Már az örményeken keresztül üt vissza Putyinra az ukrajnai háború

Kijev az orosz követelések teljesítésével véget vethet a lakosság szenvedésének – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Az ukrán vezetésnek minden lehetősége megvan arra, hogy a helyzetet (amely az ukrán energetikai létesítményekre mért csapások után alakult ki) normális mederbe terelje, (…) úgy oldja meg, hogy az orosz fél követeléseit teljesíti, és ezzel véget vet a helyi lakosság minden szenvedésének

– mondta Peszkov.

Emmanuel Macron francia elnök Twitter-bejegyzését kommentálva, amely Oroszország „megbüntetését” sürgette, a szóvivő kijelentette: Moszkva csak akkor hajlandó ilyen elítélő nyilatkozatokat elfogadni, ha hasonlóak hangzanak el a Donyec-medencével kapcsolatban is. Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fegyveres erők ott 2014 óta támadnak polgári célpontokat, ami ellen a hivatalos Párizs soha nem tiltakozott.

Peszkov azt mondta, hogy az orosz katonai csapások célpontjai közvetlenül vagy közvetve az ukrán katonai képességekkel voltak kapcsolatosak, szociális objektumokat nem ért támadás.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön, a hadijelentést ismertetve közölte, hogy az ukrán katonai parancsnoki rendszer és a hozzá kapcsolódó energetikai létesítmények ellen végrehajtott nagy erejű szerdai orosz rakétacsapás megzavarta az ukrán fegyveres erők tartalékait és a külföldi fegyverek szállítását. A tábornok szerint a nagy hatótávolságú, légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel végrehajtott csapás elérte a célját, minden kijelölt létesítményt eltaláltak.

Mindemellett hangsúlyozta, hogy egyetlen orosz csapást sem hajtottak végre Kijev területén lévő célpontok ellen, és hogy az ukrán fővárosból jelentett összes pusztítást a kijevi lakónegyedekbe telepített külföldi és ukrán légvédelmi rakéták lezuhanása okozta.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők visszavert támadási kísérletek következtében Harkov megyében mintegy hatvan embert, egy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, Zaporizzsja megyében több mint félszáz halottat és sebesültet, egy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és három járművet, Liman irányában pedig több mint 15 katonát, egy gyalogsági harcjárművet, egy aknavetőt és három járművet veszítettek.

Az orosz taktikai légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi alakulatok két ukrán vezetési pontra, 63 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 152 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú AN/TPQ-36-os és egy AN/TPQ-50-es mobil radart, valamint egy Grad sorozatvetőt. Az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán négy ukrán drónt lőtt le.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2558 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6791 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 902 sorozatvetőt, 3616 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7340 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

A moszkvai katonai tárca csütörtöki közlése szerint 50 orosz hadifogoly tért vissza a „Kijev által ellenőrzött területekről”.  A TASZSZ hírügynökség a donyecki regionális rendvédelmi szervekre hivatkozva azt írta, hogy felállítottak egy zászlóaljat, amelyben ötven „önkéntesen átállt” volt ukrán hadifogoly szolgál.

Csütörtökön egyébként az Oroszországhoz csatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást. Vitalij Hocenko, a Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Mariupolban eddig ötszáz új lakást utaltak ki olyan lakosoknak, akiknek az otthona a harcok során megsérült vagy elpusztult.

(MTI)

Több mint 15 000 ember tűnt el az ukrajnai háború alatt – közölte az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága (ICMP) egyik tisztviselője.

A Reuters jelentése szerint:

A kilencvenes évek balkáni háborúi nyomán létrejött hágai szervezet júliusban irodát nyitott Kijevben, hogy segítsen Ukrajnának dokumentálni és felkutatni az eltűnt embereket.

Az ICMP európai programigazgatója, Matthew Holliday azt mondta, nem világos, hány embert szállítottak el erőszakkal Oroszországba, vagy hány embert tartottak fogva, illetve, hogy hányan végezték tömegsírokban.

Az eltűntek nyomozásának folyamata Ukrajnában a harcok leállása után is évekig tart – mondta Holliday a Reutersnek adott interjújában. A 15 ezres szám óvatos becslés, ha figyelembe vesszük, hogy csak Mariupol kikötővárosában a hatóságok becslése szerint 25 ezer ember halt meg, vagy eltűnt.

