeiket – indokolta a javaslatot Bjorn Arild Gram.

Az öt- és hathetes kiképzések az egészségügyi ellátás, a csapatvezetés és az éleslövészet terén képezné ki az arra kiválasztott körülbelül száz katonát.

Norvégia eddig csupán az Ukrajnának adott harci eszközökkel kapcsolatos kiképzést biztosította a fronton harcoló katonáknak. A hét elején Oslo emellett bejelentette, hogy más európai országokhoz csatlakozva Norvégia is Leopard harckocsikat tervez Ukrajna rendelkezésére bocsátani, támogatva Kijevet az orosz offenzíva elleni harcban.

(MTI)

Az orosz főügyészség  felvette csütörtökön a Meduza független híportált a nemkívánatos szervezetek listájára. A szervezet munkatársai, valamint támogatói ezután akár börtönbüntetéssel is sújthatók – jelentette az Interfax hírügynökség.

Az egyik legjelentősebb független orosz médiumot, a Meduzát 2014-ben alapították Rigában a Lenta.ru hírportál korábbi munkatársai, akik felmondtak miután a portál tulajdonosa, Alekszandr Mamut úgy döntött, hogy kirúgja Galina Timcsenko főszerkesztőt. A Meduzát az orosz igazságügyi minisztérium már 2021-ben „külföldi ügynöknek” minősítette. A főügyészség mostani véleménye szerint a Meduza tevékenysége fenyegetést jelent az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára.

A mostani döntést követően a szervezetnek be kell szüntetnie minden oroszországi tevékenységét, és a hatóságok zárolhatják a szervezet Oroszországban lévő pénzeszközeit és vagyonát, továbbá a vele együttműködő orosz állampolgárokat büntetőjogilag felelősségre lehet vonni. Pénzügyi támogatásáért akár öt év börtön is kiszabható. Ezenkívül a szervezet által közzétett anyagok terjesztése vagy a rájuk hivatkozás is bűncselekménynek minősül.

(MTI)

Oroszország 55 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ebből a légvédelem 47-et semmisített meg, három H-59-es rakéta pedig nem ért célba – közölte csütörtökön az ukrán légierő parancsnoksága.

A hadijelentés szerint a különböző típusú nagypontosságú rakétákat két, Oroszország területéről indított MiG-31K repülőgépről, valamint a Kaszpi- és a Fekete-tengerről indították.

Az oroszok célja változatlan: az ukránokra nehezedő pszichológiai nyomás és a létfontosságú infrastruktúra lerombolása

– konstatálta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon.

Szerhij Popko, a Kijev városi katonai adminisztráció vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy a fővárosra mintegy húsz rakétát lőttek ki az oroszok, az ukrán légvédelem azonban valamennyit megsemmisítette. Hozzátette, hogy a kilőtt rakéták darabjainak lezuhanása következtében egy 55 éves férfi meghalt Kijevben, két helyi lakost pedig sérülésekkel szállítottak kórházba. Állítása szerint rendben működnek a kijevi infrastrukturális létesítmények.

A Kijev megyei vezetés közben arról adott hírt, hogy a főváros térségében megrongálódott egy közelebbről meg nem nevezett energetikai létesítmény, valamint károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, családi és többszintes lakóépületekben és járművekben. A megyei vezetés megerősítette, hogy a régióban rendkívüli áramszüneteket vezettek be.

Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Facebookon közölte, hogy a csütörtöki orosz rakétacsapások miatt a legsúlyosabb helyzet az energiaszolgáltatásban Kijevben, valamint Odessza és Vinnicja megyékben alakult ki. Elmondta, hogy a szakemberek igyekeznek mihamarabb helyreállítani az energiaellátást.

Helyi idő szerint déltájban lefújták a légiriadót Ukrajnában, amely az újabb orosz rakétatámadás miatt kiterjedt az egész ország területére és mintegy négy órán át tartott – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

(MTI)

A brit kormány reményei szerint március végére megérkezik az a 14 darab Challenger tank Ukrajnába, amelyet az ukrán hadsereg rendelkezésére bocsátanak – közölte Alex Chalk brit védelmi miniszter a Reuters beszámolója szerint.

