Korrupciós botrányba keveredtek az ukrán kormány tagjai, Zelenszkij komoly fellépést ígért

Nyolc ország csatlakozik az Európai Unió Oroszország ellen hozott szankcióihoz – közölte hétfőn az Európai Tanács. A sajtóközlemény szerint az uniós tagjelölt országok közül Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina döntöttek a csatlakozás mellett.

Emellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai, Izland, Liechtenstein és Norvégia is támogatja a szankciókat, azaz igazodnak az erről szóló tanácsi határozathoz.

A TASZSZ orosz hírügynökség az erről szóló közleményében kiemelte, hogy

a tagjelölt államok közül egyedül Szerbia tagadta meg a szankciók érvényesítését az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt.

A teljes katonai segítségnyújtás 3,6 milliárd euróra emelkedik.

Kapcsolódó

Megállapodtak az EU-ban az Ukrajnának nyújtandó újabb katonai támogatásról

500 millió fegyverekre, 45 millió kiképzésre, így összesen már 3,6 millird eurónál járunk.

Svédország ne számítson Törökország támogatására a NATO-tagságához – mondta hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök, miután a hétvégén a stockholmi török nagykövetség előtt tüntetők elégették a Korán egy példányát.

Azok, akik ilyen istenkáromlást engednek meg a nagykövetségünk előtt, nem számíthatnak többé támogatásunkra a NATO-tagságukhoz

– fogalmazott a hétfői kormányülés után a török államfő.

Tobias Billstrom svéd külügyminiszter nem kommentálta Erdogan megjegyzéseit, a Reutersnek adott írásbeli nyilatkozatában annyit közölt, szeretné megérteni, pontosan mi hangzott el, de hozzátette, továbbra is tiszteletben fogják tartani azt a Svédország, Finnország és Törökország között létrejött megállapodást, amely az észak-európai államok NATO-tagságának feltételeire vonatkozik.

A koránégetést Rasmus Paludan dán szélsőjobboldali pártvezető hajtotta végre, aki svéd állampolgársággal is rendelkezik. Ő a múltban már többször feltűnést keltett azzal, hogy nyilvánosan elégette az iszlám szent iratainak egy-egy példányát. Az incidens ellen több muszlim többségű ország, köztük Szaúd-Arábia, Jordánia és Kuvait is élesen tiltakozott. Legutóbb vasárnap, az iráni külügyminiszter fejezte ki felháborodását az esettel összefüggésben.

A szombati tüntetés résztvevői Svédország tervezett NATO-tagsága ellen tiltakoztak.

Azzal vádolták meg az FBI egyik volt vezető tisztségviselőjét, hogy megsértette az Oroszországgal szembeni amerikai szankciókat – írja a Reuters ügyészségi forrásra hivatkozva.

A vád szerint Charles McGonigal, az ügynökség kémelhárítási osztályának korábbi New York-i vezetője az orosz Oleg Deripaszka oligarchától fogadott el titokban kifizetéseket.

A 2018-ban nyugalmazott kémfőnököt szombaton vették őrizetbe. A vád szerint a terhére róható, hogy 2021-ben egy rivális oligarcha után nyomozott a 2018-ban szankciókkal sújtott Deripaszka nevében.

Az ügyészek szerint az 54 éves férfi már 2019-ben is dolgozott Deripaszka nevében – akkor sikertelenül próbálta elérni, hogy feloldják a vele szemben hozott szankciókat.

McGonigal ügyvédje egyelőre nem válaszolt az ügyet illető kérdésekre. A vádlott azonban várhatóan még hétfőn megjelenik a manhattani szövetségi bíróságon Szergej Sesztakov volt szovjet diplomatával együtt, aki később amerikai állampolgár lett, és akit szintén vád alá helyeztek az ügyben.

Deripaszka az orosz Ruszal alumíniumipari vállalat alapítója, és egyike annak a két tucat orosz oligarchának és kormánytisztviselőnek, akiket Washington 2018-ban feketelistára tett, miután felmerült, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai választásokba. Deripaszka és a Kreml egyaránt tagadta a választásokba való beavatkozást.

