Putyin hosszasan értékelte a háborút és ukrán összeomlást jósol

A Wagner-csoport vezetője csütörtökön pletykaként és spekulációként utasította el az Egyesült Államok állítását, hogy fegyverszállítmányt vett volna át Észak-Koreától.

Mindenki tudja, hogy Észak-Korea már régóta nem szállít fegyvereket Oroszországnak. És még csak nem is voltak ilyen törekvések

nyilatkozta Jevgenyij Prigozsin, a magánhadsereg tulajdonosa.

Észak-Koreától kapott fegyverszállítmányt a hírhedt orosz magánhadsereg, a Wagner-csoport, hogy segítse az oroszok megerősítését Ukrajnában – közölte csütörtökön a Fehér Ház.

A Wagner világszerte fegyverszállítókat keres, hogy támogassa ukrajnai hadműveleteit – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője újságíróknak, majd megerősítette, hogy Észak-Korea befejezte az első fegyverszállítását Wagner-csoportnak, amely már ki  is fizette a felszerelést.

A Wagner-csoportot 2014-ben alapították, miután Oroszország elfoglalta és annektálta az ukrán Krím félszigetet, és szeparatista felkelést szított Ukrajna keleti Donbász régiójában.

Az Egyesült Államok becslése szerint a magánhadseregnek ötvenezer zsoldosa van Ukrajnában, közülük tízezren szerződött önkéntesek, negyvenezren pedig orosz börtönökből toborzott fegyencek – mondta a szóvivő.

Az USA szerint az Észak-Korea által szállított fegyvermennyiség nem változtat az ukrajnai harctéri dinamikán, de további katonai felszerelések szállítására számítanak Phenjanból.

Amikor a Fehér Ház novemberben, nyilvánosságra hozta, hogy Észak-Korea „jelentős” számú tüzérségi lövedéket szállít Oroszországnak, Észak-Korea tagadta azt, mondván soha nem kötött fegyverüzletet Oroszországgal, és nem is tervez ilyet.

Nagy Britannia csütörtökön sietett elítélni az észak-koreai fegyverszállítás. James Cleverly brit külügyminiszter nyilatkozatban közölte:

Az a tény, hogy Putyin elnök Észak-Koreához fordul segítségért, Oroszország elkeseredettségének és elszigeteltségének a jele.

Oroszország hatalmas katonai tartalékokat emészt fel, de óriási a különbség az orosz és az ukrán hadiipari komplexum között, Kijevnek hamarosan nem maradnak tartalékai – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti sajtókonferencián.

„A különbség közöttünk és azok között, akik ellenünk vannak, az, hogy az ukrán hadiipari komplexum, ha még nem is nullázódott le teljesen, de gyorsan afelé halad. Hamarosan nem lesz saját bázisuk” – mondta Putyin az MTI szemléje szerint. Az orosz elnök amondó, Oroszország gyártóbázisa az ukránokéval szemben csak növekszik, és nem a gazdaság többi ágazatának rovására. Hozzátette, hogy Ukrajnával ellentétben Oroszország az elmúlt évtizedekben fejlesztette védelmi iparát, hadtudományát és technológiáját.

Elmondta továbbá, hogy Oroszország számon tartja mennyi fegyver maradt az ukrán raktárakban, hogy mit tudnak előállítani, hogy milyen időn belül, hogyan tudják kiképezni a személyi állományt. Hozzátette, hogy a NATO forrásai nincsenek kimerülőben, de Ukrajna főként szovjet gyártmányú fegyvereket kap, amelyek fogyóban vannak. Rámutatott, hogy nyugati országok rendelkeznek új eszközökkel, de az ezekre való átállás nem lesz egyszerű.

A „különleges hadművelet” haladási tempójával kapcsolatban azt mondta, hogy a harcok intenzívvé válása igazolhatatlan veszteségekkel járna, és hogy a „tyúk magonként csipeget”. Kihangsúlyozta, hogy minden konfliktust diplomáciai tárgyalások zárnak le, és annál jobb, minél előbb megérti ezt az ellenfél.

Arra fogunk törekedni, hogy ez minél előbb befejeződjön. Minél gyorsabban, annál jobb

– mondta, hozzátéve, hogy Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, a béketárgyalások felújítását.

Furcsának nevezte, hogy Kijev megtiltotta önmaga számára a tárgyalásokat. Az Ukrajna ellen indított hadműveletet kényszerű, szükséges intézkedésnek nevezte. Köszönetét fejezte ki a katonáknak és az őket támogató önkénteseknek. Leszögezte ugyanakkor, hogy Moszkva azok megvédésére törekszik, akik „az orosz nép és kultúra részének érzik magukat”. Azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nem lehet az emberek azon része ellen fordulni, akik az orosz világhoz tartozónak tekintik magukat, ám egy olyan háborút szabadítottak el ellenük, amelyet Oroszország sokáig eltűrt.

