Az Európai Parlament a katari korrupciós botrány miatt az utóbbi napokban leginkább komor és feszült hely, amin egy kicsit enyhített, hogy a december eleji, strasbourgi plenáris ülésen átadták a Szaharov-díjakat. Ez az EU legismertebb emberi jogi díja, nevét a Nobel-békedíjas Andrej Dmitrijevics Szaharovról, a híres orosz politikai menekültről kapta.
Most először valamennyire vissza is tértek a gyökerekhez, amennyiben a gyökerek az orosz totalitárius törekvésekkel szembeni ellenállást jelentik.
Mivel így a díjat is nehezebb átadni, az ukrán népet néhány aktivista és politikus képviselte, valamint bejelentkezett Volodimir Zelenszkij elnök is videókapcsolaton keresztül.
Zelenszkij arra kérte a parlamentet, hogy egyperces néma csenddel emlékezzenek azokra az ukránokra, akik az életüket áldozták a háborúban. Az Európai Parlamentben gyakori az állva tapsolás, de olyan hosszú tapsot ritkán kap bárki, mint amit Zelenszkij kapott.
Ukrajna népét tehát néhány civil szervezet és politikus képviselte, közülük Ivan Fedorov, Melitopol polgármesterével beszélgettünk. A 34 éves politikust még a háború elején rabolták el az oroszok, amiről onnan lehetett tudni, hogy az emberrablást egy köztéri kamera is rögzítette. Egy hétig volt rab, órákig ült a fején egy zsákkal, ezen kívül állítása szerint nem bántották, de hallotta, amint másokat kínoztak. Zelenszkij személyesen járt közben a kiszabadításáért, amit végül fogolycserével sikerült elérni: kilenc orosz hadifoglyot adtak át érte az ellenségnek.
Fedorov azóta nagyrészt külföldön tartózkodik, és igyekszik meggyőzni a közvéleményt az ukránoknak nyújtandó segítség szükségességéről. Beszélgetésünknek külön aktualitást adott, hogy nem sokkal korábban robbantották fel Melitopol környékének egyik hídját, ami az oroszok által üzemeltetett ukrajnai infrastruktúra második ilyen támadása volt.
Ha megnézi a térképet, a részben elpusztított krími hídon sem indult újra a forgalom. A legtöbb orosz hadijármű Melitopolon megy keresztül a Krím felé, itt pedig csak két jó út volt. Most már csak egy van, és én azt gondolom, hogy ez is teljesen el lesz hamarosan pusztítva
– mondja Fedorov.
Ezt kell most tennünk, elpusztítani az orosz logisztikát, hiszen az orosz hadsereg minden nap nehézfegyverzetek százait viszi keresztül Ukrajnán. Azt is meg kell értenünk, hogy az oroszok gyakran használnak ilyen ügyeket propagandaként. Én sem tudhatom száz százalékosan, ki robbantotta fel a hidat, de ennek a hídnak az elpusztítására most még nem volt szüksége a hadseregünknek.
A város, amelynek a polgármestere, most sem biztonságos. Fedorov szerint néhány sikeres akció után az oroszok elkezdték szűrni az Ukrajnával szimpatizálókat. Ha valaki kék és sárga színeket visel, könnyen börtönbe kerülhet.
A helyzet nem könnyű – mondja –, Melitopolban nincs semmilyen szolgáltatás, a gyógyszertárak például bezártak, üzemeltetni sem lehet őket, mert az orvosok nagyrészt elmenekültek a megszállt területekről. Az oroszok egyébként is gyakran használják az ukrán kórházakat orosz katonai kórházaknak.
Ezért kérjük mindig a Melitopolban ragadt honfitársainkat, hogy minél hamarabb hagyják el az elfoglalt területeket. Az Ukrajna által irányított területeken biztonságot tudunk adni. Az oroszok által felügyelt területeken nem.
Már csak azért sem, mert egyre durvábban lépnek fel az Ukrajnával szimpatizálókkal szemben. Fedorov szerint most már senki nem teheti meg, hogy nyilvánosan fejtse ki a véleményét, mert perceken belül börtönbe kerül. Melitopol az amerikai intézetek szerint most az elfoglalt ukrán területek partizánközpontja.
Az ellenállást nem lehet nyíltan vállalni, de meg lehet csinálni. Nagyon sok melitopoli állampolgár működik partizánként, jó kapcsolatuk van a hatóságokkal.
