Fabrizio Villa / Getty Images
Nagyvilág

Európai nagyhatalmak feszültek egymásnak a Földközi-tengeri migrációs frontvonalak miatt

Az ősszel megalakuló, Giorgia Meloni által vezetett új olasz kormány a kezdetektől fogva a bevándorlás elleni határozott fellépést ígért. Az új kabinet hivatalba lépése után rögtön akcióba léptek, és több olyan hajót is hosszú ideig feltartottak, amelyekkel különböző civil szervezetek munkatársai a Földközi-tengeren hánykolódó menekülteket mentettek meg. Az egyik ilyen hajóról például az egészségesnek ítélt felnőtt férfiak nem szállhattak le először a szicíliai Catania kikötőjében, de volt olyan hajó is, amelyik a vegzálás elől inkább Franciaországba ment. Ez utóbbi miatt diplomáciai konfliktus alakult ki a két, mediterrán partvidékkel rendelkező európai ország vezetése között.

Októberben az Olasz Testvériség, a Liga és a Forza Italia koalícióra lépésével megalakult az új olasz kormány, melynek egyik fontos ígérete a fekete-tengeri illegális bevándorlás megfékezése volt. Az őszi választáson legtöbb szavazatot szerző posztfasiszta Olasz Testvériséget, és immár a kormányt is vezető Giorgia Meloni – Itália első női miniszterelnöke – még a beiktatási beszédében is szót ejtett a kérdésről:

Az elmúlt években szörnyű képtelenség volt megfelelő megoldásokat találni a különböző migrációs válságokra; túl sok férfi, nő és gyermek halt meg a tengeren, miközben megpróbáltak eljutni Olaszországba. Túl sokszor mondtuk azt, hogy »soha többé«, hogy aztán újra és újra megismételjük. Ez a kormány ezért egy olyan úton akar járni, amelyet eddig nem nagyon jártak be: megállítani az illegális indulásokat, végre felszámolni az embercsempészetet a Földközi-tengeren.

Illetve azt is elárulta: nem tartja elvetendő gondolatnak, hogy Észak-Afrikában hozzanak létre olyan „hotspotokat”, ahol még a menekültek Olaszországba érkezése előtt elbírálhatják a menedékkérelmeket.

Olaszország a Földközi-tengeren átkelő menekültek elsődleges úti célja

A Le Monde című francia napilap olaszországi migráció helyzetét bemutató cikke szerint 2016-ban még több mint 186 ezer menekült érkezett az országba – többségük elsőként Lampedusa szigetén ért partot –, de a nyugat-líbiai Tripolitánia milíciáival kötött titkos megállapodásoknak köszönhetően ezután megcsappant az Olaszországban kikötő menekültek száma.

 

2016-ban kevesebb mint 12 000 menedékkérő érkezett Olaszországba, de az utóbbi években ismét emelkedni kezdett az Itáliába érkezők száma: 2020-ban valamivel több, mint 36 ezer, 2021-ben pedig valamivel több mint 68 ezer ember kötött ki ebben az országban a jobb élet reményében.

 

Míg pár éve csak minden tizedik, Földközi-tengeren átkelő menekült kötött ki Olaszországban a francia lap szerint, addig 2021-ben már minden második Földközi-tengeren átkelő menekültre volt igaz ez.

 

Az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint 2021-ben közel 200 ezer menekült érkezett szabálytalanul az Európai Unió területére – 122 ezren a Földközi-tengeren, és 87 ezren szárazföldi úton.

 

Idén január eleje és július vége között eddig közel 154 ezer illegális határátlépést regisztráltak, ami 85 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest – bár ebben biztos közrejátszik az orosz-ukrán háború is. Eközben Magyarország határain idén november 15-ig 250 ezer illegális bevándorló ellen intézkedtek a hatóságok., ami persze messze nem azt jelenti, hogy ennyien részesültek valamilyen védelemben, ráadásul egy személlyel szemben akár többször is intézkedhetnek a hatóságok. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021-ben negyven menedékkérő volt, 21-en kaptak menekült státuszt, 17-en oltalmazottit, 2-en pedig befogadottit.

A kormányalakítás idején négy olyan, civil szervezetek által működtetett hajó is a tengeren volt, amely a vízből kimentett menekülteket szállított (a német zászló alatt hajózó Humanity 1 és Rise Above, valamint a norvég zászló alatt hajózó Geo Barents és Ocean Viking). Az új kormány pedig rögtön deklarálta, hogy senkit nem engednek leszállni ezekről a hajókról, ha kikötnek az olasz partoknál (bár ez nem teljesen így alakult aztán), illetve felvetették, hogy azokba az országokba kellene küldeni ezeket az embereket, amilyen zászló alatt hajóznak az őket szállító járművek.