Szerdán volt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ), az Oroszország vezette katonai szövetség csúcstalálkozójának megnyitója, ahol Nikol Pasinyan, Örményország elnöke meglepően sokszor viselkedett megalázóan Vlagyimir Putyinnal.

Először is kijelentette, hogy Örményország tagsága nem volt képes elrettenteni Azerbajdzsánt az agressziótól.

Ezután nem volt hajlandó aláírni a szervezet nyilatkozattervezetét, amelyben Örményországnak nyújtottak volna közös segítséget. A pillanatról készült videókon remekül látszik, hogy Putyin kezéből kiesik a toll, Lukasenka pedig a kezeit széttárva döbbenten néz.

Nikol Pashinyan refused to sign a declaration following the Collective Security Treaty Organization (CSTO) summit.

In fact, it means that the CSTO has collapsed completely.

Putin dropped his pen, Lukashenko is shocked. pic.twitter.com/lqPwusW4Gi

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) November 24, 2022

Ezután Pasinyan nem volt hajlandó közelebb állni Putyinhoz a közös fényképen, és látványosan próbált minél távolabb kerülni tőle, amit Putyin is észrevett.

Oh my. Look at the prime minister of Armenia Pashinyan going out of his way to stand as far as possible from Putin. And Putin knows it, too. Insult to the injury, this is at the gathering of the supposedly Russia-led security bloc. pic.twitter.com/KNCWjKNAHV

— Bakhti Nishanov (@b_nishanov) November 23, 2022

Érthető, hogy Pasinyan nem elégedett, az orosz hadsereg borzasztó teljesítménye leginkább Örményországnak fájdalmas, az Azerbajdzsánnal szembeni háborúban ugyanis eddig az oroszok garantálták az ország biztonságát, ahogy a Törökországgal közös határt is ők őrzik.

Oroszország és Ukrajna nagyszabású hadifogolycserét hajtott végre. Ötven embert cseréltek ki – erősítették meg Kijevben és Moszkvában is.

A Reuterst idézi a The Guardian, miszerint az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Ukrajna elengedett 50 elfogott orosz katonát.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki adminisztráció vezetője a Telegramon közölte, hogy Ukrajna 48 katonát és két tisztet fogadott, köztük tengerészgyalogosokat, gyalogosokat, határőröket és a területvédelem tagjait.

Azt mondta:

Sikerült visszahoznunk Mariupol 19 védőjét, valamint 15 (hadifoglyot) a csernobili atomerőműből és hetet a Zmiiny-szigetről.

Kijev és Moszkva eddig több mint 1000 hadifoglyot cserélt fel az ukrajnai konfliktus februári kezdete óta.

Az ukrán fegyveres erők vezérkarának becslése szerint a fehérorosz erők 10-15 ezer tagja kész harcolni Ukrajna ellen orosz pénzért – közölte Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Fehérorosz Köztársaság hatalmi struktúráinak mintegy 10-15 ezer embere készen áll arra, hogy részt vegyen az Oroszországi Föderáció úgynevezett különleges katonai műveletében. Mindenekelőtt a magas pénzügyi támogatás vonzereje miatt

– fogalmazott a katonai vezető.

Hromov ugyanakkor alacsonyra értékelte a fehérorosz fegyveres erők készségét a független katonai műveletekre. Szavai szerint a kijevi vezérkar az erkölcsi és pszichológiai állapotot alacsonynak tartja, és emlékeztetett arra, hogy a katonák többsége megtagadta az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való részvételt.

Az ukrán vezérkar csütörtökön videoüzentben sürgős felhívást intézett a fehérorosz néphez, hogy Fehéroroszországot Oroszország ne vonhassa be Ukrajna elleni háborújába.

Oroszország különleges szolgálatai provokációkat készítenek elő az önök területén, támadásaik célja létfontosságú infrastrukturális létesítmények lehetnek, különösen az asztraveci atomerőmű

– idézett a felhívásból az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar kijelentette, hogy Oroszország „bármilyen eszközzel” megpróbálja bevonni az Ukrajna elleni háborúba Fehéroroszországot. Az ukrán fegyveres erők ezért arra kérik a fehéroroszokat, hogy követeljék vezetésüktől a fehérorosz alkotmány betartását, kövessék nyomon a gyanús személyek és járművek tevékenységét a létfontosságú infrastrukturális létesítmények közelében, jelentsék ezeket a rendfenntartóknak, és ha ezek részéről nincs reakció, minden rendelkezésre álló eszközzel tájékoztassák a világközösséget.

