Rakétával szórták meg az oroszok Ukrajnát, számos település áram nélkül maradt

A bolgár külügyminisztériumba kérették Oroszország szófiai nagykövetét, hogy magyarázatot kérjenek tőle, amiért Moszkva felvette a körözött személyek listájára Hriszto Grozev bolgár állampolgárt, a Bellingcat oknyomozó hírportál igazgatóját.

Ez a kísérlet egy bolgár állampolgár megfélemlítésére a szólásszabadság megsértése,

jelentette ki Galab Donev bolgár miniszterelnök a csütörtöki kormányülés előtt.

Eleonora Mitrofanova orosz nagykövet a külügyminisztériumban tett látogatás után azt mondta, hogy a körözött személyek listájára helyezés nem fenyegetés, de figyelmeztette az újságírót, hogy ne tegye a lábát orosz földre.

Szokás, hogy a belügyminisztérium honlapján nem adnak magyarázatot arra, miért köröznek valakit,

mondta a nagykövet a BNR bolgár közszolgálati rádióban, hozzátéve, hogy a bolgár belügyminisztériumnak az orosz társtárcától kellene felvilágosítást kérnie.

A diplomata szerint mindenesetre a körözés „nem jelenti azt, hogy Grozevet az egész világon keresni fogják”; mint mondta, „ott, ahol él, semmi sem fenyegeti”.

Grozev, a hollandiai székhelyű Bellingcat fő oroszországi oknyomozó újságírója a „büntető törvénykönyv egyik cikke értelmében körözött személy” – állt hétfőn az orosz belügyminisztérium honlapján. A közleményből nem derült ki, hogy melyik cikk alapján körözik.

Az újságíró éveken át ingerelte Moszkvát az Alekszej Navalnij ellenzéki vezető és Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök megmérgezése, illetve a maláj légitársaság MH17 járatának Kelet-Ukrajna felett történt lelövése ügyében folytatott nyomozásával. Legutóbbi riportjai Ukrajna orosz lerohanásával foglalkoztak.

Grozev szerint az intézkedéssel más újságírókat akarnak megakadályozni abban, hogy vizsgálják, mi történik Oroszországban. A Bellingcat honlapja szerint Grozev „biztonsági fenyegetésekre, külföldi titkos műveletekre és az információ fegyverként történő felhasználására” összpontosít.

A NOVA TV bolgár televíziónak videókapcsolaton egy ismeretlen helyről nyilatkozva az 53 éves újságíró szerdán kijelentette: attól tart, hogy az élete veszélyben van, a meggyilkolásával vagy az elrablásával valaki, például egy félkatonai csoport, önszántából akarhat kedvezni a Kremlnek.

Grozev elmondta, hogy Hollandiából, Svédországból és Ausztriából ajánlottak neki segítséget, ahol korábban élt. A bolgár államfő hivatala szerdán közölte a BTA bolgár hírügynökséggel, hogy Szófia is intézkedik az újságíró biztonsága érdekében.

A 2014-ben Eliot Higgins brit blogger által alapított Bellingcat az interneten nyilvánosan elérhető adatok elemzésén alapuló újságírásra szakosodott. Moszkva korábban már nemkívánatosnak nyilvánította a hírportált Oroszországban.

Szeptemberben a moszkvai oknyomozással megbízott Grozev közölte az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban, hogy a Bellingcat „a Kreml legrosszabb rémálma”.

(MTI)

Konkrét jelzést sürgetett Oroszországtól a béke érdekében Georgia Meloni olasz miniszterelnök évvégi sajtótájékoztatóján, amelyen kormánya első két hónapjának munkájáról beszélt pénteken.

Meloni bejelentette, hogy még az ukrajnai háború február 24-re eső első évfordulója előtt Kijevbe akar utazni. Hangoztatta, hogy Róma készen áll közvetíteni egy esetleges békemegállapodás kidolgozásában. Hozzátette, a béke megteremtésén azonban dolgozni kell, és konkrét jelzésekre van szükség a felek részéről. Úgy látta, Oroszország részéről egyelőre nincsenek nagy visszajelzések.