A donyecki régióban lévő, ostromlott Bahmuthoz (Artemivszk) közeli két település, Dvoriccsja és Krasznopillja község elfoglalásáról tettek hétfőn bejelentést az orosz katonai hatóságok, írja az MTI.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az önkéntes rohamosztagok légi és tüzérségi támogatással vették be Krasznopillját, az előrenyomulás közben megsemmisítve több mint hatvan ukrán katonát, két páncélozott harcjárművet, három egyéb járművet, két Mszta-B önjáró és két D-30-as vontatott tarackot, valamint egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart.

Az Ukrajnától nagyrészt elcsatolt úgynevezett Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője, Gyenyisz Pusilin hétfőn felkereste Szoledart, amelynek elfoglalását január 14-én jelentette be az orosz hadsereg. Azt mondta, hogy a város teljesen megsemmisült, amiért az ukrán hadsereget tette felelőssé. Pusilin azt mondta, hogy a donyecki régióban az orosz erők gyakorlatilag a harci érintkezés hosszában előrenyomulnak. Közölte, hogy a Bahmut melletti Kliscsijivka község körüli meghatározó magaslatok csaknem teljesen a Wagner egységeinek ellenőrzése alá kerültek, és elrendelte a felkészülést egy ideiglenes központ létrehozására a Bahmutban maradt civilek befogadására.

Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka a Pervij Kanal tévécsatornának azt mondta, hogy Bahmut keleti és déli részein folynak a harcok, ahol a Wagner zsoldoscsoport és a hadsereg egységei nagyon jól haladnak, a város központját pedig tűz alatt tartják. Az állította, hogy a városban maradt ukrán erők hamarosan műveleti bekerítésbe kerülnek.

Elfogta a norvég rendőrség az orosz Wagner zsoldoshadsereg egykori parancsnokát, aki a közelmúltban menekült Norvégiába menekült – közölte Line Isaksen rendőrségi illetékes hétfőn. A Reuters egy orosz jogvédő csoport közlésére hivatkozva azt írja, Andrej Medvegyev parancsnokot visszatoloncolják Oroszországba.

Medvegyev az orosz-norvég határon szökött át, és azt mondta, hogy félti az életét, miután tanúja volt az ukrajnai frontvonalra hurcolt orosz foglyok megölésének és bántalmazásának.

A foglyok jogaiért küzdő orosz Gulagu.net csoport, amely Medvegyevvel is kapcsolatban áll, közölte, hogy vasárnap este a férfit őrizetbe vették és megbilincselték, majd közölték vele, hogy egy fogolytáborba viszik, ahonnan később kitoloncolják. A norvég hatóságok nem erősítették meg, hogy a férfi kitoloncolását terveznék. A norvég rendőrség az erre vonatkozó kérdésre egyelőre nem válaszolt.

A jogvédő csoport szerint Medvegyev „brutális gyilkossággal és halállal” nézne szembe, ha visszaszállítanák Oroszországba, amiért Wagner ellen beszélt.

Nem mosdatjuk Medvegyevet. Sok rossz dolgot tett életében

– fogalmazott a parancsnok személyével összefüggésben a jogvédő csoport. Szerintük azonban „meglátta a fényt” és hajlandó együttműködni a nemzetközi nyomozásban és tanúskodni is a Wagner és annak alapítója, Jevgenyij Prigozsin ellen.

Ha nem kapunk engedélyt, akkor is szállítunk tankokat mások országokkal együtt Ukrajnába

– szögezte le Mateusz Morawieck lengyel miniszterelnök, hozzátéve, hogy kormánya formális engedélyt fog kérni Berlintől, hogy német gyártmányú Leopard harckocsikat küldhessen Ukrajnába, viszont ez jelenleg „másodlagos kérdés”.

A hadiipari exportról szóló német jogszabályok szerint a szövetségi kormány engedélyével lehet külföldön értékesített német harckocsit átadni harmadik országnak. Azonban a német kormány ma reggel közölte, hogy nem kaptak semmilyen hivatalos kérelmet arra vonatkozóan, hogy engedélyezzék szövetségeseik német gyártmányú Leopard tankjainak szállítását Ukrajnába.

