A NATO 30 tagállamából 28 már el tudta fogadni Svédország és Finnország csatlakozását. Törökország és Magyarország egyelőre csak ígéri.
Törökországot és Magyarországot is a finn, illetve svéd NATO-tagság ratifikálására szólította fel csütörtökön Annalena Baerbock német külügyminiszter. A NATO madridi csúcstalálkozóján mindkét ország azt ígérte, hogy lehetővé teszi a két skandináv ország csatlakozását. „És most éppen ezt kellene tenni” – mondta Baerbock, miután Tobias Billstrommel, a svéd diplomácia vezetőjével tárgyalt Berlinben.
A magyar Országgyűlés hónapok óta, mondvacsinált indokokra hivatkozva tolja maga előtt a svéd és finn NATO-tagságról való szavazást, miközben ennél sokkal kevésbé jelentős ügyeket visznek át a parlamenten.
Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt kedden találkozott Ulf Kristersson új svéd kormányfővel Ankarában, de tárgyalásukon nem sikerült áttörést elérni. November végén Stockholmban újra megbeszélést folytat egymással a svéd, a finn és a török fél. Törökország azzal vádolja Helsinkit és Stockholmot, hogy támogatja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát. Ankara a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjaként és terrorszervezetként tekint az YPG-re. Erdogan egyik követelése, hogy Svédország és Finnország adja ki a területén tartózkodó állítólagos terroristákat.
Billström hangsúlyozta: Svédország „lelkiismeretesen dolgozik azon, hogy gyorsan és zökkenőmentesen csatlakozhasson a NATO-hoz”. A külügyminiszter szerint Kristersson ankarai látogatása megmutatta, hogy “még nagyon nagy tere van a párbeszédnek”, amelyet a legmagasabb szinten kell folytatni. Hozzátette: a közeljövőben maga is elutazik a török fővárosba.
