Németország tankokat küld Ukrajnába

Egyetlen más nemzetbiztonsági kérdés sem bír akkora jelentőséggel mint az, hogy közösen Finnországgal gyorsan NATO-tagokká váljunk

– mondta Ulf Kristersson svéd kormányfő újságíróknak kedden. Tobias Billström külügyminiszter hozzátette, hogy Svédország a második világháború óta legbizonytalanabb biztonságpolitikai helyzetbe került.

A svéd miniszterelnök nyugalomra és önmérsékletre intett a hétvégén a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetéssel kapcsolatban, amelyen egy iszlamofób párt vezetője elégette a Korán egy példányát. Törökország a svédországi provokációkra hivatkozva kedden határozatlan időre felfüggesztette a háromoldalú mechanizmust a NATO-csatlakozásra váró Svédországgal és Finnországgal.

Kristersson az üggyel kapcsolatban kifejtette: nincs ellentmondás a szólásszabadság jogának fenntartása és a NATO-csatlakozás folyamatának továbbvitele között. Mint mondta, teljesen rendjén van, hogy eltérő vélemények vannak a NATO-csatlakozással kapcsolatban. Ugyanakkor Svédországban és Finnországban is nagy többséggel döntöttek arról, hogy a két ország az észak-atlanti szövetséghez csatlakozzon.

Most azonban provokatőrök próbálják Svédország más államokkal fenntartott kapcsolatainak ártva rombolni az ország csatlakozási esélyeit.

(MTI)

Oroszország több mint háromszor annyi, a Patriotokkal egyenértékű légvédelmi rakétát gyárt, mint amennyit az Egyesült Államok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Novo-Ogarjovóban.

Putyin akkor beszélt erről, amikor a rezidenciáján fogadta Vjacseszlav Gladkovot, Belgorod megye kormányzóját. „Az Egyesült Államokban például Patriot rakétákat gyártanak – a mi országunk háromszor több ilyen rakétát gyárt. Még többet is, mint háromszor annyit” – mondta az államfő.

„Ami pedig általában a különböző célú légvédelmi rakétákat illeti, az orosz gyártás a világ egészének gyártásával vethető össze. Mindennek tetejébe maguk a rendszerek is modernek és megbízhatóak. Ettől függetlenül, persze, minden megtörténhet, de összességében a rendszer megfelelően működik” – tette hozzá „A gyakorlati harci alkalmazás megmutatta, hogy Oroszország légvédelmi rendszere az egyik legjobb a világon” – hangoztatta az orosz elnök.

Gladkov egyebek között elmondta, hogy az Ukrajnával határos belgorodi régióban a háború kezdete óta a területet ért találatok következtében 25 ember vesztette életét és további 96 sebesült meg.

(MTI)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzéseinek eredménye negatív volt, nem találtak katonai felszerelést az ukrajnai nukleáris létesítményekben – jelentette ki Rafael Grossi, a szervezet főigazgatója kedden az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán.

Grossi cáfolta az orosz Külső Hírszerző Szolgálat hétfői bejelentését, miszerint Ukrajna atomerőművek területén tárol nyugati országoktól kapott rakétákat és tüzérségi lőszert.

A főigazgató emlékeztetett: ez a második alkalom, hogy a NAÜ-nek sikerült megcáfolnia az orosz részről jövő valótlan állításokat, hogy ezekben a létesítményekben „veszélyes, illegális tevékenységek” folynak.

Orosz vezetők novemberben arra figyelmezettek, hogy Ukrajna úgynevezett „piszkos bombával” készül támadást elkövetni, vagyis olyan robbanószerkezettel, amely hagyományos töltetet tartalmaz, de radioaktív szennyezőanyagot szór szét. A NAÜ ezt követően alapos vizsgálatot folytatott, amelynek végén arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált helyszíneken nem volt nyoma nukleáris tevékenységnek, illetve radioaktív anyagoknak.

Grossi a múlt hét elején utazott Ukrajnába, hogy a NAÜ Csernobilban, illetve három működő atomerőműben biztonsági szakértőkből álló állandó jelenlétet létesíthessen, ahogy azt december közepén a szervezet bejelentette. Az elképzelések szerint mintegy tucatnyi szakértő tartózkodna állandó jelleggel Ukrajnában. A megfigyelők jelenléte egyrészt az esetleges támadások kockázatának mérséklését szolgálja, másrészt a szakemberek állandó jelentéseket tesznek majd a létesítmények biztonságosságáról, illetve szükség esetén műszaki támogatást nyújthatnak.