Giorgia Meloni kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akit meghívott Rómába. Az olasz miniszterelnök most elfogadhatatlannak nevezte Moszkva nézeteit arról, hogy aki katonailag erősebb, elfoglalhatja a szomszéd ország területeit.

Remélem, hogy az orosz kormány előbb vagy utóbb rádöbben a hatalmas tévedésére, és leállítja ezt az értelmetlen háborút, amellyel megtámadta Ukrajnát,

jelentette ki.

Évvégi három órás sajtótájékoztatóján, amelyen negyvenöt kérdésre válaszolt, a miniszterelnök hangoztatta, hogy miután csak két hónapja van kormányon, összegzést még nem von, hanem munkája megkezdéséről tud beszámolni.

Azt mondta, ötéves kormányfői mandátuma végére büszke és optimista Olaszországot akar hátrahagyni. Megjegyezte, nem akar feltétlenül örök életében politikus maradni, mivel eredetileg újságíró a mestersége. Úgy vélte, a nők praktikusabbak és gyorsabbak a politikában is.

A jobbközép kormány prioritásaként az államfő közvetlen megválasztását jelölte meg.

Kifejtette, hogy az általa vezetett Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt elődje, az Olasz Szociális Mozgalom (MSI) nem szalonképtelen, és jelentős szerepet töltött be az olasz köztársaság történetében. Példaként említette az MSI szerepét az antiszemitizmus elleni fellépésben, valamint a politikai erőszakkal és a terrorizmussal szemben.

Giorgia Meloni szólt a szerda esti kormányülésen elfogadott migrációs rendeletről is kifejtve, hogy az intézkedéscsomag a nemzetközi jog tiszteletben tartására akarja ösztönözni a nem kormányzati szervezeteket. Megjegyezte, a sajtó gyakran idézi korábbi kijelentéseit, miszerint hajóblokádot akar felállítani a Földközi-tengeren az illegális migráció feltartóztatására.

Tévesen számolnak be a szavaimról egyes újságírók, a hajóblokádot nem az észak-afrikai országokkal szemben vezetném be, és semmilyen háborút nem akarok indítani (ellenük), hajóblokád alatt európai missziót értek,

jelentette ki, hangsúlyozva, hogy első lépésben gazdasági beruházásokkal kell segíteni a migránsok kiindulási országait.  Líbia stabilitását elengedhetetlennek nevezte a migrációs helyzet szempontjából.

Ami a Katargate néven is emlegetett korrupciós botrányt illeti, amelyben az Európai Parlament több olasz képviselője és más munkatársa érintett, Giorgia Meloni kijelentette, idegesíti, hogy olasz botrányként könyvelik el a történéseket, miközben szocialista botrányról van szó. Hangoztatta, hogy az európai intézményeknek nem szabad elfogadniuk azt a nézetet, miszerint sérthetetlenek.

Kormánya feladatai között nevezte meg a demográfiai növekedés ösztönzését is, amelyet gazdasági prioritásnak nevezett. Hangoztatta, hogy eszközként a családok támogatását, kedvező adóztatását akarják használni.

Új európai stabilitási paktumot sürgetett, kijelentve, hogy a régi gazdasági eszközök érvényüket veszítették. Felszólította az Európai Központi Bankot (EKB), kerülje el a pánikkeltést és az ingadozást, amellyel – szerinte – megsemmisíti a kormányok pénzügyi erőfeszítéseit.

Miután az olaszországi repülőtereken ismét kötelezővé tették a Kínából érkezők tesztelését, Giorgia Meloni úgy vélte, a járványhelyzet ellenőrzés alatt áll. Ezzel egy időben európai szinten egyeztetett intézkedéseket szorgalmazott.

(MTI)

A Budapesti Közlekedési Központ 2023. március 31-ig meghosszabbította az ingyenes utazási lehetőséget a közösségi közlekedési járatain az Ukrajnából érkező menekült személyek számára – közölték csütörtökön

A Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére a díjmentes utazás az eddigiekhez hasonlóan, egy személyazonosításra alkalmas ukrán úti okmány felmutatásával vehető igénybe. Ez lehet ukrán útlevél, ukrán személyi igazolvány, ukrán tartózkodási engedély, Ukrajnában tanuló egyéb külföldi diákok esetében ukrán diákigazolvány, illetve olyan egyéb okirat, amelyben egyéb külföldi állampolgár esetében ukrán lakcím is megtalálható.

