Az oroszok megkezdték Európa legnagyobb atomerőművének államosítását

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyelőre nem találta nyomát úgynevezett piszkos bomba készítésének Ukrajnában, ezt három helyszínen elvégzett ellenőrzés is igazolta – közölte csütörtökön Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

A vizsgálati eredmények eddig rendelkezésünkre álló műszaki és tudományos elemzése azt mutatja, hogy e három helyszínen nincs nyoma be nem jelentett nukleáris tevékenységnek, illetve sugárzó anyagoknak

– összegezte Grossi.

A NAÜ szakemberei az utóbbi napokban minden tervezett vizsgálatot le tudtak folytatni és korlátlan hozzáférést kaptak a létesítményekhez – ismertette a szervezet. A szakértők egyebek mellett mintákat vettek a környezetből is, amelyekből rendkívül érzékeny műszerekkel információk nyerhetők hasadóanyaggal végzett múltbéli, illetve aktuális tevékenységekről. Grossi hangsúlyozta, hogy a környezeti minták kiértékelésének eredményeit a lehető leghamarabb közzé fogják tenni.

Orosz vezetők az elmúlt napokban sorozatosan arra figyelmezettek, hogy Ukrajna úgynevezett piszkos bombával készül támadást elkövetni, vagyis olyan robbanószerkezettel, amely hagyományos töltetet tartalmaz, de radioaktív szennyezőanyagot szór szét. Kijev tagadta e vádakat és egy NAÜ tényfeltáró missziót sürgetett.

Újabb fogolycsere keretében csütörtökön 107 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból – számolt be Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő kiemelte, hogy a most kiszabadultak közül 74-en a Donyeck megyei Mariupolban lévő Azovsztal üzemben estek orosz fogságba. Jermak szavai szerint sok közöttük a súlyos sérült.

Az állam mindent megtesz, hogy mindannyiuknak segítsen

– ígérte.

Ukrán részről arra nem tértek ki, hogy cserébe hány foglyot adtak át az orosz oldalnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben Katerina Szakellaropoulou görög államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajna lemond a részvételről a G20-országok november 15-16-án Indonéziában tartandó csúcstalálkozóján, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ott lesz.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon közzétett jelentésében azt írta, hogy folytatódik a dél-ukrajnai Herszon megyében a lakosság “jogellenes kitelepítése” a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partjáról, miközben az orosz megszálló adminisztráció tagjait és a velük együttműködő ukránokat távolabbra szállítják: a megszállt területeken mélyen belül fekvő, a herszoni régiót a Krím félsziget északkeleti részével összekötő keskeny tengeri földnyúlványon, az Arabatszka Sztrilkán található szanatóriumokba.

A hírszerzési jelentés szerint a herszoniakat azzal ösztönzik elköltözésre, hogy úgynevezett lakhatási igazolást ajánlanak nekik, amely alapján állítólag lakást vásárolhatnak az Oroszországi Föderációban. A kiürítés keretében a helyi lakosokat erőszakkal kilakoltatják lakásaikból, házaikból. Az ukrán katonai hírszerzés értesülése szerint az üresen álló lakásokba civilbe öltöztetett orosz katonákat költöztetnek be.

A herszoni bentlakásos iskolákból a gyerekeket a Krím félszigetre vitték, ahol a mai napra az egyik szimferopoli pszichiátriai kórházban helyezték el őket

– írta a hírszerzés, hozzátéve, hogy úgyszintén a Krímbe szállították a herszoni büntetés-végrehajtási intézményben fogva tartott elítélteket.

Az ukrán vezérkar korábban azt jelentette, hogy Herszon régió orosz adminisztrációja a megyeszékhelytől délre, Szkadovszkba költözött – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az orosz külügyminiszter felszólította az ENSZ-t, hogy segítsen teljesíteni a fekete-tengeri gabonaegyezmény azon részét, amely megkönnyítené Oroszország saját élelmiszer- és műtrágyaexportját – írja az MTI.