(MTI)

Németország hajlandó Leopard 2 típusú harckocsikat szállítani Ukrajna számára – értesült a Spiegel. A német lap meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta csütörtökön, hogy legalább egy századnyi Leopard 2 A6 tankról van szó, amelyet a német hadsereg, a Bundeswehr állományából csoportosítanak át.

A Handelsblatt megjegyzi, hogy más szövetséges országok is készek Leopardot küldeni Ukrajnába, az exporthoz azonban Németország engedélye is kell. A korábbi hírek szerint Németország akár már szerdán megadhatja az engedélyt erre Lengyelországnak.

Törökország határozatlan időre elállt a Svédországgal és Finnországgal februárra tervezett háromoldalú találkozótól, amely a két észak-európai ország NATO-csatlakozását lett volna hivatott tárgyalni. Mindez nem meglepő, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn délután közölte: Svédország ne számítson arra, hogy Törökország támogatását adja a NATO-csatlakozáshoz.

A hírt közlő TRT állami műsorszolgáltató a hétvégi stockholmi tiltakozással indokolta a bejelentést, amely Ankarában súlyos ellenérzéseket váltott ki. Mint ismert, múlt szombaton a stockholmi török nagykövetség elé szerveztek tüntetést. Ennek során egy dán-svéd kettős állampolgárságú szélsőjobboldali vezető nyilvánosan elégette a Korán egy példányát.

Erdogan szóvivője január elején még arról beszélt, hogy a februárra tervezett találkozón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vehet, erre azonban a jelek szerint nem kerül sor.

(Reuters)

Sauli Niinistö finn elnök kedden előre be nem jelentett látogatásra érkezett Ukrajnába, tárgyalásai középpontjában a háború sújtotta kelet-európai ország további katonai célú támogatása állt – jelentette a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.

Ukrajna nagyra értékeli Finnország és a finnek támogatását. Köszönöm ezt a látogatást!

írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, amelyen videofelvételt is közzétett finn kollégájával folytatott találkozójáról.

Zelenszkij közös sajtótájékoztatójukon leszögezte, hogy Ukrajna nem készült, és ezután sem készül megtámadni Fehéroroszországot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az ukrán elnök Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő keddi kijelentésére reagált, amelyben megvádolta Ukrajnát, hogy területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Fehéroroszországot.

Az államfők megbeszélésükön megvitatták Finnország katonai segítségnyújtását és Ukrajna politikai támogatását. Niinistö szavai szerint Ukrajna harckocsikkal történő ellátásának kérdése továbbra is napirenden van.

Mi vagyunk az egyetlen ország a NATO-n kívül, amelynek Leopard típusú harckocsijai vannak. Hosszú határszakaszunk van Oroszországgal, és ezt figyelembe kell venni,

mutatott rá Niinistö sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy különféle szerepek vannak az ukrán segítségnyújtásában, és Finnország aktívan részt vesz ebben a segítségben. A mai napig Finnország 600 millió eurót nyújtott Ukrajnának katonai segítségnyújtás formájában – tette hozzá.

Az ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn a finn külügyminiszter közölte: országa még nem döntött arról, hogy szállít-e Leopard harckocsikat Ukrajnának.

A finn államfő a nap folyamán felkereste a Kijev megyei Borogyankát és Bucsát, ahol az orosz hadsereg a háború első heteiben komoly pusztításokat végzett. Borogyankában megvitatta az újjáépítés kérdéseit, beleértve ideiglenes lakások kialakítását, amelyhez Finnország már segítséget nyújtott Ukrajnának.

(MTI)

Ukrajnának elegendő szén- és gáztartaléka van a tél hátralévő hónapjaira, annak ellenére, hogy ismételten orosz támadások támadják az energia-infrastruktúrát – mondta Denisz Smihal miniszterelnök a Reuters tudósítása szerint.

Az ukrán kormányfő szerint az energiaszektor helyzete továbbra is nehéz, de ellenőrzés alatt tartható a hónapokig tartó, az energiarendszer elleni támadássorozat után, amely a hálózat mintegy 40 százalékát károsította.

„Elég tartalékunk van a fűtési szezon normál üzemmódban történő folytatásához és befejezéséhez. Körülbelül 11 milliárd köbméter földgáz és közel 1,2 millió tonna szén van a tárolókban.”

(Guardian)

Ukrajnának nincsenek agresszív szándékai Fehéroroszországgal szemben, és óva inti a szomszédos országot attól, hogy az Oroszországi Föderáció oldalán részt vegyen a háborúban – közölte kedden Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő az Ukrajinszka pravda hírportál szerint. Mindez reakcióként, illetve kitérő válaszként is értelmezhető a fehérorosz elnök keddi kijelentésére, mely szerint Ukrajna állítólag megkereste a szomszédos országot, hogy kössenek megnemtámadási megállapodást.