Nyugaton általában nem merül fel kérdésként, de arról is beszéltünk a polgármesterrel, hogy segítenek-e Ukrajnának a szankciók, erről ugyanis Magyarországon belül vita van, és úgy tűnik, ennek egyre inkább a magyar kormány lesz a nyertese, amely szerint ezek a szankciók ártanak a Nyugatnak.
Ha Magyarországon háború törne ki, minden politikai kérdést félretennének. Ha Putyin bevonulna Magyarországra, és fel akarná önöket szabadítani valamilyen probléma alól, amellyel valójában nem is küzdöttek, félretennék az összes politikai vitájukat. Putyin egy terrorista. Mit lehet csinálni egy terroristával? Izolálni. Fegyverekkel, szankciókkal, kapcsolatokkal. Végső soron pedig meg kell büntetni. Minden fellépés fontos, a turistavízumok elvétele is, ezt Magyarországnak is meg kell tennie
– mondja Fedorov, megjegyezve, hogy Orbán Viktor nem túl népszerű Ukrajnában.
Azt gondolják az ukránok, hogy Orbán olyan őrült, mint Putyin. Ez az igazság. Ha megkérdezi az ukránokat Orbánról, ezt fogják mondani. A második világháború fasizmusa és a mostani oroszizmus ugyanaz – számomra felfoghatatlan, hogy a magyarok ezt nem értik.
Szerinte Magyarország érthetően a saját országát helyezi előtérbe, de Putyin most éppen egyre mélyebb gödörbe ássa a sajátját. Kérdés, hogy ebben a magyar kormány Putyin mellett kíván-e állni. Fedorov nem érti, hogy mi áll Orbán oroszpárti politikája mögött, de nem csak a miniszterelnök felelőssége, hogy ez így alakult.
Ez a magyarok választása is, minden magyarnak a feladata. Vannak választások Magyarországon, el lehet menni más pártokra is szavazni. Most Orbán az önök miniszterelnöke, és a magyarok feladata, hogy ezzel kezdjenek valamit. Nem csak Orbán felelőssége ez az egész, hanem az egész magyar nemzeté
– teszi hozzá. Arról, hogy Oroszországon belül sincsenek tiltakozások, tüntetések, azt mondja, Oroszország és Ukrajna nagyon különböző.
Ukrajna demokrácia, Oroszország pedig totalitárius diktatúra. Az első kérdés, amit az orosz FSZB kérdezett tőlem, amikor elraboltak Melitopolban, az volt: ki fizeti az Ukrajna melletti tüntetéseket? Mondtam, hogy senki, mire azt válaszolták, az lehetetlen, biztosan Amerika az. De hát ez Melitopol, hol van innen Amerika!? Nem akarták elhinni. Ez megmutatja a különbségeket. Oroszországban nem tanítják az iskolában a demokráciát. A katonai vezetésünk szerint százezer orosz katona halhatott meg eddig, és mit csináltak az oroszok? Semmit. Oroszországban nincs demokrácia.
A Szaharov-díj átvétele előtt elmondott beszédében is azt megemlítette, hogy fontos lenne, ha a Nyugat megfogalmazná, mit tekintene Ukrajna győzelmének ebben a háborúban.
Száz különböző válasz van erre. Az én kérdésem is ez az európai tisztviselőkhöz. Felszabadítani Ukrajna teljes területét? De ez nem elég. Megbüntetni Oroszországot az agresszióért? Ez sem elég. Kárpótlás? Nem elég. Oroszország alkotmányában most le van írva, hogy a város, aminek a polgármestere vagyok, Oroszország része. Hogyan lehet ezt elrendezni? Le kell írnunk formálisan, aláírva, hogy mit akarunk pontosan Ukrajnától, miben tudnak segíteni, mit kell elérnünk.
Az viszont szerinte nem kérdés, hogy Oroszország elveszítette a kelet-ukrajnai ukránok szimpátiáját, mostanra mítosz, hogy ott inkább oroszpártiak az emberek.
2014-ben Ukrajna választott, és a függetlenségre voksolt. Hány ember ment az elfoglalt Melitopolban az elmúlt tíz hónapban oroszbarát gyűlésekre? Egy sem, a Krímből kellett embereket hozniuk. Nyolc évvel ezelőtt más volt még a helyzet, sokan voltak oroszpártiak. Ma már nem ez a helyzet.