Lavrov kijelentette, hogy továbbra sem lát előrelépést az orosz gabona-és műtrágyaexport előmozdításában, bár a Kreml visszatért a gabonaegyezményhez. A külügyi tárca feje azt követően szólalt meg a témában, hogy Oroszország bejelnetette, ismét részt vesz a gabonaszállítási kezdeményezésben, ahol a múlt hét végén függesztette fel részvételét, miután hajóit támadás érte a Szevasztopolnál.

Végül Lavrov bizonygatni kezdte az összegyűlt újságíróknak, hogy Oroszország „összehasonlíthatatlanul több gabona- és műtrágyaexportra képes, mint Ukrajna”.

Bekérették Deborah Bronnert moszkvai brit nagykövetet csütörtökön az orosz külügyminisztériumba a Szevasztopoli-öbölben a hétvégén végrehajtott dróntámadás ügyében. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán azt ígérte, hogy Moszkva bizonyítékokat tartalmazó információkat mutat be a misszióvezetőnek Nagy-Britannia részvételéről az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli támaszpontja elleni támadásban és az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakcióban. A szóvivő szerint az alapvető bizonyítékokat a közvélemény is megismerheti majd.

A nagykövet több mint fél órát töltött a külügyminisztériumban, majd távozóban nem kívánt válaszolni az őt az épület előtt váró mintegy húszfős újságírócsoport kérdéseire. Az RT orosz állami médiaszolgáltató helyszíni beszámolója szerint a bejáratnál egy diákcsoport azt skandálta, hogy Nagy-Britannia terrorista ország. (MTI)

Már nem Minszken, hanem Moszkván keresztül érkezik a lengyel–fehérorosz határon áttörni próbáló közel-keleti és észak-afrikai migránsok többsége – jelentette ki Maciej Wasik lengyel belügyminiszter-helyettes csütörtökön a lengyel közszolgálati rádióban. Wasik elmondta: orosz pecsétet találtak „szinte az összes” személy útlevelében, akiket az utóbbi időben megállítottak a lengyel–fehérorosz határ illegális átlépésekor.

Oroszt, nem fehéroroszt. Moszkvait, ők mind Moszkván keresztül érkeznek

– tette hozzá. A miniszterhelyettes szerint ez azt bizonyítja, hogy a migráció hátterében orosz titkosszolgálatok állnak, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a migránsok a lengyel–orosz határon át, a Kalinyingrádi terület nevű orosz exklávén keresztül is érkezhetnek. Wasik szerint az, hogy Oroszoroszág „egyoldalúan liberalizálja a vízumkiadási politikáját”, egyik módszere az általa viselt hibrid háborúnak.

Arra hivatkozva, hogy a kalinyingrádi repülőteret megnyitották a közel-keleti és az észak-afrikai országokból érkező járatok számára, Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter szerdán közölte: Lengyelország ideiglenes, 2,5 méter magas és 3 méter széles drótkerítést kezdett építeni a Kalinyingrádi területtel közös határszakaszon. A drótkerítéssel párhuzamosan elektronikus riasztórendszert is telepítenek.

A lengyel–fehérorosz határon már megépítettek egy 5,5 méter magas acélkerítést, amelyet szintén mozgásérzékelőkből és kamerákból álló riasztórendszerrel szerelnek fel. (MTI)

Ukrajna nem vállalt új kötelezettséget a júliusi gabonamegállapodásban foglaltakhoz képest – közölte csütörtökön az ukrán külügyminiszter szóvivője, aki úgy fogalmazott: Ukrajna sosem használta a fekete-tengeri folyosót hadi eszközök szállítására és nem is tervezi ezt.

Az orosz védelmi minisztérium szerdán jelentette be, hogy Oroszország felújítja részvételét az isztambuli gabonamegállapodásban, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott. A tárca szerint

az ukrán fél hivatalos biztosítékot adott, hogy a tengeri humanitárius folyosót csak a fekete-tengeri kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban fogják használni.