Ezt erősítette meg Annalena Baerbock német külügyminiszter is, hozzátéve, hogy amennyiben érkezik ilyen kérés, Németország nem áll a tank szállítások útjába.

(Sky News/ The Guardian)

Az európai uniós tagállamoknak és nemzetközi partnereiknek együttesen meg kell próbálniuk mindent megtenni annak érdekében, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszország elleni háborút – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

Hangsúlyozta:

fontos, hogy nemzetközi közösségként mindent megtegyünk annak érdekében, hogy Ukrajna győzzön, és az ukrán népnek újra legyen joga ahhoz, hogy szabadságban és békében éljen.

Baebock úgy látja, az orosz rezsim „egész Ukrajnát támadja”, ugyanis „Putyin orosz elnök még 11 hónap után sem mondott le az ország elpusztítására irányuló gyilkos tervéről”.

(MTI)

Ukrajna 17 200 katonát csoportosított a Fehéroroszországgal közös határnál – közölte a fehérorosz állami határbizottság (GPK) az SZB Belarusz Szegodnya című helyi lap hétfői jelentése szerint.

A cikk szerint a fehérorosz határnál az Európai Unió szomszédos országai és Ukrajna fegyveres alakulatai mintegy 23 500 főt állomásoztatnak. A legtöbbet, 17 200-at Ukrajna, míg Lengyelország 3 700-at.

A testület megállapította, hogy a fehérorosz határ mentén a szomszédos országok folytatják a „vasfüggöny” építését, amely nemcsak helyhez kötött műszaki építményekből és kerítésekből áll, de délen aknamezők is részét képezik. Idén január elsejéig több mint 980 kilométernyi különböző típusú műszaki akadályt építettek ki, ebből Lengyelország 202, Litvánia 553, Lettország 86, Ukrajna 141 kilométernyit – számolt be a határvédelmi hatóság.

A GPK elnöke, Anatolij Lappo tavaly november közepén arról számolt be, hogy az ukrán biztonsági erők szinte az összes hidat felrobbantották Homel és Mozir települések térségében, és megkezdték az összes hid felrobbantását Volhínia (Voliny) irányában is.

(MTI)

Kiutasítja a moszkvai észt nagykövetet Oroszország, azután, hogy szombaton az észt külügyminiszter csatlakozott lett és litván kollégáihoz, és közös nyilatkozatban sürgette Németországot, hogy „azonnal szállítson Leopard 2 tankokat Ukrajnának”.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy közölte az észt küldöttséggel, hogy a következő hónapban távoznia kell, és mindkét országot egy ideiglenes ügyvivő képviseli majd egymás fővárosában nagykövet helyett.

Hivatalos indoklás szerint a kiutasítás válasz az észtek azon lépésére, amely a tallinni orosz nagykövetség csökkentésére irányult.

Az elmúlt években az észt vezetés tudatosan leépítette az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok egészét. A totális russzofóbia, az országunkkal szembeni ellenségeskedés Tallinn központi politikájává vált

– olvasható a közleményben.

(Sky News/Reuters)

Tegnap este Kijevben felzúgtak az aggregátorok az otthonok előtt, az éttermek teraszain. Zúgott, búgott az egész város

– fogalmazott Facebook oldalán a Momentum elnöke, parlamenti frakcióvezetője Gelencsér Ferenc.

A párt politikusai tizenkétmillió forint értékben vittek aggregátorokat és invertereket Beregszászra és Kijevbe. Ennek a fele a párt által meghirdetett adománygyűjtésen jött össze, a másik felét pedig a Momentum rakta hozzá.

Jó érzés, hogy egy kicsit mi is hozzá tudtunk tenni ahhoz, hogy a helyzethez képest egy viszonylagos normalitás legyen az ukrán fővárosban

– tette hozzá a pártelnök.

Marokkó egy héttel ezelőtt 20 darab T-72B tankot küldött Ukrajnába, melyek Csehországban estek át korszerűsítésen

– közölte legutóbbi jelentésében az ukrán hadsereg.