A díjmentes utazásra jogosító okmányokat továbbra is elfogadják a BKK-járatokon – kivéve a 100E reptéri gyorsjáratot, a siklót, a nosztalgia járatokat és a hajókat –, valamint a HÉV és a környéki „kék” buszok Budapesten belüli szakaszán.

Az ukrán nagykövetet behívták a minszki külügyminisztériumba, hogy hivatalosan is tiltakozzanak a Fehéroroszország területére tévedt és ott a helyi légvédelem által lelőtt ukrán légvédelmi rakéta ügyében – írja a Guardian. A rakétáról a fehérorosz állami média csütörtök este képeket is közzétett.

A fehérorosz külügyminisztérium szóvivője, Anatolij Glaz elmondta, hogy rendkívül súlyosnak tartják az incidenst. „Követeljük, hogy az ukrán fél folytasson le alapos vizsgálatot, (…) vonja felelősségre a felelősöket, és hozzon átfogó intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg ilyen incidensek” – jelentette ki Glaz.

Egy ukrán katonai szóvivő elismerte, hogy valóban egy eltévedt ukrán rakétáról van szó, azonban szerintük ez a légvédelmi tevékenység része és többször is előfordult már.

#Belarusian state media published a video of the missile wreckage, which fell today near the village of Gorbaha, Ivanovski district, Brest region. pic.twitter.com/1gk9EXknS1

— NEXTA (@nexta_tv) December 29, 2022

Az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni újabb orosz támadások következtében Kijev lakosainak 40 százaléka maradt áram nélkül – közölte csütörtökön a főváros polgármestere. Az ukrán hadsereg pedig arról számolt be, hogy Kreminna felé tör előre, és az orosz erőkkel szembeni ellentámadása során az ország keleti részében újabb sikert ért el.

Ukrajna-szerte megszólaltak a légvédelmi szirénák csütörtökön reggel. Kijevben több nagy robbanást lehetett hallani. Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatása szerint a főváros fogyasztóinak 40 százalékánál nincs áramszolgáltatás, de a közművek dolgoznak a hálózat helyreállításán. A polgármester szerint a vízszolgáltatás és a távfűtés működik, leszámítva azokat az áramszünet által érintett magánházakat, amelyekben a kazánok árammal működnek.

A hatóságok szerint Dél- és Nyugat-Ukrajna több részét érte támadás. Detonációkról számoltak be Poltavából, Odesszából, Harkivból, Mikolajivból és Lvivből (Lemberg).

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegrammon csütörtökön azt írta, hogy az orosz erők levegőből és tengerről indított robotrepülőgépekkel és S-300 típusú irányított légvédelmi rakétákkal támadták Ukrajna energetikai infrastruktúráját.

Az elmúlt hetekben kevés mozgás történt a frontvonalakon. Az ukránok csütörtökön viszont bejelentették, hogy előretörtek a Luhanszk megyében lévő, stratégiai fontosságú Kreminna város irányába. Az orosz kézen lévő településen át vezet az út Szeverodoneckbe és Liszicsanszkba.

Kreminna visszafoglalásával az ukrán erők előre tudnának törni Sztarobilszk felé is. Ezen a közlekedési csomóponton keresztül történik az északkelet-ukrajnai orosz csapatok ellátása. „Katonáink folytatják támadó akciókat Kreminna város körzetében. Az elmúlt hétben az ukrán védők 2,5 kilométert haladtak előre a település irányába” – közölte Olekszij Hromov dandártábornok.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye katonai kormányzója Telegram-csatornáján azt írta, hogy orosz csapaterősítést észleltek, és heves harcok folynak Kreminna térségében.

(MTI)

Azoknak az orosz állampolgároknak, akik a hazájukban történő mozgósítástól való félelmükben Hollandiába menekültek, már nincs feltétlen joguk Hollandiában maradni – írta csütörtökön az NlTimes hírportál, Eric van der Burg igazságügyekért felelős államtitkár bejelentésére hivatkozva.