Kijev az ENSZ és Törökország közreműködésével szerdán juttatott el írásos garanciákat a közös koordinációs központhoz arra vonatkozóan, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót és az ukrán kikötőket nem használja fel Oroszország elleni katonai akciókra.

A gabonamegállapodásban való részvételét a múlt hét végén függesztette fel Moszkva, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre brit segédlettel. (MTI)

Ukrajna-szerte óránkénti rendkívüli áramkimaradásokat vezettek be, miután Oroszország október elején csapást mért az ország energetikai infrastruktúrája ellen. A támadások után ukrán civilek ezrei maradták víz- és áramellátás nélkül.

Az Ukrenergo nevű ukrán nemzeti energiavállalat közölte, hogy az áramkimaradások Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava lakosaira vonatkoznak, Dnyipropetrovszkban, Zaporizzsjában és Kirovohradban „vészhelyzeti leállási ütemtervet” vezettek be.

Emlékeztetünk mindenkit, hogy a fogyasztási korlátozásokra a hálózatok terhelésének csökkentése, az fenntartható, kiegyensúlyozott energiarendszer biztosítása és az üzemzavarok elkerülése miatt van szükség, miután az oroszok rakéta- és dróntámadásai miatt az elektromos áramellátó rendszerek megsérültek

– olvasható a vállalat a Telegram-posztjában.

Hozzáteszik: az ilyen intézkedések lehetővé teszik, hogy a sérült létesítményeket „a lehető leggyorsabban helyreállítsák”.

(SkyNews)

Elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsa Oroszország azon javaslatát, hogy alakuljon vizsgálóbizottság annak a bizonyítékokkal alá nem támasztott állításnak a feltárására, miszerint Ukrajna és az Egyesült Államok a biológiai fegyvereket tiltó egyezményt sértő „katonai biológiai” tevékenységet végez. Oroszország a szavazás előtt egy 300 oldalas dokumentumot küldött körbe a tanács tagjainak, melyben azt állította, hogy az amerikai védelmi minisztérium támogatásával ukrajnai biológiai laborokban katonai biológiai tevékenység folyik.

A javaslatot egyedül Kína támogatta. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nemmel szavazott, a BT többi 10 tagja pedig tartózkodott. A határozatot így nem fogadták el, mert nem kapta meg a minimálisan szükséges kilenc igen szavazatot. Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese  a szavazás után elmondta, hogy kormánya „rendkívül csalódott” amiatt, hogy a tanács nem reagált pozitívan a bizottság felállítására vonatkozó kérésére. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok nagykövete azt válaszolta, hogy a Egyesült Államok a határozat ellen szavazott,

mert a javaslat dezinformáción, őszintétlenségen, rosszhiszeműségen és a tanács iránti tisztelet teljes hiányán alapul.

Oroszország azt is állította, hogy Ukrajnának van egy biológiai laboratóriumokból álló hálózata, amely finanszírozást és kutatási támogatást kap az Egyesült Államoktól. Az amerikai nagykövet szerint Oroszország visszaél a tanácsban betöltött pozíciójával, mert ezekkel a „hamis állításokkal” már a biológiai fegyverek tilalmáról szóló egyezmény 197 részes államának találkozóján is előhozakodott, de állításait semmilyen hiteles bizonyítékkal nem támasztotta alá, és a részt vevő országok túlnyomó többsége légből kapottnak találta az orosz vádakat. (MTI)

Ismét lekapcsolták az elektromos hálózatról a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb ilyen létesítményét, miután az orosz tüzérség lövései megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, így csak dízelgenerátorokkal működik – közölte csütörtökön az Enerhoatom ukrán atomenergetikai vállalat, amit az MTI szemlézett.