Marokkó eredetileg Oroszország közeli szövetségesétől, Fehéroroszországtól vásárolta a harckocsikat, de állítólag a tavalyi ramsteini csúcstalálkozón az ukrán fegyveres erők meggyőzték őket arról, hogy adományozzák őket Ukrajnának.

(The Guardian)

Az ukrán felső vezetés több tagja is korrupcióba keveredett: Vaszil Lozinszkij miniszterelnök-helyettes a hírek szerint kenőpénzt fogadott el, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter pedig a helyi média értesülése szerint erősen túlárazva vett élelmiszert a hadseregnek. A minisztérium tagadta a vádakat, és parlamenti vizsgálóbizottság fölállítását kezdeményezte.

A háború ugyan elhomályosította a problémát, de Ukrajna évtizedek óta a korrupció melegágya: 2021-ben a Transparency International a 122. helyre tette az országot a 180 országot számláló listán. Aligha meglepő, hogy az EU a korrupcióellenes reformokat nevezte meg az egyik legfontosabb, a csatlakozás előfeltételéül szolgáló lépésként, amikor Ukrajnának tagjelölti státuszt adott.

Volodimir Zelenszkij kijelentette: Ukrajna nem tűri a korrupciót, ezért a héten kulcsfontosságú döntéseket ígért annak felszámolására.

Azt akarom, hogy világ legyen: nincs visszatérés ahhoz, ahogy a múltban a különböző állami intézményeket vezető és az egész életükben állami pozíciókat kergető emberek éltek

– jelentette ki vasárnap esti videóbeszédében.

Zelenszkij elmondta: kormánya elbocsátott egy miniszterhelyettest – minden bizonnyal Lozinszkij –, miután vizsgálat indult ellene kenőpénz elfogadása miatt.

Szeretném, ha ezt mindazok jelzésnek vennék, akiknek a cselekedetei vagy viselkedése sérti az igazságosság elvét

– tette hozzá az államfő.

(Reuters/The Guardian)

Annalena Baerbock német külügyminisztert az LCI francia televíziós csatornának adott interjúban arról kérdezték, hogy mi történne, ha Lengyelország Berlin jóváhagyása nélkül küldene a Leopard 2 harckocsikat Ukrajnába. Németország ugyanis vétójoggal rendelkezik a német gyártmányú harckocsik átadásával kapcsolatban: a hadiipari exportról szóló német jogszabályok szerint a szövetségi kormány engedélyével lehet külföldön értékesített német harckocsit átadni harmadik országnak.

Az elmúlt napok nyilatkozataiból az derül ki, hogy Olaf Scholz kancellár kormányától nemcsak jóváhagyást várnak az ilyen kezdeményezésekhez, hanem azt is, hogy a német hadseregtől is adjanak át Leopardokat Ukrajnának: Litvánia, Észtország és Lettország külügyminisztere szombaton közös nyilatkozatban sürgette Németországot, hogy „azonnal szállítson Leopard tankokat Ukrajnának”.

Egyelőre nem érkezett (a lengyelektől – a szerk.) ilyen kérés, de amennyiben érkezik, nem állunk az útjába

– nyilatkozta Baerbock a német tankvétóról.

Lengyelország bejelentette, hogy készen áll 14, német gyártmányú Leopard tankot szállítani Kijevnek, azonban Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerint idáig Berlin „egyértelmű jelzésére vártak”. A lengyel kormányfő arról is beszélt, hogy abban az esetben, ha Németország megtagadja a harckocsik szállítását Ukrajnának, létrehoznak egy „kis koalíciót” azokból az országokból, amelyek készek „modern felszerelésük és harckocsijaik egy részét” az ukránoknak adományozni.

A tankok érkezése kulcsfontosságú lehet az ukránok védekezése szempontjából, ugyanis az oroszok új offenzívára készülnek.

A harcok jelenleg a donyecki Bahmut városában összpontosulnak, de az orosz védelmi minisztérium vasárnap arról tájékoztatott, hogy már a második egymást követő napon tudtak javítani a pozícióikon a déli Zaporizzsja megyében.

(The Guardian/Sky News)