Az igazságügyi és biztonsági minisztérium közleménye szerint Oroszország október végén leállította a katonai mozgósítást, így a Hollandiába menekült orosz állampolgároknak nem kell tartaniuk attól, hogy katonai műveletek végrehajtására sorozzák be őket. A minisztérium hozzátette, hogy a bevándorlási hivatal, dönthet úgy is, hogy feldolgozza az oroszok menedékkérelmeit.

A kormány emellett úgy döntött, hogy a szolgálatot megtagadó orosz sorkatonák által már benyújtott menedékkérelmek elbírálását felfüggesztik a következő félévre, ugyanez vonatkozik a dezertáló orosz sorkatonákra is, így ők még legalább hat hónapig Hollandiában maradhatnak.

Az igazságügyi tárca közölte, több információra van szükség arról, hogy „milyen mértékben vetettek be erőszakkal oroszországi sorkatonákat az ukrajnai háborúban, ezért még nem lehet körültekintően dönteni a 18 és 27 év közötti orosz sorkatonák menedékkérelmeiről”.

A moratórium nem vonatkozik a dezertáló hivatásos orosz katonákra. „A helyzetükről rendelkezésre álló információk elegendőek ahhoz, hogy a menekültügyi hivatal dönteni tudjon e célcsoport nemzetközi védelem iránti kérelmeiről” – tájékoztatott a minisztérium.

(MTI)

Az orosz hadsereg légvédelmi rendszere megsemmisített egy ukrán drónt a Szaratov megyei Engelsz fölött – közölte Roman Buszargin, a megye kormányzója csütörtökön a Telegram-csatornáján. Engelszben üzemel az orosz hadászati légierő gépeit állomásoztató repülőtér, amelyet ebben a hónapban már kétszer is támadtak ukrán drónok.

Buszargin közölte: ismét olyan rémhírt terjesztettek, hogy Engelszt evakuálni kell, de nyugalomra intette a lakosságot. A kormányzó szerint az anyagi kár nem jelentős, és senki sem sérült meg.

Az RBK gazdasági portál szerint korábban a MASH és az Osztorozsno Novosztyi Telegram-hírcsatornája is arról számolt be engelsi lakosokra hivatkozva, hogy a repülőtér környékén légiriadó volt, és robbanásokat lehetett hallani. Ukrán drónok lelövéséről adott hírt a Telegram-csatornáján csütörtökön egy másik orosz régió, Brajnszk megye kormányzója, Alekszandr Bogomaz is.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást csütörtökön a helyi hatóságok.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők Kupjanszknál több mint húsz katonát, két páncélozott harcjárművet és három járművet, Limannál mintegy hetven katonát, három páncélozott harcjárművet és öt kisteherautót, Donyeck környékén – ahol az orosz erők offenzívájuk eredményeként újabb előnyös állásokat foglaltak el – több mint nyolcvan embert, négy gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet és hat egyéb járművet, a donyecki régió déli térségében pedig mintegy harminc katonát, két páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót veszítettek. A tábornok emellett két, meg nem nevezett létszámú diverzánscsoportot is az ukrán veszteséglistához sorolt.

A rakéta- és tüzérségi erők négy ukrán vezetésipontra, 83 tüzérségi egységre, valamint 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három tüzérségi lőszerraktárt, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy HIMARS sorozatvetőt – utóbbit a donyecki régióban lévő Konsztantyinivka közelében –, egy Mszta-B önjáró tarackot és egy-egy D-20-as és D-30-as löveget.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és Szu-24-es repülőgépet, valamin két Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig hét ukrán drónt, valamint négy HIMARS- és Uragan-rakétát.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 354 repülőgépet, 194 helikoptert, 2741 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7296 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 953 sorozatvetőt, 3742 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7810 speciális katonai járművet veszítettek. Ezeket az adatokat más forrás nem erősítette meg.