Ukrajna nem tekinti az Önök országát, különösen a fehérorosz népet ellenségnek. Nem megyünk és nem is tervezünk semmilyen agresszív akciót a Fehérorosz Köztársaság területén. Ez Ukrajna hivatalos álláspontja

– szögezte le felhívásában a vezérkar.

Andrij Kosztyin főügyész egy tévéműsorban elmondta, hogy a megerősített adatok szerint Herszon megye orosz megszállás alól felszabadított részében eddig kilenc kínzókamrát fedeztek fel, és az orosz megszállók által meggyilkolt 432 civil holttestét találták meg. Hozzátette, hogy jelenleg 12 közös ügyészi és nyomozói csoport dolgozik Herszon megye területén. Kiemelte, hogy továbbra is nagyfokú az aknaveszély a felszabadított településeken.

Az ukrán vezérkar napi összesítésében közölte, hogy mintegy 310-zel 85 720-ra nőtt az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma.

(MTI)

Kijev 70 százalékában továbbra sincs áram, a vezetékes vízellátást eddig részlegesen állították helyre a szerdai újabb, főként a polgári infrastruktúra megsemmisítését célzó nagyszabású orosz rakétatámadás után – közölte csütörtökön Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A városvezető a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kifejtette, hogy a vízellátást a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján, részben pedig a jobb oldalon visszaállították Kijevben.

A Kijivvodokanal vízművállalat energiamérnökei és szakemberei egész éjszaka azon dolgoztak, hogy helyreállítsák a főváros létfenntartását. A város bal partján már helyreállt a vízellátás. A jobb oldalon reggelre tervezzük a helyreállítását. A főváros 70 százaléka még mindig áram nélkül van

– írta Klicsko.

Hangsúlyozta: az energetikai szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb visszakapcsolják az áramot, de ez attól függ, hogy sikerül-e helyreállítani az egyensúlyt egész Ukrajna energiarendszerében.

Az ukrajnai atomerőművek szerdai ideiglenes lekapcsolódása után Herman Haluscsenko energetikai miniszter azt ígérte csütörtökön, hogy a nap végéig az összeset visszakapcsolják az ukrán energiahálózatba, ami jelentősen fogja csökkenteni az áramhiányt az országban. Hozzátette, hogy a létfontosságú infrastrukturális létesítmények országszerte már áram alatt vannak, és a termelési mennyiséget a nap folyamán növelik.

Arra számítunk, hogy estére megkezdik a működést az atomerőművek, amelyek árammal látják el a hálózatot, és ez jelentősen csökkenti a hiányt. Ez az első alkalom, hogy mind a négy atomerőművet egyszerre kapcsolták le

– jegyezte meg Haluscsenko.

Az atomerőművek esetében most kulcsfontosságú – folytatta –, hogy saját szükségleteik kielégítésére kapjanak elegendő áramot, ami nukleáris biztonsági kérdés. Ha egy atomerőmű dízelgenerátorral működik, az kockázatot jelent a nukleáris és sugárbiztonsági szabványok és követelmények tekintetében – hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, hogy ezért minden atomerőművet a lehető legrövidebb időn belül bekapcsoltak az ukrán energiarendszerbe, ami lehetővé teszi számukra, hogy ismét áramot szállítsanak a hálózatba. Kivételt képez a zaporizzsjai atomerőmű, amely továbbra is dízelgenerátorral működik – tette hozzá.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban kijelentette, hogy előrejelzésük szerint az oroszok a jövőben is folytatják a szerdaihoz hasonló nagyszabású rakétatámadásokat Ukrajna ellen, és körülbelül egy hétbe telik, mire felkészülnek a következőre.

A Kreml közölte, az ukrán vezetés véget vethet a lakosság szenvedésének, ha teljesíti Oroszország követeléseit.

Az orosz fegyveres erők tegnap 70 rakétát dobtak Ukrajnára. A támadássorozatban 10 ember meghalt, és milliók maradtak áram nélkül.

Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét arról kérdezték, hogyan egyeztethető össze az ukrán civilek szenvedése Vlagyimir Putyin azon kijelentésével, hogy nem kívánja elpusztítani Ukrajnát és annak lakosságát.