Oroszország minden lehetséges módon megpróbálja bevonni Fehéroroszországot a közvetlen háborúba. Ukrajna óva inti Minszket az esetleges további agresszív tervektől. A magunk részéről megerősítjük, hogy nincs semmilyen agresszív szándék Fehéroroszországgal szemben.

Ezeket mondta az ukrán külügyi szóvivő, aki szerint Ukrajna készen áll az események bármilyen alakulására, és kizárólag az önvédelemhez való, az ENSZ Alapokmányában biztosított jogának gyakorlásával él. Az ukrán védelmi erőknek és a kormánynak világos cselekvési terve van arra az esetre, ha növekedne a fehérorosz fenyegetés – fűzte hozzá.

Ukrajna azt egyelőre nem cáfolta, hogy megnemtámadási szerződést kezdeményezett volna Fehéroroszországnál.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt egy televíziós műsorban, hogy hiány van bizonyos gyógyszerekből annak ellenére, hogy az európai szankciók miatt Oroszország több gyógyszert inkább saját maga állít elő. Noha a vényköteles gyógyszerek mentesülnek a szankciós korlátozások alól, a háború okozta szállítási, biztosítási és vámügyi akadályok miatt az oroszországi szállítások nehézségekbe ütköznek – állítják iparági szereplők.

Putyin az ügyben így fogalmazott:

Néhány gyógyszerből hiány van, annak ellenére, hogy a tavaly az első három negyedévében a gyógyszergyártás mintegy huszonkét százalékkal nőtt.

Elmondása szerint a piacon lévő gyógyszerek hatvan százaléka hazai gyógyszer.

Egyes nyugati médiajelentések szerint Oroszországnak fogytán vannak a rakétái és a tüzérségi eszközei is. Dmitrij Medvegyev kedden ezekre az észrevételekre reagálva fogalmazott úgy, hogy Moszkvának „mindenből van elég”. Az oroszországi biztonsági tanács elnökhelyettese a Moszkvától mintegy ezer kilométerre fekvő Izsevszkben, egy Kalasnyikov-gyárban tett látogatása során igyekezett cáfolni a nyugati értesüléseket:

Csalódást kell okoznom nekik. Mindenből van elég.

A Telegram-csatornáján közzétett friss videó tanúsága szerint Medvegyev a fegyvergyárban Kalasnyikovokat, tüzérségi lövedékeket, rakétákat és drónokat ellenőrzött.

(Al Jazeera)

Összesen hat miniszterhelyettest és öt megyei kormányzót mentett fel hivatalából az ukrán kormány kedden délutánig.

Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte Oleh Nemcsinov kabinetminisztert, aki ismertette a távozók névsorát. Eszerint mennie kellett Vjacseszlav Sapovalov védelmi miniszterhelyettesnek, Ivan Lukerja és Vjacseszlav Negoda közösségi és területfejlesztési miniszterhelyettesnek, valamint Vitalij Muzicsenkónak, a szociálpolitikai tárca helyettes vezetőjének.

A testület egyben támogatta Volodimir Zelenszkij államfő rendelettervezetét, amely szerint elbocsátják Valentin Reznicsenko Dnyipropetrovszk megyei, Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei, Olekszij Kuleba Kijev megyei, Dmitro Zsivickij Szumi megyei és Jaroszlav Janusevics Herszon megyei kormányzót.

Sapovalovot, aki az ukrán fegyveres erők logisztikájáért volt felelős a védelmi tárcánál, nemrég olyan vádak érték, hogy túl magas áron szerzett be élelmiszereket a hadseregnek – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A hírportál a védelmi minisztériumra hivatkozva hozzátette: Sapovalov maga kérte elbocsátását, hogy az őt ért vádak miatt ne kerüljön veszélybe az ukrán fegyveres erők stabil ellátása.

Sajtóértesülések szerint Reznicsenko és Kuleba kormányzók is maguk kérték felmentésüket tisztségükből, míg a többi vezető közös megegyezéssel távozott.

A nap folyamán Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője is felmentését kérte, amit Zelenszkij nem sokkal később rendeletben jóvá is hagyott.

