Herszont felszabadítása óta folyamatosan lövik az oroszok

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon megbeszélést folytatott hétfőn Mark Rutte holland miniszterelnökkel elsősorban a két ország védelmi együttműködéséről és Ukrajna katonai célú támogatásáról.

Örömmel hallottam, hogy Ukrajna támogatása jövőre növekedni fog. Megbeszéltük az általam felvázolt béketerv végrehajtásának és Ukrajna energiatakarékos technológiákra való átállásának lehetőségeit is

– írta Zelenszkij a Twitteren. Hollandia eddig már 800 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának.

A holland védelmi minisztérium adatai szerint ebben vannak páncélozott tarackok, légelhárító rendszerek, lőszerek, páncéltörő fegyverek és légvédelmi rakéták.

Hétfőn közösen látogatott Kijevbe hét észak-európai és balti állam – Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland – külügyminisztere, hogy kifejezze szolidaritását Ukrajnával.

(MTI)

A vatikáni diplomácia a békét és a felek közötti párbeszédet keresi az Oroszország indította ukrajnai háborúban, és kész a közvetítésre Ferenc pápa szavai szerint, aki az America című jezsuita folyóiratban hétfőn közölt interjúban azt is elárulta, miért nem nevezi meg soha az orosz elnököt. Ferenc pápa leszögezte, egyértelműnek tartja, hogy Oroszország a támadó. Nem mondom ki mindig, nehogy sértsek vele, és ne ítélkezzek általánosságban, mégis köztudott, hogy kit ítélek el. Nem szükséges, hogy családnevet és keresztnevet is tegyek hozzá – jelentette ki a katolikus egyházfő.

Miért nem nevezem meg Putyint? Mert nem szükséges; közismert. Az emberek néha a részletekbe kötnek bele. Mindenki ismeri állásfoglalásomat, Putyinnal vagy Putyin nélkül, anélkül hogy megnevezném

– mondta. Megjegyezte, amikor Ukrajnáról szól, mártírsorsot szenvedő népről beszél. Hozzátette: információi vannak az orosz csapatok által elkövetett kegyetlenségekről, elsősorban a csecsen és a burját nemzetiségű katonák részéről.

Felidézte, hogy a február 24-én kirobbant háború második napján személyesen elment Oroszország szentszéki nagykövetségére, ahol a nagyköveten keresztül üzent Vlagyimir Putyinnak: készen áll az utazásra azzal a feltétellel, hogy az orosz elnök akár szűk lehetőséget is ad a tárgyalásra.

Szergej Lavrov külügyminiszter nagyon udvarias levéllel válaszolt, melyből megértettem, hogy egyelőre nincs rá szükség

– közölte Ferenc pápa.

Elmondta, három alkalommal beszélt telefonon az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. Kijevtől listát kapott a civil és katonai foglyokról, ezt továbbította az orosz kormánynak, és mindig pozitív választ kapott. Négyszer az ukrán kormányzat delegációját fogadta a Vatikánban.

Ha útra kelek, elmegyek Moszkvába és Kijevbe, mindkét helyre, nem csak az egyikre

– jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős vatikáni hivatal vezetője, valamint a külügyekért felelős Paul Richard Gallagher érsek több napot töltött Ukrajnában. A pápa jobbkezeként ismert Konrad Krajewski bíboros pedig négyszer járt az országban. A Szentszék jelenléte erős, és én folyamatos kapcsolatban vagyok a felelős pozíciót betöltő személyekkel – mondta a katolikus egyházfő. A párbeszédet nevezte a legjobb diplomáciai eszköznek a Kínával való kapcsolattartásban is.

(MTI)

És azt mondta, találnak majd megoldást.

Kapcsolódó

Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint lesz megoldás a magyar nyelvű oktatás problémájára

Olga Sztefanisina ugyanakkor azt sem zárja ki, hogy a magyar kormány csak politikai eszközként tekint az ügyre.

A nemzetközi kereskedelem válságban van, Oroszország pedig új piacokra összpontosítja exportját és importját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőt.