Chalk hozzátette, hogy az addig fennmaradó időben kiképzik az ukrán katonákat a tankok kezelésére, illetve elmondta azt is, hogy további tüzérségi támogatást is nyújtanak majd.

Catherine Colonna francia külügyminiszter csütörtökön a kelet-ukrajnai stratégiai fontosságú ukrán kikötővárosban, Odesszában kezdett látogatást, amelynek során igyekszik erősíteni országa kapcsolatait Ukrajnával, és megvitatja az ország fegyverszükségleteit.

A párizsi diplomácia vezetőjének útja kapcsán egy francia diplomáciai forrás a Reuters szerint újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy amennyiben Oroszország célja megfosztani Ukrajnát minden tengeri hozzáféréstől, egy nap eljut Odesszáig. A gabonakivitelben kulcsszerepet betöltő kikötőváros birtokbavételével ugyanis destabilizálható Moldova, Románia és az egész európai terület. A nyilatkozó hozzátette,

A látogatás azt akarja demonstrálni, hogy Odessza nem pusztán egy ukrán település, hanem a világörökség részévé nyilvánított város.

A megszólaló ezzel arra utalt, hogy szerdán az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi helyszínné nyilvánította a veszélyeztetett Odessza történelmi óvárosát.

Éppen a francia külügyminiszter érkezésének napján Odesszát is orosz rakétatámadás érte.

A francia külügyminiszter látogatásának keretében találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, hogy humanitárius és katonai segítségnyújtásról tárgyaljon. A megbeszélésen valószínűleg szóba kerül majd az is, hogy Franciaország kész-e francia Leclerc tankokat szállítani, miután az Egyesült Államok és Németország kötelezettséget vállalt harckocsik szállítására, megnyitva ezzel az utat más szövetségesek hasonló döntése előtt.

Franciaország eddig AMX-10 RC páncélozott harcjárműveket ígért Ukrajnának, de nem kötelezte el magát a Leclerc harckocsik küldése mellett. Azzal érvelt, hogy a német Leopard tankokkal ellentétben, amelyek mindenütt jelen vannak Európában, és melyekből akár kétezer is rendelkezésre állhat, a Leclercekből csupán mintegy 200 darab van,  ráadásul már nem is gyártják.

Francia források szerint a Leclerc karbantartása vesződséges, ami megnehezíti egy logisztikai lánc létrehozását Ukrajnában, és mivel Párizs csak kis számban tudná biztosítani ezeket a tankokat, így a helyszínen korlátozott az értékük. A párizsi kormány közölte, hogy tanulmányozza a kérést, és hamarosan döntést hoz.

Colonna kijelentette:

Nem azt mondom, hogy nem fog megtörténni, de nem hiszem, hogy ez hatalmas különbséget jelentene.

Hozzáfűzte: Kijev ugyanakkor világossá tette Franciaország számára, hogy Párizs részéről a légvédelmi és radarrendszerek, valamint a lőszerek élveznek elsőbbséget a fegyverszállítások során.

Oroszországnak történő kémkedés gyanújával újabb személyt tartóztattak le Németországban – közölte a német szövetségi főügyészség csütörtökön.

A müncheni repülőtéren a hétvégén elfogott Arthur E., aki az Egyesült Államokból tért éppen haza, azzal a férfival hozható kapcsolatba, akit decemberben állambiztonságot érintő információk kiadásának vádjával tartóztattak le a hatóságok.

A Carsten L. néven megnevezett férfit decemberben hazaárulás vádjával tartóztatták le. A német szövetségi hírszerző szolgálat (Bundesnachrichtendienst – BND) munkatársa volt, s a gyanú szerint államtitkoknak minősülő információkkal látta el a csütörtökön letartóztatott Arthur E.-t. Utóbbi ugyan nem dolgozott a BND-nek, az államügyészség szerint ugyanakkor kapcsolatban állt Oroszországgal, s továbbította a Carsten L.-től megszerzett, a büntetőtörvénykönyv értelmében államtitoknak minősülő információkat.

Arthur E.-t vasárnapi letartóztatása után hétfőn a szövetségi bíróság vizsgálóbírója elé vezették, aki elrendelte a gyanúsított előzetes fogva tartását.