Az ukrán vezetésének minden lehetősége megvan arra, hogy normalizálja a helyzetet. Minden lehetősége megvan rá, hogy teljesítse az orosz fél követelését, és ezzel véget vessenek a lakosság minden lehetséges szenvedésének

– válaszolta Peszkov.

Márciusban Moszkva egy listát adott át Ukrajnának a követeléseiről, melyek teljesülése esetén felfüggesztené a katonai tevékenységet az országban:

• Ukrajna tegye le a fegyvert.
• Ukrajna alkotmányban rögzítse, hogy a jövőben nem lesz tagja semmilyen nemzetközi szervezetnek, például a NATO-nak vagy az EU-nak.
• Ukrajna ismerje el a Krímet orosz területnek, Luhanszk és Donyeck megyét pedig független államnak.

(Sky News)

Megakadályoztak az orosz biztonsági erők egy robbantásos merényletet a Törökországba és Európába gázt szállító Déli Áramlat vezeték ellen Volgográd megyében – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati központja.

Az FSZB szerint a szabotázs- és terrorcselekmény-kísérlet mögött ukrán különleges szolgálatok álltak. Az üggyel kapcsolatban négy orosz állampolgárt őrizetbe vettek.

A házkutatások során a hatóságok négy mágneses aknát, négy kilogramm plasztik robbanószert, késleltetett működésű detonátorokat, 593 ezer rubel (mintegy 3,9 millió forint) készpénzt és kommunikációs eszközöket foglaltak le. Utóbbiakon az ukrán különleges szolgálatoknál lévő kapcsolattartóval folytatott üzenetváltást és robbanószerkezetek összeszerelésére vonatkozó útmutatást találtak, valamint a robbantás helyének koordinátáit.

A gyanúsítottak ellen büntetőeljárás indult terrorcselekmény előkészítése, terrorista csoport szervezése és robbanóanyagok illegális birtoklása miatt.

A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy a Déli Áramlat projekt keretében Anapából a Fekete-tenger alatt a bulgáriai Várnába terveztek 2015-ig csővezetéket lefektetni, ám ez végül nem valósult meg. A Déli Áramlat helyett Anapa térségéből a Törökországba vezető Török Áramlatot építették meg.

(MTI)

Sikeres szívműtétet hajtottak végre egy kijevi kórházban, miután sötétségbe borult a város.

A Kardiológiai Intézet személyzete éppen szívműtétet végzett, amikor elment az áram. A műtőben kénytelenek voltak generátorokat csatlakoztatni, hogy folytatni tudják a létfontosságú beavatkozást.

Borisz Todurov, a kórház igazgatója elmondta, hogy az intézet 190 betege közül senkit sem vesztettek el.

Már órák óta nincs víz. Egyelőre boldogulunk egyedül is, de óráról órára nehezebb. Továbbra is csak sürgősségi műtéteket végzünk

– mondta az igazgató.

(Sky News)

Az Európai Unió folytatja az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciós csomag kidolgozását – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke finnországi látogatása során.

Keményen dolgozunk azon, hogy ott csapjunk le Oroszországra, ahol igazán fáj, hogy megbénítsuk, és képtelenné váljon az ukrajnai harcok folytatására. Teljes gőzzel dolgozunk a 9. szankciós csomagon

– mondta von der Leyen egy sajtótájékoztatón.

Biztos vagyok benne, hogy hamarosan jóváhagyjuk az orosz olajra vonatkozó globális árplafont a G7-ekkel és más jelentős partnerekkel. Addig nem nyugszunk, amíg Ukrajna nem győzedelmeskedik Putyin és törvénytelen, barbár háborúja felett

– szögezte le von der Leyen.

(Guardian)

Az elmúlt két hétben Oroszország feltehetően átcsoportosította a légierő főbb elemeit a donyecki és luhanszki frontokra, a Donbaszba. A csapatmozgás célja a támogatás vagy a védelem megerősítése lehet – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb hírszerzési jelentésében.

Szeptember és október között a meggyengült légi egységek nagy részét korábban a Dnyipro folyótól nyugatra fekvő Herszon megye oroszok által ellenőrzött részének védelmére összpontosították, azonban pár hete ezt a területet az ukrán hadsereg visszafoglalta.