(MTI)

Nobel-békedíjra jelölték Recep Tayyip Erdogan török ​​elnököt. A jelölés hitelességét némileg árnyalja, hogy a felterjesztő nem más, mint Mustafa Şentopfor, a török ​​parlament elnöke, aki azzal indokolta az indítványát, hogy Erdogan az elmúlt hónapokban rengeteg erőfeszítést tett az Oroszország és Ukrajna közötti háború lezárása, a béke megteremtése érdekében. Mint mondta, ez a személyes felhívása, de biztos benne, hogy más országokból is támogatni fogják a kezdeményezését.

Erdogan egyébként többször úgy nyilatkozott, hogy a Nyugat eddig nem tudott érdemi lépéseket tenni a béke érdekében, ehhez képest Törökország viszont sikeres volt a közvetítői szerepben, így például megkezdte a fekete-tengeri gabonafolyosó üzemeltetését.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, jelenleg sem Ukrajna, sem Oroszország nem képes jelentősebb előrenyomulásra. Kirilo Budanov a BBC brit közszolgálati rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „a helyzet beragadt, semmi sem mozdul”.

Hozzátette, hogy Oroszország „teljes mértékben zsákutcába jutott”, és nagyon jelentős veszteségeket szenved. Budanov elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők is nélkülözik a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy egyszerre több térségben előrenyomulásba kezdjenek.

Nem tudunk minden irányba kiterjedő, átfogó vereséget mérni rájuk, de ők sem tudnak vereséget mérni ránk,

mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője a BBC-nek. Budanov kijelentette: Ukrajna nagyon várja az újabb fegyverszállítmányokat, köztük a fejlett technológiájú fegyverekét.

A Fehéroroszországban tapasztalt orosz csapatmozgásokról az ukrán hírszerzési főnök kijelentette: ez csak arra irányuló kísérlet, hogy Ukrajna katonákat csoportosítson át a déli és a keleti hadszínterekről északra.

Kirilo Budanov elmondta: nemrégiben egy vasúti szerelvény, amely zsúfolva volt orosz katonákkal, megállt az fehérorosz-ukrán határ közelében „fényes nappal, hogy mindenki láthassa”, majd néhány óra múlva visszaindult anélkül, hogy bárki leszállt volna róla.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője kijelentette: jelenleg nem látja semmiféle jelét annak, hogy Fehéroroszország területéről készítenének elő inváziót Kijev vagy az észak-ukrajnai térségek ellen. Fehéroroszország területéről már indítottak ukrajnai támadásokat az orosz fegyveres erők, de Budanov szerint a fehérorosz lakosság nem támogatná hazája ennél kiterjedtebb részvételét az ukrajnai háborúban. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ezért tesz meg minden lépést annak elkerülésére, hogy „országát katasztrófa érje” – fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés vezetője.

Budanov szerint a donyecki régióban lévő Bahmutért folyó harcokban orosz részről a Wagner-csoport nevű zsoldoshadseregé a vezető szerep, mivel a csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin „politikai trófeaként” akarja elfoglalni a várost.

Az ukrán hírszerzési vezető szerint Oroszország nem tudja hosszabb távon a jelenlegi intenzitással folytatni az ukrajnai infrastrukturális létesítmények elleni rakétatámadásokat, mivel fogytán vannak rakétakészletei, az orosz ipar nem tudja feltölteni a kifogyott készleteket, Irán pedig – jóllehet drónokat szállít – eddig nem volt hajlandó rakétákat is eladni Oroszországnak, mivel tart a nyugati szankcióktól.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken videóbeszélgetést folytat majd Hszi Csin-pinggel, hogy megvitassák az aktuális kétoldalú és nemzetközi kérdéseket – közölte a Kreml szóvivője. Az orosz és a kínai vezető olyan témákról egyeztet, melyek mindkét országot közelről érintik, tette hozzá Dmitrij Peszkov, aki részleteket nem árult el a tervezett megbeszélésről.

