Január 10-én a 24.hu-n is beszámoltunk arról, hogy a Fehér Ház közlése szerint az amerikai Igazságügyi Minisztérium több olyan, minősített jelzéssel ellátott dokumentumot vizsgál, amelyeket Joe Biden elnök hivatali ideje előtt használt irodájában találtak.
Mivel az ügy első hallásra hasonlít arra, amikor Donald Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban találtak szintén minősített iratokat, az amerikai közvélemény, és különösen a Republikánus Párt tagjai, rögtön felkapták a fejüket. A két eset között azonban lényegi különbségek vannak, cikkünkben összefoglaljuk a tudnivalókat.
A megtalálás helye
A Trumpnál talált iratok a volt elnök lakóhelyeként és golfklubként is működő ingatlanában, Mar-a-Lagóban voltak. Nem csak Trump irodájában, hanem ahogy az a New York Times átfogó cikkéből is kiderül, egy olyan zárt raktárhelyiségben, ahol többek között tisztítószereket, strandszékeket és napernyőket is tároltak.
A mostani aktákat Biden egy korábban használt irodájában fedezték fel. Azt követően, hogy 2017-ben véget ért az alelnöksége, Biden a Pennsylvaniai Egyetem róla elnevezett politikai think tankjében, a Penn Biden Centerben tartott fent egy irodát egészen addig, míg el nem indította a 2020-as elnökválasztási kampányát. A minősített dokumentumok itt, egy zárt szekrényben voltak.
Január 11-én arról számolt be az amerikai sajtó, hogy a Biden-stáb tagjai más helyeket is átnéztek esetlegesen ottmaradt iratok után kutatva, és találtak egy újabb adagot. A Fehér Ház cikkünk megjelenését követően megerősítette ezeket az értesüléseket. A közlemény szerint a dokumentumok Biden wilmingtoni házában egy tárolóhelyiségben voltak. A New York Times cikke szerint Richard Sauber, az elnök egyik jogtanácsosa azt mondta, hogy a második körben is csak egy kisebb mennyiségű aktát találtak és erről önként, azonnal értesítették az Igazságügyi Minisztériumot. Sauber hozzátette, hogy Biden stábjának tagja átnézték a család Rehoboth Beachen található nyaralóját is, ott azonban nem találtak semmit.
Az iratok mennyisége
Trumpnál legalább 325 iratot találtak, ebből 60 volt szigorúan titkos. Ezzel szemben Biden irodájában 10 irat volt, ebből néhány szigorúan titkos. A különbség tehát jelentős.
Sajtóhírek szerint Trumpnál többek között az iráni rakétaprogrammal kapcsolatos hírszerzési jelentések voltak, míg Bidennél Ukrajnával, Iránnal és Nagy-Britanniával kapcsolatos feljegyzések.
A felfedezés körülményei
A nagyközönség akkor szerzett tudomást arról, hogy Trumpnál a Fehér Házból elvitt minősített iratok maradtak, amikor a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI rajtaütésszerű házkutatást tartott a birtokon 2022. augusztus 8-án, a razziát azonban egy hosszabb folyamat előzte meg. Az amerikai Nemzeti Levéltár (National Archives and Records Administration, NARA) munkatársai már 2021 májusában jelezték Trump ügyvédjeinek, hogy több olyan irat is hiányzik, amelyet a volt elnöknek a hivatalból való távozása után át kellett volna adnia. Trumpék aztán többszöri felszólítás után egy tucat dobozt a NARA rendelkezésére bocsátottak, ám a levéltárosok a további vizsgálatok során – már az FBI segítségével – arra jutottak, hogy még mindig lehetnek dokumentumok Floridában, így végül házkutatást tartottak és kiderült, valóban nem került át hozzájuk az összes akta.
Biden esetében az elnök személyes ügyvédei találták meg a minősített iratokat az irodai szekrényben 2022. november 2-án, amikor onnan kiköltöztek. Az ügyvédek még aznap értesítették a NARA-t, amely a következő nap el is szállította a dokumentumokat és a közlés szerint teljes mértékben együttműködnek a hatóságokkal. Ez éles kontrasztban áll azzal, hogy Trump illegitimnek tüntette fel a nyomozást, és élesen bírálta a Nemzeti Levéltárat amiatt, hogy az Igazságügyi Minisztérium közreműködését kérte.
A történtek nyilvánosságra hozatala
Mivel egy FBI-razziát elég nehéz eltitkolni, a sajtó elég gyorsan tudomást szerzett róla. Ugyanekkor derült ki azonban az is, hogy egyáltalán gondok akadtak az iratok átadásával, ami több mint egy éves csúszást jelentett az információközlésben.
Ennek fényében némileg ironikus a republikánusok azon kritikája a Biden-üggyel kapcsolatban, miszerint az elnök stábja eltitkolta volna, hogy náluk is maradtak akták. Jim Jordan képviselő és Trump egyik legfőbb támogatója például arra utalgatott, hogy azért nem derült ki előbb a dolog, hogy az ne befolyásolja a november 9-i félidős választást. A republikánusok egyúttal megígérték, hogy kivizsgálják az ügyet.
Tény, hogy az iratok megtalálásáról és az átadás-átvételről két hónap késéssel értesítette a közvéleményt a Fehér Ház, de egyrészt ezt saját maga tette meg (szemben a Trump-stáb titkolózásával), másrészt saját maguk intézkedtek arról, hogy a dokumentumok a felfedezésük után a megfelelő helyre kerüljenek – ami az ügy jellegéből adódóan fontosabb is.
A folytatás
Merrick Garland igazságügyi miniszter tavaly novemberben Jack Smith különleges ügyészt kérte fel arra, hogy vizsgálja ki, Trump milyen szerepet játszott a 2020-as elnökválasztás eredményének megsemmisítését célzó támadásokban, illetve azt, hogy Trumpék hogyan kezelték a fehér házi titkosított iratokat. Ennek valószínűleg egy ideig még nem lesz eredménye.
A tárcavezető a Biden-iratok ügyében is intézkedett és megbízta ifjabb John R. Lausch chicagói államügyészt (akit annak idején Trump nevezett ki), hogy indítson vizsgálatot. Az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy kiderítse, hogyan kerültek át minősített iratok az alelnöki irodából a Penn Biden Centerbe és hogy kik férhettek hozzá az aktákhoz.
Az, hogy valakinél minősített iratok maradnak, egy, a Washington Postnak nyilatkozó szakértő szerint nem ritka eset. A következmények szempontjából az már sokkal fontosabb, hogy valaki szándékosan titkolja-e el azt, hogy nála vannak az iratok, illetve hogy többszöri felszólítás ellenére sem adja át azokat – ez ugyanis bűncselekménynek számít. Ahogy az is, ha valaki minősített iratokat semmisít meg, amelyre Trump esetében ugyancsak találtak nyomokat.