Senki más nem akarja az orosz nép egyesítését, csak mi. És ezt tenni is fogjuk. És meg is tesszük

– adta meg az irányt.

Az Ukrajnának szállítandó Patriot amerikai föld-levegő rakétarendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy mindig van ellenszer, Oroszország el fogja őket pattogtatni. A Patriotokat gyengébbnek nevezte az orosz Sz-300-as rendszereknél. Úgy vélekedett, hogy ezek az eszközök csak meghosszabbítják a konfliktust.

Putyin végül az év mérlegére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár visszaesés tapasztalható, Oroszország határozottan vette a lépést. Emlékeztetett rá, hogy sokan összeomlást és gazdasági katasztrófát jósoltak neki, de az idei infláció valamivel több, mint 12 százalékos lesz, amivel az ország az ő számításai szerint sokkal jobban teljesít, mint sok G20-as ország, és magabiztosan bizonyít. Fontosnak mondta, hogy a külföldi befektetéseket oroszokkal tudták helyettesíteni. Úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaságban nincsenek aggasztó elemek és nem kell attól tartani, hogy kialakult helyzet meggátolná az országnak a jövőre, beleértve a 2023-as évre vonatkozó terveit.

Az MTI beszámolója szerint Andrej Stepa, a Dnyeper bal partján fekvő, orosz kézen lévő Ljubimivka település vezetője meghalt, miután az „ukrán terroristák” felrobbantottak egy gépkocsit.

A térségben a Dnyeper vált frontvonallá, amióta az orosz erők novemberben elhagyták a folyó jobb partját. Az oroszok kivonulása előtt a megyeszékhelyen, Herszonban ukrán ügynökök célzott támadásokat hajtottak végre az ellenséges vonalak mögött azok ellen, akik az orosz közigazgatásnak dolgoztak.

Putyin szeptemberben jelentette be Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megye bekebelezését, annak ellenére, hogy nem került a teljes terület orosz kézre.

Kémkedés gyanújával letartóztatták a hírszerző szolgálatok egyik alkalmazottat Németországban. A letartóztatásról a németországi szövetségi ügyészség döntött, a gyanúsított a jelek szerint Oroszországnak kémkedett.

Az esetről viszonylag kevés információt közöltek a hatóságok. Bruno Kahl, a német hírszerző ügynökség vezetője szerint a diszkréció kulcsfontosságú, mert a nyomozás bármely nyilvánosságra hozott részlete

előnyt jelenthet az ellenfélnek abban, hogy kárt okozzon Németországnak.

(Al Jazeera)

Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszów város repülőterén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, washingtoni látogatásáról hazafelé tartva. A találkozóról a lengyel államfői hivatal a Twitteren, míg az ukrán elnök hivatala Facebookon számolt be.

Zelenszkij megosztotta Dudával amerikai látogatásának részleteiről, és a két államfő a kétoldalú kapcsolatok alakulását is megvitatta – áll a lengyel elnöki hivatal bejegyzésében.

Az Egyesült Államok után Lengyelország a második állam, ahová Zelenszkij az országa ellen februárban indított orosz háború óta személyesen ellátogatott.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csúcstalálkozóra hívta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A meghívást az ukrán fél elfogadta, a csúcsértekezletet február 3-án tartják – írja az MTI.

Az EU évente tart csúcstalálkozót Ukrajnával, rendszerint Brüsszelben, de azt most egyelőre nem közölték, hogy a februári csúcsot hová tervezik.

A találkozón a tagállamok vezetői nem lesznek jelen, az ukrán elnök mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel vesz részt.

Azt MTI azt írja, Volodimir Zelenszkij a február 24-i kezdete óta először szerdán hagyta el Ukrajnát. Első külföldi útja Washingtonba vezetett. Előzőleg is számos rendezvényen vett részt, de ezekhez minden alkalommal Ukrajnából csatlakozott videókapcsolaton keresztül.

Az Egyesült Államok az utolsó ukránig akar Oroszországgal közvetve harcolni – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Washingtonban megbeszélést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel, és felszólalt az amerikai kongresszus két háza előtt. Az ukrán államfő, akinek amerikai részről további katonai támogatást ígértek, egyebek között azt hangoztatta, nem tudja, hogy milyen az „igazságos béke” Oroszországgal, de biztos benne, hogy kizárja a területi és szuverenitási kompromisszumokat.

Kifejezte a Kreml sajnálkozását amiatt, hogy Zelenszkij látogatása alatt egyetlen békefelhívás sem hangzott el, mint ahogy senki sem hozta szóba az orosz aggályokat sem.