Mint ismert, Moszkva igyekszik elmélyíteni a gazdasági, politikai és biztonsági kapcsolatait Pekinggel azóta, hogy Putyin februárban háborút indított Ukrajna ellen. Miközben Peking növelte az orosz olaj- és gázvásárlásait, Moszkva nyilvánosan támogatja Kínának a Tajvannal kapcsolatos álláspontját. Ennek ellenére Hszi Csin-ping időnként hűvös nyilatkozatokat tesz az orosz invázió kapcsán, és ezzel kapcsolatban Putyin szeptemberben elismerte, hogy kínai kollégája „aggodalmát fejezte ki” Oroszország lépései miatt. (Sky News)

2022 szeptembere óta az ukrán légvédelem több mint 420 orosz rakétát fogott el az ország infrastruktúrája elleni támadás közben – idézi Jurij Ihnatot, az ukrán légierő szóvivőjét a The New Voice of Ukraine. Ezen kívül a légvédelem 430, iráni gyártmányú öngyilkos drónt is lelőtt ugyanebben az időszakban.

Ihnat megjegyezte, hogy Oroszország hamarosan kifogy a cirkálórakétáiból. Kirillo Budanov ukrán katonai hírszerzés főnöke hozzátette: Oroszországnak legfeljebb két-három tömeges csapásra maradtak rakétái.

Egy ukrán SZ-300-as légvédelmi rakéta csapódott be Fehéroroszország területén – jelentette csütörtökön a BelTA helyi hírügynökség. Az eset helyi idő szerint 10 és 11 óra között történt. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Az incidensről tájékoztatták Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt.

A fehérorosz védelmi minisztérium a TASZSZ orosz hírügynökséggel előbb azt közölte, hogy nem fűz magyarázatot a történtekhez, később azonban a védelmi minisztérium Telegram-csatornáján azt jelentette, hogy a fehérorosz légvédelem Breszt megye Ivanava kerületében, Harbaha településnél lelőtte az ukrán rakétát, melynek darabjait egy szántóföldön találták meg.

(MTI)

Az ukrán légierő csütörtök reggel 54 orosz cirkálórakétát lőtt le az Ukrajnába indított 69 rakétából. Egy Facebook-bejegyzésben a légierő parancsnoksága azt közölte:

Az orosz megszállók folytatják a terrort Ukrajna civiljei ellen országunk kritikus infrastruktúrájának megtámadásával. December 29-én az ellenség újabb tömeges lövöldözést hajtott végre Ukrajnában rakétákkal és kamikaze drónokkal.

Az ukrán erők azt állítják, hogy az éjszaka folyamán 11 Shahed drón semmisült meg, amelyeket keleti irányból indítottak.

Összesen az előzetes adatok szerint 69 rakétát használtak a megszálló csapatok. 54 ellenséges szárnyas rakétát semmisített meg a légierő Ukrajna védelmi erőinek együttműködésével – írja a The Guardian.

Odesszában december 29-én éjjel lebontották II. (Nagy) Katalin orosz cárnő és Alekszandr Szuvorov parancsnok szobrait – szúrta ki a 444 a Meduza hírét. Az emlékművön a városalapítók szobrai álltak, közepén II. Katalin orosz cárnő, alatta körben pedig Szuvorov és mások.

A bontásról az odeszai városi tanács november 30-án döntött, de ukrán aktivisták és városvezetők már hónapok óta követelték a szobrok eltávolítását. Az elmúlt hónapokban többször is támadás érte az emlékművet: szeptemberben kétszer is lefújták vörös festékkel, novemberben pedig Nagy Katalin fejét vörös hóhérsapkával fedték le, jobb kezébe pedig kötélhurkot tettek.

A háború kitörése után különböző ukrán városokban aktívan elkezdtek utcákat átnevezni és Oroszországgal kapcsolatos emlékműveket lebontani. Az emlékműveket az odesszai Nemzeti Művészeti Múzeumba szállítják. (444)

A Odessa, le autorità hanno smantellato i monumenti a Caterina II e al comandante Alexander Suvorov.
Il monumento ai fondatori della città viene demolito per la seconda volta nella storia. Qualcosa ci dice che prima o poi verrà installato di nuovo. pic.twitter.com/MxC2XsZdQv

— Gianfranco Maria Cei – 🇷🇺 – 🇮🇹 (@franco56it) December 29, 2022

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a Telegramon frissítette a város áramellátási helyzetét. A The Guardian tudósítása szerint közölte

A fővárosi fogyasztók 40 százaléka áram nélkül maradt a rakétatámadás után. Az áramellátás helyreállításán dolgoznak a mérnökök. A város a szokásos módon biztosítja a fűtést és a vizet ott, ahol nincs energiaellátás.