Különös figyelmet fordítunk a közös közlekedési és logisztikai infrastruktúra fejlesztésére, valamint a kölcsönös kereskedelmet és beruházásokat akadályozó korlátozások megszüntetésére. Ez különösen fontos most, amikor a nemzetközi kereskedelem válságban van. Ezt szem előtt tartva Oroszország nagyszabású intézkedéseket hajt végre export-import műveleteinek átirányítására új piacokra

– mondta Putyin.

Tokajev első külföldi útja Moszkvába vezetett, miután november 20-án újabb 7 évre újraválasztották. A találkozón Putyin ismét gratulált neki választási győzelemhez, és sok sikert kívánt az ország politikai és társadalmi-gazdasági életének átalakítására irányuló tervei megvalósításához.

Az orosz elnök szerint a két ország együttműködésének jó kilátásai vannak, egyebek között a csúcstechnológia területén. Mint mondta, Oroszország továbbra is Kazahsztán legnagyobb tőkebefektetője, az orosz beruházások mértéke megközelíti a 17 milliárd dollárt. A felek közösen több mint 30 nagy beruházási projektet hajtanak végre a gazdaság minden kulcsfontosságú ágazatában. Putyin hozzátette, hogy Oroszország 89 régiója közül 76 közvetlen kereskedelmi és gazdasági kapcsolatot alakított ki kazahsztáni partnerekkel.

Tokajev kijelentette, hogy Kazahsztán megteszi a szükséges erőfeszítéseket az orosz beruházások biztonságának szavatolása érdekében, és újabb befektetéseket kíván az országba csábítani. Megjegyezte, hogy Kazahsztán nem korlátozza a kereskedelmét Oroszországgal. Az újraválasztott kazah elnök korábban azt ígérte, hogy vezetése alatt az ország békés és sokvektorú külpolitikát fog folytatni.

(MTI)

Az ukrán hadsereg orosz támadásokat vert vissza az Ukrajna délkeleti részén található Donyeck megyében az elmúlt 24 órában – közölte az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében hétfőn.

Az oroszok Bahmut és Avgyijivka városa ellen is támadást indítottak. Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint Harkiv megyében szintén összecsapásokra került sor. Ezek olyan területek, amelyeket az ukrán csapatok szeptemberben és októberben visszafoglaltak a megszálló erőktől.

(MTI)

Összesen 329 gyereket tartanak nyilván eltűntként Ukrajnában, 12 034 gyereket pedig Oroszországba toloncoltak ki a háború kezdete óta – közölte az ukrán főügyészség.

A Telegramon közzétett üzenetben hozzáteszik, hogy eddig 7819 eltűnt gyermeket sikerült megtalálni.

Hangsúlyozzák: a számok még nem véglegesek, mivel továbbra is folyik a frontvonalról, valamint a megszállt és felszabadított ukrán országrészekről érkező jelentések ellenőrzésére.

Az ukrán kormány tájékoztatása szerint idáig 440 gyermek vesztette életét a háború következtében, 851 kiskorú pedig megsebesült.

Független, harmadik fél nem tudta hitelesíteni az ukrán hatóságok által közölt számokat.

(Guardian)

A Kreml közölte, üdvözli a Vatikán ajánlatát. A miniállam közölte, hogy kész közvetítő feladatot ellátni, hogy az orosz-ukrán háború mihamarabb véget érjen, ugyanakkor az oroszok szerint Kijev álláspontja a tárgyalást lehetetlenné tette.

Ferenc pápa 10 nappal ezelőtt a La Stampa olasz napilapnak adott interjújában megismételte: a Vatikán kész mindent megtenni a konfliktus lezárásáért, így a közvetítő szerepet is vállalja Oroszország és Ukrajna között.

(Sky News)

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma legfrissebb hírszerzési jelentésében közölte, a Herszon november 11-ei felszabadítása óta az orosz tüzérség naponta bombázza a várost. Csak múlt hét csütörtökön tíz ember vesztette életét a támadásokban, szombaton pedig 54 becsapódást jelentettek a városból. A  déli kikötőváros azért sebezhető továbbra is, mert a Dnyeper keleti partjára visszavonult orosz tüzérség hatótávján belül maradt.