Az ügyet a BND az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatallal (FBI) szoros együttműködésben vizsgálja. Bruno Kahl, a BND vezetője decemberben elmondta: amint tudomást szereztek arról, hogy valaki a soraikból szivárogtat, azonnal értesítették a szövetségi legfőbb ügyészt és belső vizsgálat indult.

A BND vezetője decemberi sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a legnagyobb visszafogottság és diszkréció szükségeltetik, hiszen Oroszország esetében a hatóságoknak olyan szereplővel van dolguk, amelynek gátlástalanságával és erőszakra hajlandóságával is számolni kell.

A büntetőtörvénykönyv alapján rendkívül súlyos esetekben legalább öt év szabadságvesztés, de akár életfogytig tartó börtönbüntetés is kiszabható. Utóbbi akkor fordulhat elő, ha a vádlott államtitkokat is érintő, felelősségteljes pozíciójával él vissza.

Az Egyesült Államok és a kollektív Nyugat országai egyre inkább részeseivé válnak az ukrajnai konfliktusnak azzal, hogy Kijev harckocsikkal történő támogatása mellett döntöttek – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal.

Az európai fővárosokból és Washingtonból folyamatosan olyan nyilatkozatok érkeznek, melyek szerint a különböző fegyverrendszerek, köztük harckocsik Ukrajnába küldése semmiképpen sem jelenti azt, hogy ezek az országok vagy a szövetség (a NATO) részt vesznek az Ukrajnában zajló harci cselekményekben. Ezzel kategorikusan nem értünk egyet. Moszkva mindent, amit a szövetség és az általam említett fővárosok tesznek, a konfliktusban való közvetlen részvételnek tekint. Úgy látjuk, hogy ez fokozódik

– mondta Peszkov.

Korábban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Washington nem az Oroszország elleni, hanem a szabadságáért folytatott harcához szállít tankokat Ukrajnának, ami szerinte nem jelentett fenyegetést Oroszországra nézve. Az azt a tisztázó kérdésre, hogy a Kreml őszintének tartja-e Biden szavait, a Kreml szóvivője kijelentette: „Igazodjanak ahhoz, amit fentebb mondtam”.

Közölte, hogy a Kreml a tankszállítások bejelentése után sem kíván változtatni a „különleges hadművelet” státusán.

Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzet-ellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az Ukrajnába juttatandó nyugati tankok nem fognak változtatni az ukrajnai front helyzetén. A diplomata szerint a lépés mögött Európa alárendelésének szándéka áll, az, hogy az amerikaiak a lehető legkevésbé keveredjenek bele a konfliktusba, Európát pedig szembefordítsák Oroszországgal.

Minél jobban bővül az Ukrajnának nyújtott segítség, annál szélesebbé válnak a különleges művelet határai

– mondta a diplomata.

Gavrilov szerint a nyugati országok az Oroszországgal való konfrontáció új szintjére lépnek azzal, hogy tankokkal szerelik fel az ukrán fegyveres erőket.

Korábban a tárgyalások során a kézifegyverekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztunk itt (Bécsben) – vagyis azzal, hogy megakadályozzuk az ilyen fegyvereknek a konfliktusövezetekbe kerülését -, valamint a hordozható légvédelmi rakétarendszerek feletti ellenőrzéssel. Dokumentumokat dolgoztunk ki, de mostanra ezek gyakorlatilag mind félre lettek téve, mert a Nyugat egyszerűen nem tartja be őket, sőt, új szintre lép

– mondta Gavrilov.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a testület sajtószolgálatának közleménye szerint kijelentette, hogy az ukrajnai helyzet a hibrid háborúra való többéves amerikai előkészületek következménye, valamint a többpólusú világ kialakulásának megakadályozására tett kísérlet.

Peszkov egyébként kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már régóta megszűnt potenciális tárgyalópartnernek lenni Vlagyimir Putyin orosz államfő számára. Emlékeztetett arra, hogy Zelenszkij a béke ígéretével nyerte meg a választásokat, ám, mint kiderült, nem is állt szándékában teljesíteni a rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokat, hanem a háborúra készült.