Oroszország új hullámban indított rakétatámadást Ukrajna-szerte csütörtök reggel, Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó azt állította, hogy több mint 120 rakétát lőttek ki – közölte a The Guardian.

Mikolajiv és Odesa légvédelme állítólag sikeresen lelőtte a bombák egy részét. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere kijelentette, hogy az ország fővárosában hárman megsérültek, köztük egy 14 éves lány. Két embert pedig egy magánházból mentettek ki.

Széles körben érkeztek hírek áramkimaradásokról. Ukrajna városaiban arra figyelmeztették a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken, töltsék fel készülékeiket, és lehetőség szerint halmozzanak fel vizet. A jelentések szerint Lviv városa 90 százaléka áram nélkül maradt a támadások következtében. Harkovban is robbanások történtek. Meg nem erősített hírek szerint drónokat indítottak Kijevbe Fehéroroszország irányából.

A támadást Melinda Simmons brit ukrajnai nagykövet bírálta, aki szerint Oroszország lépései azt mutatják, hogy „Oroszország nem akar békét Ukrajnával”.

Az ukrán-magyar határszakaszon 6148-an léptek be Magyarország területére szerdán, a román-magyar határszakaszon pedig 5751-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön közleményben az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 296 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes, nekik ezen időszak alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől szerdán 118 ember, köztük 38 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tudatták.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Makszim Marcsenko , Odesa kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az ukrán légvédelem 21 rakétát lőtt le a térség felett. A The Guardian szerint a következőket tette közzé:

A légvédelmi egységek 21 rakétát lőttek le a régió felett! Az egyik ellenséges rakéta töredékei egy lakóépületbe zuhantak, szerencsére személyi sérülés nem történt. A találatok következtében sajnos az energetikai infrastruktúrában károsodások keletkeznek, ezért a térségben vészhelyzeti áramkimaradások vannak.

Iryna Matviyishyn újságíró jelentése szerint robbanások hallatszottak Lviv régióban, amely Ukrajna nyugati részén található, messze a harcok és a megszállás frontvonalától – közölte a The Guardian.

Ihor Terekhov, Harkov polgármestere a Telegramon közölte, hogy „robbanások sorozata érte el Harkovot is”. Hozzátette, nem tudni egyelőre milyen létesítményeket találtak el, és voltak-e áldozatok. A The Guardian megjegyzi, az információ még pontosítás alatt áll.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko időközben a Telegramon megerősítette, hogy „több robbanás is történt a fővárosban is”.

Oroszország nem tekinti tárgyalási alapnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeképletét” – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA orosz hírügynökséggel. Mint mondta, úgy véli, Kijev még mindig nem áll készen a valódi béketárgyalásokra.

Lavrov egyben illúziónak nevezte a Kijev ötletét, amely szerint nyugati segítséggel űznék ki az oroszokat Ukrajnából.

Robbanások zajától hangos Kijev – írja a The Guardian. Olekszij Aresztovics az ukrán elnöki hivatal tanácsadója azt írta a Facebookon, hogy több mint száz rakétát lőttek ki több hullámban a fővárosra, de légiriadók hallhatók országszerte.

A Kijevi Városi Katonai Igazgatóság az közzétette a Telegramon: „Kijev! A légvédelem működik! Mindenki maradjon nyugodtt, és maradjon óvóhelyen, amíg szól a légiriasztó!”

A Reuters tudósítója és a helyi média jelentései szerint robbantásokat hallottak Kijevben, Zsitomirban és Odesában. Áramkimaradást jelentettek be az odeszai és a dnyipropetrovszki régióban, hogy minimalizálják az energetikai infrastruktúra esetleges károsodását.

Olekszandr Vilkul, Ukrán Katonai Igazgatóság vezetője a Telegramon azt közölte, a Fekete-tengeren állomásozó hajókról indítanak rakétákat Ukrajnára.