A Strana.ua hírportál és az Ukrajinszka Pravda szerint Kirilo Timosenko helyét Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó veszi át, míg Kirilo Timosenkót a herszoni kormányzói hivatal élére nevezhetik ki.

múlt héten, január 17-én Olekszij Aresztovics, az elnöki iroda tanácsadója nyújtotta be lemondását posztjáról, amit Andrij Jermak, az iroda vezetője még aznap elfogadott. A tisztségviselő a dnyiprói lakóházat ért múlt heti – sok áldozatot követelő – orosz rakétatalálat után ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a H-22-es rakétát az ukrán légvédelem lőtte le, és az emiatt zuhant a többszintes épületre. Aresztovics nyilatkozata Ukrajnában közfelháborodást váltott ki, ami arra késztette a tanácsadót, hogy bocsánatot kérjen, és felmentését kérje.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden azt írta a Twitteren, hogy Zelenszkij személyi döntései „az állam kulcsfontosságú prioritásairól tanúskodnak”, így reagál az államfő „arra a kulcsfontosságú társadalmi elvárásra, hogy az igazságszolgáltatásnak mindenkire vonatkoznia kell”.

Zelenszkij hétfő esti videobeszédében már előre jelezte, hogy korrupciós vádak miatt a héten személyi változások lesznek a kormányban, a régiókban és a biztonsági erők különböző szintű vezetői posztjain. Ezek közül, mint mondta, néhányat már végre is hajtottak, míg mások hamarosan következnek.

(MTI)

Ismét atomcsapásról beszélgettek az orosz médiában, arról, hogy taktikai atomfegyver bevetésével kell fenyegetni a Nyugatot. Amiért erről beszámolunk az az, hogy a Dunára csapna le atommal a megszólaltatott szakértő. A kérdező az orosz propaganda legismertebb arca, Vladimir Szolovjov, azt kérdezte, hogy a gyárakra kellene-e először lecsapni, az interjúalany a Dunát javasolta.

„Először, nézze a Dunán hajók vannak, nagy hajók, nem kéne először a Dunára lecsapni?” – vetette fel a  szakértő, de azt nem fejtette ki, hogy a Duna melyik szakaszára vetné be az atomot. Szolovjov erre úgy reagált, hogy bárhová le tudnak csapni, majd ő is megfogalmazta a javaslatát: „nem kellenek hidak a Dnyeperre és nem kellene semmilyen vasúti kapcsolat Ukrajnába Nyugatról, ahonnan az utánpótlást kapják.

A bejátszást az ukrán belügyminisztérium tanácsadója rakta fel a Twitterre, de ebből az nem derült ki, hogy a megszólaltatott szakértő pontosan kicsoda.

“We should strike some infrastructure, then threaten with tactical nuclear weapons! We should have done that a long time ago!”

Russian urge to kill and destroy is unbelievable. pic.twitter.com/QyiMwa0txy

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) January 24, 2023

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő kedden kijelentette, hogy az ukránok felkérték őt egy megnemtámadási paktum megkötésére Ukrajnával – közölte a Belta állami hírügynökség. A fehérorosz elnök, aki Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, egy kormányzati és rendvédelmi tisztségviselők részvételével megtartott ülésen közölte:

azt kérik tőlünk, hogy semmilyen körülmények között ne kezdjünk háborút Ukrajnával. Azt javasolják, hogy kössünk egy megnemtámadási paktumot.

Az elnök ezzel együtt megvádolta Ukrajnát, hogy területén olyan nyugati katonákat képeznek ki, akiknek az a céljuk, hogy destabilizálják Fehéroroszországot. Kijev egyelőre nem reagált az fehérorosz elnök kijelentésére. Azt a felvetést, hogy Lukasenka megvitatja-e az állítólagos ajánlatot Vlagyimir Putyinnal, a Kreml nem kommentálta.

Tovább dőlnek a dominók, öt regionális kormányzó is távozik posztjáról feltehetően a hétvégén kitört korrupciós botrány miatt. Az ukrán állami tévé szerint a kijevi, a szumi, a zaporizzsjai, a dnyipropetrovszki és a herszoni kormányzónak kell mennie. Lemondott továbbá két miniszterhelyettes is, Vacseszlav Negoda és Ivan Lukeria is.

Mint már beszámoltunk róla, az elnöki hivatal helyettes vezetőjét, Kirilo Timosenkót, a védelmi miniszterhelyettest, Vacseszlav Sapovalovot és  a főügyészhelyettest, Olekszij Szimonenkót is menesztették.

Németország megkapta Lengyelország hivatalos kérelmét arra vonatkozóan, hogy a Leopard-tankjaikat átadhassák Ukrajnának – jelentette Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a Reuters szerint. A német gyártmányú tankokat ugyanis Németország engedélye nélkül nem lehet továbbadni más országnak, igaz, a lengyel kormányfő már pedzegette pár nappal korábban, hogy készek akár német engedély nélkül is Ukrajnába küldeni tankokat.