A szóvivő így kommentálta Zelenszkijnek a Sky News brit tévécsatornán tett kijelentését, miszerint nem érdekelt a Putyinnal folytatandó tárgyalásokban, aki, mint az ukrán elnök fogalmazott, számára egy senkivé vált a háború kirobbantásával.

Az ukrán hadsereghez önként csatlakozó két kolumbiai is meghalt az ukrajnai harcokban – közölte szerdán a latin-amerikai ország külügyminisztériuma.

A „két kolumbiai állampolgár december óta tartózkodott Ukrajnában, és az ukrán hadsereg 49. gyalogos zászlóaljához tartozott” – derült ki a tárca közleményéből.

A zászlóaljtól származó információk szerint mindketten január 18-án harcban vesztették életüket

– írták.

A minisztérium tájékoztatása szerint Kolumbia varsói nagykövetsége felvette a kapcsolatot a két állampolgár feleségével, és tájékoztatta őket a holttestek hazaszállításának mikéntjéről.

Mindkét oldalon harcolnak kolumbiai önkéntesek az ukrajnai konfliktusban. Néhányan a Nemzetközi Légió Ukrajna Védelméért (LIDU) kötelékében szolgálnak. Mások az egykori marxista gerillahadseregnek, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőknek (FARC) a volt tagjai, akik az orosz hadseregben vagy a szeparatista erők oldalán harcolnak a kelet-ukrajnai Donyec-medencében.

Az ukrán elnök szerint már érzékelhetők élénkebb orosz támadó hadműveletek Ukrajna déli és keleti térségeiben. Volodimir Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, csütörtökön műsorra tűzött interjúban kijelentette azt is, hogy Oroszország részéről nem mutatkozik tárgyalási hajlandóság, de ő sem kíván tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Arra a kérdésre, hogy szerinte mikor várható újabb orosz offenzíva és Ukrajna mennyire felkészült erre, Zelenszkij elmondta: az elmúlt hat napban Dél-Ukrajnában, Zaporizzsja környékén és a keleti országrészben máris észlelhetők intenzívebbé váló orosz támadások.

Hozzátette, hogy ezekben a műveletekben az orosz fegyveres erők nagyon sok embert veszítenek.

Rendkívüliek a veszteségeik, de nem törődnek vele, nem is számolják őket. Mi számoljuk az ő veszteségeiket is, bár pontos számokat erről mi sem tudunk

– fogalmazott az ukrán államfő.

Zelenszkij szerint többezres orosz veszteségekről van szó. Hozzátette: Oroszország sokkal nagyobb veszteségeket szenved, mint Ukrajna. Az ukrán elnökkel az interjú felvétele közben tudatta szóvivője, hogy Németország jóváhagyta Leopard típusú harckocsik szállítását Ukrajnának. Zelenszkij kifejezte háláját a döntésért, de kijelentette azt is, hogy egyelőre nem tudja, mikor érkezhetnek meg országába a nyugati szövetségesek által felajánlott harckocsik.

A német döntés után nem sokkal Joe Biden amerikai elnök is bejelentette, hogy az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat szállít Ukrajnának, a brit kormány pedig már a múlt hét elején közölte, hogy Challenger 2 harckocsikat és AS90 típusú nagyméretű önjáró lövegeket küld az ukrán hadseregnek. Arra a felvetésre, hogy az amerikai Abrams harckocsik esetleg csak augusztusban érkezhetnek az országba, Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy „az túl késő”.

Arra a kérdésre, hogy milyen körülmények között lenne hajlandó béketárgyalásokra Oroszországgal, Volodimir Zelenszkij kijelentette: az oroszok nem akarnak semmiféle tárgyalást, és ez már az invázió előtt is így volt. „Ez Putyin döntése, és meggyőződésem, hogy Ukrajnát csak az első lépésnek tartja” – tette hozzá. Zelenszkij kijelentette: reméli, hogy amikor Oroszország kivonja fegyveres erőit Ukrajnából, elismeri majd, hogy mekkora hibákat követett el. Hozzátette: reméli azt is, hogy akkor már új kormánya lesz Oroszországnak. Az ukrán elnök szerint csak ebben az esetben elképzelhető a helyzet tárgyalásos megoldása.