November 15-én pedig Meloni és az új kormány belügyminisztere Matteo Piantedosi – a bevándorlókat segítő civil szervezetek hajóit korábban belügyminiszterként szintén vegzáló Matteo Salvini egykori kabinetfőnöke – még azt is felvetette, hogy a jövőben közigazgatási eljárás keretében lefoglalják majd a civil szervezetek menekülteket szállító hajóit, amelyek Olaszország szerint illegálisan közlekednek a Földközi-tengeren, miközben Róma megtiltotta nekik, hogy olasz vizekre lépjenek. (Hasonló a Ligát vezető Salvini belügyminiszterségével fémjelzett időszakban is történt.)

VINCENZO CIRCOSTA / AFP Ételosztás a Földközi-tengeren várakozó, később Olaszország helyett Franciaországban kikötő Ocean Viking fedélzetén 2022. november 6-án.

Végül több hajó is kiköthetett Szicíliában – de volt, amelyikről válogattak

Elsőként az SOS Humanity által üzemeltetett, kiemelt képünkön is látható Humanity 1 köthetett ki november 6-án a Szicília keleti partvidékén található Cataniában, de a hajó fedélzetén lévő, nagyrészt életveszélyes csónakokból megmentett, főként Líbiából érkező menekülttel nem bántak túl méltóságteljesen.

A fedélzeten tartózkodó 179 menedékkérőt – akiknek egyébként a tengerekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok értelmében amint szárazföldet értek, menedéket kellett volna biztosítaniuk – ugyanis megvizsgálta egy orvoscsapat, és végül csak a gyerekeket és a nőket engedték le a hajóról, valamint azokat, akik orvosi ellátásra szorultak. Így a vizsgálat után 35 menekült a fedélzeten maradt.

(Ehhez az akcióhoz Orbán Viktor is gratulált az új olasz kormányfőnek Twitteren.)

A hajón maradó felnőtt férfiak éhségsztrájkba kezdtek, illetve a menedékkérelmüket is eljuttatták a helyi bíróságra. A nagy médianyilvánosság hatására végül őket is szép csendben leengedték a hajóról még azelőtt, hogy pár nappal később felhorgonyzott volna. A Humanity 1 jelenleg is várja a következő mentőakciót Spanyolországban.

Hasonlóan jártak el az Orvosok Határok Nélkül Geo Barents nevű hajó utasaival, aki előzetesen másfél hetet vártak arra, hogy a hajó kiköthessen Cataniában, majd még további három napot a kikötőben, amíg november 7-én bárki is leszállhatott. Az 572 menekült közül első körben csak 357-et engedtek le a hajóról az orvosi vizsgálat után (köztük egy terhes kismamát és több mint ötven, felnőtt kísérő nélkül utazó fiatalkorút).

A többiek itt is éhségsztrájkba kezdtek, és voltak olyanok is a traumák elől is menekülő utasok közül, akik annyira nem bírták a kilátástalannak tűnő bezártságot, hogy inkább leugrottak a hajóról. A három férfi közül az egyik visszaúszott a hajóhoz, a másik kettő pedig a kikötőbe úszott, ahol éhségsztrájkba kezdtek. Egyikőjük egy nap után olyan rosszul lett, hogy orvosi ellátásra szorult, a másik viszont folytatta az éhségsztrájkot.

Fabrizio Villa / Getty Images Rendőrök a szicíliai Catania kikötőjében 2022. november 6-án. A háttérben a még utasokkal teli Humanity 1.

„A hajón töltött napok után már kezdtem megőrülni. Az volt az érzésem, hogy a testem és az álmaim szétesnek. Hálás vagyok minden segítségért, amit a fedélzeten kaptam, de nem bírtam tovább ezt a helyzetet” – emlékezett vissza a tétlenül álló hajón töltött napokra az egyik ugrást választó utas a dokkban egy segítségére siető önkéntesnek. A férfi az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó honlapja szerint azt is elmesélte, miért indult útnak.

„Azért hagytam el Észak-Szíriát, hogy biztonságos életet biztosítsak a családomnak. Négy lányom van, akiket hátrahagytam, remélve, hogy hamarosan csatlakozhatnak hozzám Európában, egy biztonságos helyen. A legfiatalabb még csak hatéves.

Az elmúlt években szemtanúi voltak, ahogy bombák hullottak a városunkra, és most nem tudnak iskolába járni a térségben továbbra is fennálló bizonytalanság miatt.

Fegyveres csoportok vannak mindenütt, váltságdíjért embereket rabolnak. A helyzet kicsúszott az irányításunk alól, és én minden nap féltem az életüket. Egyszerűen csak egy olyan helyet szeretnék találni, ahol nem kell félniük, és ahol biztonságban érezhetik magukat. Ez az én álmom, és nem hagyom, hogy bárki elvegye tőlem.”

