Csaknem pontosan két évvel a washingtoni Capitolium megtámadása után Brazíliában is puccsot kíséreltek meg a leváltott elnök hívei. Vasárnap, egy héttel az új államfő beiktatása után több ezer szélsőséges rohamozta meg a fővárosban egymás közelében álló elnöki palotát, a legfelsőbb bíróságot és a kongresszust. Ablakokat törtek be, köveket dobáltak, műalkotásokat és az alkotmány egy másolatát rongálták meg, iratokat loptak, legalább egy rendőrt véresre vertek, tüzet gyújtottak, fegyvereket loptak az elnöki biztonságért felelős hivataltól.
Csak hétfőn – miközben a randalírozásra válaszul Sao Paulóban és Rio de Janeiróban demokráciapárti nagygyűléseket tartottak jelentős rendőri jelenlét mellett – könnygáz és gumilövedékek bevetésével tudták felszámolni a biztonsági erők a volt elnök, Jair Bolsonaro szélsőséges híveinek „harci állásait”. Körülbelül 1500 embert vettek őrizetbe. Végül 727 ember került előzetes letartóztatásba.
Egyszerűen nincsenek szavaim, hogy leírjam az általuk okozott kárt, ez hihetetlen. Elől az összes ablakot betörték, a szenátus múzeumában portrékat téptek szét, vitrineket törtek össze. Ez őrültség. Soha életemben nem láttam ehhez foghatót
– mondta a Guardian helyi tudósítója, Tom Phillips.
A tüntetés résztvevői a nemzetközi sajtónak több helyütt is azt nyilatkozták, hogy ők békések voltak, az épületeket nem ők, hanem a közéjük lopakodó baloldali agitátorok támadták meg.
A tavaly év végén a választáson a baloldali riválisától, Luiz Inácio Lula da Silvától (közismertebb nevén Lulától) szűk vereséget szenvedő Bolsonaro a történéseket több ezer kilométer távolból, Floridából figyelhette. A volt brazil elnök ugyanis Lula beiktatásának napján már a volt UFC-bajnok, Jose Aldo villájába tette át székhelyét – és látogatott meg aztán egy KFC-t. Az a terve vélhetően az, hogy az elkövetkező heteket, hónapokat itt tölti, míg az elnöksége alatt történtek kivizsgálása lecsendesedik. Mindezek ellenére vastagon benne van a keze a kialakult helyzetben.
Olaj a tűzre
Nem mondhatni ugyanis, hogy a semmiből jött a hatalom megdöntésének kísérlete. A volt amerikai elnök, Donald Trump szövetségesének tartott Bolsonarót már elnöksége alatt is többen támadták azzal, hogy a veresége esetén puccsra készül. Ennek több jele is volt. Már a kampányában olyanokról beszélt, hogy „csak Isten veheti tőlem el a hatalmat”, de aláásta a 20 éve működő elektronikus választási rendszer hitelességét is, amikor az első fordulót követően csalásról beszélt. Azt mondta, „szükségszerű ellenpuccsot” hajtana végre, ha kikap. Emellett megkönnyítette a lőfegyverekhez való hozzáférést, sőt támogatóit arra szólította fel, hogy vásároljanak fegyvereket:
Egy felfegyverzett lakosság soha nem fog rabszolgasorba kerülni. Ha kell, háborúba indulunk.
Végül vereségét, ha – viszonylag – csendben is, de elfogadta, noha nyilvánosan egyetlen egyszer sem ismerte el.
A választást követően – három nappal Lula győzelmének hivatalos kihirdetése előtt – szólalt meg tulajdonképpen először (és utoljára) a több mint egy hónappal korábbi vereségével kapcsolatban, akkor viszonyt szintén ellentmondásosan nyilatkozott a rezidenciájánál összegyűlt hívei előtt:
A fegyveres erők egységesek, hűséggel tartoznak népünknek. Ti vagytok azok, aki eldöntik, mit tegyenek a fegyveres erők.
Szerinte az embereken múlik, hogy átvegyék sorsuk irányítását, és a hadsereg jelenti az utolsó akadályt a szocializmus előtt Brazíliában.
Bolsonaro ugyanakkor a vasárnapi zavargások után körülbelül hat órával Twitter-bejegyzésében elítélte a támadást, szerinte a tüntetők „átlépték a határt”, és tagadta, hogy felelőssége lenne a zavargók bátorításában.
Tűzfészkek
Bolsonaro támogatói a vereséget követően az ország számos pontján vertek tábort, ezek közül több a hadsereg laktanyái és központja előtt volt. Azt igyekeztek elérni, hogy a hadsereg avatkozzon közbe, és az „ellopott” választás helyett tartsanak egy újat, mert az új elnök kommunista diktatúrát akar kialakítani Brazíliában, ezzel csatlakozva több másik dél-amerikai országhoz. Sokan azt is követelték, hogy az országot 2003 és 2010 között már vezető Lulát zárják újra börtönbe. A politikust ugyanis 2017-ben korrupció miatt bűnösnek találták, 18 hónapot töltött a rácsok mögött, de aztán megsemmisítették az eredetileg több mint kilencéves büntetését – amit nem mellesleg egy olyan bíró hozott meg, aki később Bolsonaro minisztere lett.