Zelenszkij kijelentette: nem érdekli az a lehetőség, hogy Putyinnal négyszemközt tárgyaljon. „Beszéltem vele az invázió előtt, ez egy olyan ember, hogy mond valamit, aztán egész mást csinál” – fogalmazott.

Az invázió óta ő számomra egy senki

– tette hozzá.

Zelenszkij kijelentette azt is, hogy nem akarja a harcokat orosz területre kiterjeszteni, csak azt szeretné, ha Oroszország minél előbb befejezné a háborút és a lehető leggyorsabban kivonná hadseregét Ukrajnából.

„Ha távoznak, vége a háborúnak” – mondta a Sky Newsnak adott interjúban az ukrán államfő.

Legalább egy ember meghalt, ketten megsebesültek Kijev elleni rakétatámadásban – közölte Vitalij Klicsko Kijev polgármestere Telegramon, amit a The Guardian idéz.

Azt írta:

A Holosivszkij negyedben egy nem lakóépületet eltaláló rakéta egy embert megölt, két embert megsebesített. A sérülteket a mentők kórházba szállították.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a Telegramon arról számolt be, hogy robbanások történtek a városban – írja a The Guardian. Korábban a kijevi város hatósága arról számolt be, hogy 15, Ukrajna fővárosa irányába tartó cirkálórakétát lőtt le a légvédelem. Arról is beszámoltak, hogy néhány odeszai lakos azt állítja, hogy megszakadt a vízszolgáltatás.

Közben a Suspilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója a légierő szóvivőjét idézte, aki azt mondta összesen több mint 30 rakéta várható, amelyeket több területrő indítottak. Hozzátette, hogy reggel körülbelül hat Tu-95-ös gép szállt fel és lőtt ki rakétákat.

Ukrajna elnöke megköszönte a nyugati vezetőknek, hogy tankokat küldtek az Oroszország elleni harc támogatására, de kijelentette, hogy ezekre minél gyorsabban szükségük van.

Volodimir Zelenszkij éjszakai beszédében sürgette a nyugatot, hogy küldjenek nagy hatótávolságú rakétákat és vadászrepülőket is – írja a BBC.

Minderről azután beszélt, hogy az Egyesült Államok és Németország bejelentette, Abrams és Leopard tankokat küldenek Ukrajnába. Oroszország kirívó provokációnak nevezte a bejelentést, és közölte, hogy minden szállított tankot megsemmisítenek.

Olaf Scholz német kancellár a berlini Bundestagban tartott szerdai beszédében, amelyben a tankok szállításának részleteit ismertette, kitartott amellett, hogy nem fognak vadászgépet szállítani Ukrajnába. Joe Biden amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok 31 M1 Abrams harckocsit küld Ukrajnába.

Ukrajna hónapok óta lobbizik nyugati szövetségeseinél, hogy küldjenek felszerelést. A két bejelentést fordulópontként értékelte, amely lehetővé teszi hadseregének, hogy visszanyerje lendületét, és csaknem egy évvel Moszkva megszállása után visszavegye a megszállt területeket.

Magyarország területére 2023. január 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5035 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3826 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte a rendőrség.

Mint írták, a beléptetettek közül a rendőrség 146 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 25-én 73 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Megérkezett Moszkvába az Egyesült Államok új oroszországi nagykövete, Lynne Tracy – közölte csütörtökön az Egyesült Államok nagykövetsége.

Ukrajna légiriadót hirdetett az ország nagy részén, a regionális hatóságokat pedig esetleges rakétatámadásra figyelmeztették.

A DTEK villamosenergia-vállalat a The Guardian szerint azt állítja, hogy rakétatámadás veszélye miatt szükséghelyzeti áramszüneteket hajt végre a fővárosban, Kijevben, a kijevi régió többi részén, valamint Odesa és Dnyipropetrovszk régiókban.

Szólnak a szirénák Zsitomirban, Mikolajivban is.

A kijevi katonai igazgatás szerint „körülbelül 15 ellenséges drónt lőttek le a légtérben” Kijev felett – írja a The Guardian.

Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az orosz erők csütörtökön a hajnali órákban sikertelenül indítottak dróntámadást Ukrajna ellen, elsősorban a központi régiókat és a fővárost célozva.