A tárca szerint a legnagyobb pusztítást a BM-21-es Grad rakétasorozat-vető rendszerek végzik el a városban.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 28 November 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/XWuPnTsw1W

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/YurfEk2Bth

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 28, 2022

A zaporizzsjai atomerőmű továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll – közölte a létesítménynek otthont adó, megszállt Enerhodar városának orosz adminisztrációja.

A bejelentésre azután került sor, hogy az ukrán állami atomenergia-cég vezetője vasárnap azt mondta, a jelek szerint az orosz erők a zaporizzsjai atomerő elhagyására készülhetnek. Petro Kotin, az Energoatom vezetője az ukrán állami tévében arról beszélt, hogy nagyon sok hír jelent meg az orosz médiában az atomerőmű esetleges kiürítéséről, és arról, hogy azt át kellene adni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ).

Az oroszok által beiktatott városvezetés válaszul hétfőn közleményt adott ki a Telegramon, amelyben azt írja:

A média aktívan terjeszti azokat a hazugságokat, melyek szerint Oroszország állítólag az Enerhodarból való kivonulást és az atomerőmű elhagyását tervezi. Ez téves információ.

A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb atomerőműve, amely röviddel Ukrajna február 24-i orosz lerohanása után, márciusban került orosz kézre.

Az ukrán Energoatom október 28-án közölte, hogy az erőműben maradt 6700 ukrán alkalmazott közül mindössze 100-an írtak alá új szerződést az orosz Roszatom energetikai ügynökséggel (a február 24. előtti 11 000 alkalmazottból).

(Guardian)

Oroszországnak és az Egyesült Államoknak megvannak eszközei a nukleáris fenyegetés kezelésére a hírszerzői szinten – nyilatkozta Elizabeth Rood, az Egyesült Államok moszkvai követségének megbízottja a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek, hozzátéve, hogy a nagyhatalmak egyelőre nem terveznek találkozókat.

Az amerikai diplomata William Burns CIA-igazgató és Szergej Nariskin, az orosz külügyi hírszerzés (SZVR) vezetőjének a hónap elején tartott találkozójára is utalt. Rood szerint a nukleáris kockázatok kezelésére létrehozott csatornákról volt szó, az ukrajnai konfliktus rendezéséről viszont nem tárgyaltak.

A Kreml Nariskin és Burns találkozója után elmondta, hogy Moszkva nyitott a Washingtonnal folytatott további magas szintű tárgyalásokra, azt azonban egyelőre kizártnak tartják, hogy Putyin és Biden elnök találkozzon.

(Guardian)

Az ukrán fegyveres erőknek és az állampolgároknak fel kell készülniük az újabb csapásokra – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök tegnapi esti videóbeszédében.

Miközben a hőmérséklet országszerte fagypont körül mozog Ukrajna-szerte emberek milliói néznek szembe áramszünettel a hidegben. Az oroszok lassan két hónapja bombázzák az ukrán energia-infrastruktúrát, ami idáig csaknem két milliárdos kárt okozott, és civilek tízmillióit taszította a létbizonytalanság szélére. Az ukrán államfő szerint a válság továbbra sem csillapodik.

Úgy tudjuk, hogy a terroristák újabb csapásokat terveznek. Ezt biztosan tudjuk. Amíg vannak rakétáik, addig sajnos nem fognak megnyugodni

– jelentette ki Zelenszkij.

Aláhúzta: a következő hét ugyanolyan nehéz lehet, mint az előző, amikor az ukránoknak a háború kezdete óta az eddigi legsúlyosabb helyzettel kellett megbirkózniuk az áramellátás terén.

A védelmi erőink felkészülnek. Az egész ország felkészül. Minden lehetséges forgatókönyvet kidolgoztunk, a szövetségeseinkkel együtt.

– szögezte le Zelenszkij.

Az oroszok továbbra is azt állítják, hogy nem támadják a civil infrastruktúrát. Az elnöki szóvivő múlt héten arról beszélt, hogy az ukránok egy csapásra véget vethetnének a lakosság szenvedésének, ha teljesítenék az orosz követeléseket.

(Sky News)