A légierő egyes egységeit a szeptemberben mozgósított tartalékosokkal erősíthették meg, ugyanakkor ez a rosszul képzett emberállomány tovább erodálhatja a légierő képességeit.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 November 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/NRpAaP79OE

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/5jmEhtnhJ5

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) November 24, 2022

Videó üzenetben osztotta meg gondolatait az ENSZ Biztonsági Tanácsával Volodimir Zelenszkij. A New Yorkban tartott rendkívüli ülésen az ukrán elnök az ország energia infrastruktúráját ért újabb orosz csapásokat – melyek áramkimaradásokat okoztak nem csak egész Ukrajnában, de a szomszédos Moldovában is – „nyilvánvaló emberiség elleni bűncselekményeknek” minősítette.

Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna olyan határozatot fog előterjeszteni, amely elítéli az „energiaterror” minden formáját. Hozzátette: a szervezet Biztonsági Tanácsában az oroszok széke gyakorlatilag üres, hiszen „senki sem kíváncsi a hazugságaikra”, ezért ismét Oroszország vétó jogának felfüggesztését javasolta.

Jelenleg Oroszországnak még mindig vétójoga van, így a tanács kevés érdemi lépést tehet ellene.

– érvelt Zelenszkij.

Az ukrán elnök felkérte továbbá az ENSZ-t, hogy küldjön szakértőket Ukrajna kritikus infrastruktúrájának vizsgálatára és értékelésére.

Amikor nulla fok alatt van a hőmérséklet, és emberek milliói vannak energiaellátás, fűtés, víz nélkül, az nyilvánvaló emberiség elleni bűncselekmény

– szögezte le az ukrán elnök.

Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese felszólította Oroszországot, hogy azonnal függessze fel a polgári infrastruktúra elleni támadásokat.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy „fegyverként használja a telet, hogy súlyos szenvedést okozzon az ukrán népnek”.

Ezt cáfolva Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia közölte, hogy országa precíziós fegyvereket használ „az ukrán energetikai és egyéb infrastruktúra ellen, melyek segítségével nyugati fegyverekkel látják el az ukrán egységeket”.

(Sky News/Guardian)

Az Egyesült Államok újabb 400 millió dollárnyi (mintegy 170 milliárd forint) katonai segítséget bocsát Ukrajna rendelkezésére – az összeg felhasználására Joe Biden elnök adott felhatalmazást a Külügyminisztérium számára.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnök által aláírt intézkedés az újabb segélycsomagról védelmi eszközöket és szolgáltatásokat tartalmaz. A segélycsomag a védelmi minisztérium erőforrásait terheli.

Ezzel egy időben az elnöki hivatalhoz tartozó Nemzetbiztonsági Tanács (National Security Council) szóvivője, Adrienne Watson közölte, hogy

az eszközök között szerepelnek lövedékek föld-levegő rakétarendszerek számára, valamint nehéz gépfegyverek, hogy Ukrajna képes legyen ellenállni a polgári infrastruktúráját célzó orosz fenyegetésnek.

A sajtóközlemény emlékeztet, hogy az Egyesült Államok folyamatosan egyeztet Ukrajnával energia-infrastruktúráját érintő szükségletekről, és közösen dolgozik szövetségeseivel és partnereivel Ukrajna támogatása érdekében.

(MTI)

Az ukrán hadsereg közölte, hogy az orosz erők szerdán 70 cirkálórakétát lőttek ki országszerte, és támadó drónokat is bevetettek. A csapásokban tíz ember halt meg.

Az ország energiaügyi minisztériuma közölte az áramfogyasztók túlnyomó többségénél az ellátása megszűnt, miután a támadások következtében három atomerőművet is lekapcsoltak az elektromos hálózatról.

A főváros polgármestere, Vitalij Klicsko közölte: egész Kijevben megszűnt a vízellátás. A városvezetés hozzátette, hogy a víz és a fűtés csütörtök reggelre visszatér a lakóépületekbe. Klicsko szerint a Kijevet célzó 31 rakéta közül 21-et hatástalanított a védelem. A fővárosba csapódó tíz rakéta közül az egyik az északi külváros egyik lakóházba csapódott, miután hárman meghaltak, tizenöten pedig megsebesültek. Az épület alsó szintjén egy óvoda volt, melyet sikerült időben evakuálni, miután megszólaltak a légvédelmi szirénák. A robbanás háromméteres krátert hagyott az épület előtt, és megsemmisült egy környékbeli játszótér is.

Szerdán késő este az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy Kijevet és több mint egy tucat megyét, köztük Lvivet és Odesszát visszakapcsolták az elektromos hálózatra.

(Guardian)