Közben a német külügyi államtitkár mára ígérte, hogy a német kormány ma végső döntést hoz a tankokról: küldenek-e Ukrajnának, illetve adnak-e más országoknak erre engedélyt.

A nyugati államok eddig nem adtak korszerű, nyugati tankokat Ukrajnának, csak a régi, raktáron levő szovjet T-72-eseket küldték át, de másfél hete a britek bejelentették, hogy saját, Challenger 2 tankjaikból segítik ki az ukrán haderőt.  Az igazi megoldás a szakértők szerint a német Leopard 2 lenne az ukránok számára, szerintük kellő mennyiség esetén át tudnák törni az orosz megszállók védelmi vonalát.

Közzétették kedden az ukrán elnök honlapján azoknak az állami tisztségviselőknek és biztonsági vezetőknek a névsorát, akik számára megtiltották a külföldi utazást szabadság vagy bármilyen más nem állami célból.

A tilalom hatálya alá esnek a miniszterek és miniszterhelyettesek, a parlamenti képviselők, a végrehajtó hatalom központi szerveinek vezetői és helyetteseik, az ukrán elnöki hivatal vezetője és helyettesei, az államfő által létrehozott más szolgálatok vezetői, a biztonsági szolgálat vezetői, a jegybank elnöke és helyettesei, a televíziótanács, a számvevőszék és a központi választási bizottság összes tagja. A névsorban szerepel a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára és helyettesei, az ombudsman, az alkotmánybíróság tagjai és más bírák, ügyészek és minden olyan tisztségviselő is, aki mozgósítás esetére fegyverrel rendelkezik.

Hétfőn Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő közölte, hogy Olekszij Szimonenko, az ukrán főügyész helyettese lemondott tisztségéről. Az RBK-Ukraina ukrán hírügynökség jelentése szerint felmentésének az az oka, hogy korábban tíznapos szabadságra utazott a spanyolországi Marbellába, Volodimir Zelenszkij elnök felszólítása ellenére, hogy az állami tisztviselők tartózkodjanak a külföldi üdülőhelyek meglátogatásától.

Ma eddig három magas rangú ukrán tisztviselő távozott a hivatalából, miután a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy túlzó áron vásároltak ellátmányt a hadsereg számára. Ezekről már a 24.hu is beszámolt.

Az Ukrajinszka Pravda hír- és elemző honlap szerint ezzel nincs vége a lemondási hullámnak: lemondhatnak tisztségükről Szumi és Dnyipropetrovszk megyék vezetői, Dmitro Zsivicsenko és Valentin Reznyicsenko, valamint a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjai és Herszon megyék vezetői, Olekszandr Sztaruh és Jaroszlav Janusevics is.

Sorra hullanak a fejesek Ukrajnában: az ukrán főügyész-helyettes, Olekszij Szimonenko is távozik posztjáról. Szimonenkót felmentették a posztjáról. A felmentést nem indokolták, de összefüggésben lehet a nemrég kitört korrupciós botránnyal, ami miatt ma már a védelmi miniszter helyettese és az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője is lemondott.

A korrupciós vádak miatt lemondott Vacseszlav Sapovalov védelmi miniszterhelyettes, aki a hadsereg élelmezéséért és ellátásáért felelt. Azt állította, hogy a korrupciós állítások alaptalanok.

A védelmi tárca közleménye szerint Sapovalov lemondása megfelelő lépés volt, mert „segít visszaállítani a bizalmat a minisztérium iránt”.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4750-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3673-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, vagyis összesen 8432 jöttek a háború sújtotta országból – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A beléptetettek közül a rendőrség 133 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.  Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől vonattal 58 ember – köztük 19 gyermek – érkezett Budapestre – írta az ORFK.

Miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy személycseréket tervez egy kirobbant korrupciós-ügy miatt, benyújtotta lemondását az elnöki hivatal helyettes vezetője, Kirilo Timosenko, aki a regionális politikáért felelt. Az ukrán média szerint Timosenko példáját többen is követni fogják. Mint ismert, vasárnap egy miniszterhelyettest vettek őrizetbe, mert a gyanú szerint 400 ezer dolláros kenőpénzt fogadott el a generátorok importja során.

Zelenszkij tegnap este azt is bejelentette, hogy megtiltja a kormányzati tisztségviselőknek, hogy magánügyben külföldre utazzanak, csak hivatalos út esetén léphetik át a határt.