Az Ukrajnának ígért amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszereket a szóvivő a többi fegyverhez hasonlóan legális célpontnak minősítette az orosz fegyveres erők számára. Emlékeztetett arra, hogy a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború egyik célja Ukrajna „demilitarizálása”. Úgy vélekedett, hogy a Patriotok nem fogják elősegíteni a rendezést, és az egyre korszerűbb fegyverek szállításával a Nyugat csak elnyújtja „az ukrán nép szenvedését”.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Zelenszkij és Biden tárgyalásai azt bizonyították: az Egyesült Államok és Ukrajna nem törekszik a békére. Emlékeztetett arra, hogy Washington 45 milliárd, az EU pedig 28 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Kijevnek. Meglátása szerint a Nyugat huzamos szembenállásra rendezkedik be Oroszországgal szemben, opportunista magatartásával a büntetlenség érzetét kelti Kijevben, és egyre veszélyesebb lépésekre bátorítja őt.

(MTI)

Budapest is csatlakozott a Lights for Ukraine címmel indult globális kezdeményezéshez: az elsötétülő épületek, karácsonyfák az orosz rakétatámadások következményére hívják fel a figyelmet, írja a Városháza a Facebook-oldalán.

A szolidaritási akció keretében a résztvevők, többek között London, Prága, New York, Liverpool egy órára lekapcsolják egy-egy nevezetességük díszkivilágítását, így Budapesten a Szabadság híd különleges fényei is kihunytak szerdán este 20 órától.

Ukrajna magyarországi nagykövetsége szintén a közösségi oldalán mondott köszönetet a szolidaritási akcióért.

Az orosz állami hírügynökségek szerint több magas rangú orosz tisztviselő is megsérült Donyeck városának bombázásakor.

A Moszkva által támogatott szeparatista fegyveresek erők által ellenőrzött Donyeck a kelet-ukrajnai Donbaszban, Ukrajna iparvidékén található, amely az utóbbi időben a harcok epicentrumává vált.

A sebesültek között van Dmitrij Rogozin volt orosz miniszterelnök-helyettes, aki katonai tanácsokat ad a két elcsatolt régió vezetésének, illetőleg Vitalij Hotojszenko, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság kormányfője.

A hírt független forrásból egyelőre nem hitelesítették.

(Guardian)

Először látogatott külföldre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azóta, hogy február 24-én Oroszország lerohanta Ukrajnát. Az Egyesült Államok kongresszusában elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az amerikai segítség segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy olyan győzelmet arasson, és ezzel biztonságosabbá tegye a világot.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek az amerikai kongresszusban, és beszélhetek Önökhöz, valamint minden amerikaihoz. Az összes világvége szcenárió ellenére Ukrajna nem bukott el. Ukrajna él és virul

– kezdte beszédét Zelenszkij, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna a világ szemében már legyőzte Oroszországot.

Nyíltan beszélt arról is, hogy több támogatást szeretne az oroszokkal szemben harcban. Hangsúlyozta, hogy bár hálás az eddigi kötelezettségvállalásokért, mindez nem elég. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy további szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, és állítsa bíróság elé a háború felelőseit. Többször használta a kétpárti és legalább egyszer a kétkamarás kifejezést, és igyekezett biztosítani a republikánus és a demokrata törvényhozókat arról, hogy az Ukrajnának nyújtott segítség megérte, és hogy az országa felelősségteljesen kezeli a támogatást. Az elnöknek mindkét párt támogatására szükség lesz, ugyanis tizenkét nap múlva a kongresszus alsóházában, a képviselőházban a republikánusok kerülnek többségbe.

Az Önök pénze nem adomány. Ez egy befektetés a globális biztonságba és a demokráciába, amelyet a legnagyobb felelősséggel kezelünk

– fogalmazott.

Zelenszkij többször utalt a második világháborús ütközetekre, amivel vélhetően arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a háború nem csak Ukrajna szabadságáról szól, hanem világpolitikai a tét.

Az ukrán államfő Franklin D. Roosevelt amerikai elnök második világháború alatt megfogalmazott gondolatait idézet, miszerint „az amerikai nép a maga igaz erejével győzelmet arat, teljes győzelmet”, hozzátéve:

Én mondom az ukrán nép is győzelmet arat. Teljes győzelmet.

Végezetül köszönetet mondott az amerikai családoknak, az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyt finanszírozó adófizetőknek.

Most, ebben a különleges karácsonyi időszakban szeretnék köszönetet mondani Önöknek, mindannyiuknak. Köszönetet mondok minden amerikai családnak, amely képes megbecsülni otthona melegét, és ugyanezt a melegséget kívánja népünknek is

– zárta gondolatait Zelenszkij.

(Guardian)