A férfi tiltakozása végül eredményes volt, mivel ő is csatlakozhatott a járműről leszállított társaihoz, november 8-án pedig a hajó összes többi utasának is engedélyezték a hatóságok, hogy leszálljanak.

A Franciaországban kikötő hajó diplomáciai hullámokat vert

A harmadik Szicíliában kikötő, Rise Above nevű hajót átküldték a sziget nyugati felére, és november 11-én végül a hatóságok engedték leszállni a fedélzetén tartózkodó 89 menekültet – akiknek a fele fiatalkorú volt, köztük jó pár csecsemővel.

A negyedik hajó, a francia SOS Mediterranée nevű szervezet által üzemeltetett Ocean Viking pedig még nemzetközi vizeken volt, amikor elkezdődött a menekültmentő-hajók olaszoroszági vegzálása, ezért a kapitány úgy döntött, hogy Franciaországba mennek. Végül november 10-én érkeztek meg Toulon kikötőjébe. A hajó négy súlyos állapotban lévő utasát a mentők még aznap helikopterrel kórházba szállították, másnap pedig a 230 utas – köztük 57 gyerek – is leszállhatott.

A francia belügyminiszter szerint tizenegy EU-tagállam is felajánlotta – köztük Németország, Luxemburg, Bulgária és Portugália –, hogy segítenek a menekültek befogadásában. Gérald Darmanin később azt is elárulta, hogy az első nap az utasok közül 44 kiskorú és 60 felnőtt menedékkérelmét bírálták el pozitívan, és további 44 utas kérelmét utasították vissza – akiket a tárcavezető elmondása alapján visszaküldenek oda, ahonnan jöttek, amint az egészségük megengedi.

Vincenzo Circosta / AFP A Franciaország felé tartó Ocean Viking utasai 2022. november 10-én.

Miután kiderült, hogy az Ocean Viking végül Franciaországban köt ki, Daramin „érthetetlennek” nevezte Róma álláspontját, majd arról beszélt, hogy a hajó „minden kétséget kizáróan Olaszország keresési és mentési zónájában volt”, és „Olaszország feladata lett volna, hogy azonnal kijelölje azt a kikötőt, amely befogadja”.

A francia kormány ülése után a tárcavezető azt mondta, az incidensnek nyilvánvalóan „rendkívül súlyos következményei lesznek az Olaszországgal fenntartott kétoldalú kapcsolataikra”. Valamint azt is elárulta, hogy már befagyasztották azt az uniós programot, amelynek keretében 3500 Olaszországba érkező menekültet fogadott volna be Franciaország.

Az olasz kormány tagjai ugyanakkor nem tartják jogosnak a francia kollégáiktól érkező bírálatokat. Matteo Piantedosi belügyminiszter szintén az „érthetetlen” kifejezést használta, csak ő Franciaország reakciójára értett ezt, valamint emlékeztetett arra, hogy hazája idén eddig 90 ezer menekültet fogadott be.

Antonio Tajani külügyminiszter, a Silvio Berlusconi által fémjelett Forza Italia politikusa „aránytalannak” nevezte a francia reakciót. A korábbi belügyminiszter, Matteo Salvini – aki most a közlekedési tárcát vezeti, és miniszterelnök-helyettes is – pedig csak annyit posztolt az üggyel kapcsolatban Twitteren, hogy „Ez az európai szolidaritás”. Giorgia Meloni kormányfő pedig azt nyilatkozta, hogy

A bevándorlási vészhelyzet európai kérdés, és mint ilyen, az emberi jogok és a jogszerűség elvének teljes tiszteletben tartásával kell kezelni.

Mit mond a nemzetközi jog?

Az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének (UNCLOS) 98. cikke szerint minden államnak meg kell követelnie a lobogója alatt közlekedő hajóktól, hogy „segítséget nyújtsanak minden olyan személynek, akit a tengeren találnak, és akit az eltűnés veszélye fenyeget”.

 

A Reuters témát körüljáró cikke szerint a tengeri felkutatásról és mentésről (SAR) szóló nemzetközi egyezmény értelmében az aláíró országoknak a felségvizeiken kívül, akár a partvonaluktól számított 18 tengeri mérföldig tartó (azaz több mint 22 kilométeres) sávot is felügyelniük kell. Az ezeken a területeken belüli tevékenységet nemzeti tengeri mentési koordinációs központok (MRCC) felügyelik.

 

A tengerjogi egyezmény szerint egy nyílt vízen hánykolódó személy mentése csak akkor tekinthető befejezettnek, ha „biztonságos helyen” partra szállították. A nemzetközi SAR-egyezmény meghatározása szerint ez az a hely, ahol az emberek élete nincs veszélyben, és ahol alapvető szükségleteik kielégíthetők.

 

Olaszország mindkét egyezményt ratifikálta.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!