Bolsonarónak komoly befolyása van a katonai rendőrségre, egyes szakértők szerint ezért sem avatkoztak be kellő határozottsággal, amikor megkezdődött az ostrom, ami előtt mintegy száz, a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban érdekelt, a volt elnököt támogató üzletember által finanszírozott busszal négyezer tüntető csatlakozott a már Brazíliavárosban táborozó demonstrálók mellé.
Nem is igazán tartoztatták fel őket, mikor már az állami épületeket övező kordonokhoz értek, sőt mosolyogva videózták őket, szelfiztek, kókuszvizet vásároltak. Bár olyan videó is készült, melyen az látszik, hogy a tüntetők rátámadnak egy lovasrendőrre, és olyan is, ahol a rendőrök félreállnak a kongresszus épületében a tüntetők elől.
Tétlenségüket látva Brazíliaváros szövetségi kerületi kormányzója, Ibaneis Rocha és Lula is felszólítatta a fegyveres erőket a beavatkozásra, de csak órákkal később sikerült úrrá lenniük a helyzeten. Először a Legfelsőbb Bíróság épületében, majd a többiben.
A rendőrség egyáltalán nem csinált semmit. Csak beengedték a tüntetőket
– nyilatkozta a pár napja beiktatott elnök.
Arról a félmilliós katonai rendőrségről van szó, melynek működése kapcsán 2021-ben 25 brazil állam kormányzója aggodalmát fejezte ki, mert a szervezet túlzottan is támogatja Bolsonarót (Brazíliát 26 szövetségi állam és egy szövetségi kerület alkotja). A rendőrség több tagja részt vett a volt elnök kampányának tömegrendezvényein. Egyes beszámolók szerint a választásba is beavatkozott a szervezet azzal, hogy gátolta Lula támogatóinak mozgósítását.
Az ostrom után egy legfelsőbb bíró, Alexandre de Moraes 90 napra felfüggesztette a már említett brazíliavárosi kormányzót, Ibaneis Rochát, mert vizsgálat indult, hogy kiderüljön, mi okozta az állami épületek biztonsági hiányosságait. Rocha az esetet terrorcselekménynek nyilvánította, és elnézést kért a történtekért. A Bolsonaro újraválasztását támogató kormányzót és helyetteseit viszont az új kormány több tagja is hanyagsággal, illetve bűnrészességgel vádolta. Az igazságügyminiszter, Flavio Dino és Lula egyik vezető tanácsadója, Paulo Pimenta is állítja, több olyan üzenetet is kaptak a hétvégi eseményeket megelőzően Rochától, hogy tudnak a veszélyről, és felkészültek rá.
Lula, miután az ország kormányzóival megtekintette a megrohamozott épületeket, azt mondta, „terrorcselekmény” történt, és ígértet tett az elkövetők szigorú megbüntetésére.
Kedden a Legfelsőbb Bíróság bírója – akit már korábban olyan vádak értek, hogy túlterjeszkedik hatalmán – elfogatóparancsot adott ki két kormánytisztviselő ellen. A nyomozóknak ugyanis bizonyítékaik vannak arra, a tisztviselők tudták, hogy erőszak készül, de nem tettek semmit annak megakadályozására. Terrorizmussal, bűnszövetségben való részétellel és a demokrácia erőszakos megdöntésével kapcsolatos bűncselekmények miatt folyik nyomozás ellenük.
Szintén kedden egy főügyész azt kérte egy szövetségi bíróságtól, hogy fagyasszák be Bolsonaro vagyonát a zavargások kivizsgálásának idejére.
Hogy a kettőnek van-e köze egymáshoz, arról nem adott bővebb tájékoztatást az ügyészség. Mindenesetre Rocha és Torres vagyonának befagyasztását is kérték. Vélhetően ez lesz az ügyészség kérése több mint száz céggel kapcsolatban is. Ezek olyan – elsősorban –agrárvállalatok, amelyek tulajdonosai szervezték a tüntetők fővárosba utaztatását, vagy éppen kosztot, kvártélyt biztosítottak nekik.
Számos hasonlóságot lehet felfedezni a 2021. január 6-án Washingtonan történt capitoliumi ostrom és a mostani események között: mindkét vereséget szenvedett vezető szította a tüzet, elnökségük és kampányuk alatt összeesküvés-elméletekkel és álhírekkel hergelték híveiket. Az azonban, hogy a második forduló után Bolsonaro szinte teljes némaságba vonult és Floridába ment, megkülönbözteti a két eseményt. Mert a capitoliumi ostromot megelőző tüntetésen Trump személyesen is részt vett, bátorította is híveit a kormányzati épület megtámadására, melyben ráadásul törvényhozók is jelen voltak (Brazíliavárosban éppen nyári szüneten voltak a képviselők, Lula pedig 800 kilométerrel arrébb Sao Paulo államban, az árvíz sújtotta területen tett látogatást). Ezek miatt egyes kommentátorok szerint a brazil esettel kapcsolatban inkább lehet át nem gondolt puccskísérletről vagy szimplán vandalizmusról beszélni.