Az ukrán cég szerint az orosz kézben lévő, de ukrán dolgozók által üzemeltetett erőműben 15 napra elegendő üzemanyag van a generátorok működtetéséhez. Az ukrán vezérkar arról tájékoztatott csütörtökön, hogy az orosz erők csapásokat mértek a közép-ukrajnai Krivij Rihre, valamint az északkeleti Szumira és Harkivra. A keleti Luhanszk és Donyeck régiókban is súlyos harcok folynak.

A beszámoló szerint az orosz hadsereg megpróbálja megtartani az ideiglenesen elfoglalt területeket, és arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy bizonyos területeken feltartsa az ukrán védelmi erők műveleteit.

A mai nap újraindul a vasúti közlekedés az északkelet-ukrajnai Harkiv városában, miután egy vonat sikeresen teljesítette a tesztutat – írja a SkyNews.

A Harkiv és a közeli Kupjanszk város közötti síneket orosz lövések rongálták meg, azonban a közelmúltban megjavították őket.

Az utasok egyelőre csak a szeptemberben visszafoglalt Oszinovo nevű faluig közlekedhetnek, mivel Kupjanszk városában még folytatódik a megrongálódott vonatvonalak, hidak és más infrastruktúra helyreállítása.

A térségbeli települések visszafoglalása után az ukránok megkezdték a vasútvonalak és az infrastruktúra hálózat javítását, hogy a lakosok ismét tudjanak közlekedni rajtuk. A vasúttársaság regionális vezetője elárulta, hogy a személyszállítás eredetileg múlt hétfőn indult volna újra, de a vasútvonalat ismét támadás érte.

Orosz tisztviselők bejelentették, hogy megkezdődött a zaporizzsjai atomerőmű államosítása. Európa legnagyobb atomerőművét az orosz atomerőművet üzemeltető Roszenergoatomhoz integrálják – jelentette ki Alekszandr Volga, a szomszédos Energodar város oroszok által beiktatott vezetője.

Vlagyimir Putyin orosz elnök azután rendelte el a zaporizzsjai erőmű orosz szövetségi tulajdonba vételét, hogy a megyét négy másik kelet-ukrajnai régióval egyetemben az Orosz Föderációhoz csatolták. Európa legnagyobb atomerőműve röviddel Ukrajna február 24-i orosz lerohanása után, márciusban került orosz kézre.

A Roszenergoatom konszern vezérigazgatójának tanácsadója elmondta, hogy az átadásra akkor kerül sor, miután az erőmű az összes rendelkezésre álló üzemanyagtartalékot elhasználta.

Russian officials announced that occupation authorities began integrating the Zaporizhzhia Nuclear Power Plant (ZNPP) into the jurisdiction of Russian nuclear power plant operator Rosenergoatom on November 2. https://t.co/6pPzQvZtqA pic.twitter.com/1xnulLQYtm

— ISW (@TheStudyofWar) November 3, 2022

Az üzemeltető szervezet megérkezett az Orosz Föderációból, és megkezdődött az üzem és a személyzet integrálása a Roszergoatom konszern fennhatósága alá. Az itt maradt emberek döntöttek arról, hogy melyik országot választják lakóhelyüknek, munkahelyüknek, és akik maradtak, Oroszország mellett döntöttek. A zaporizzsjai erőmű immár Oroszország szerves része.

– nyilatkozta Volga a ukraina.ru-nak.

Az ukrán Energoatom október 28-án közölte, hogy az erőműben maradt 6700 ukrán alkalmazott közül mindössze 100-an írtak alá új szerződést az orosz Roszatom energetikai ügynökséggel (a február 24. előtti 11 000 alkalmazottból).

(Guardian)

Mintegy 14 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból Ukrajnában Oroszország hadművelete miatt – közölte szerdán Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén.

Grandi úgy fogalmazott: évtizedek óta nem tapasztalt gyorsaságú és nagyságú menekültáradatról van szó, amely nyomán világszerte több mint 103 millióra emelkedett a menekültek és otthonukat elhagyni készerültek száma. Egyben felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna lakossága „a világ egyik legkeményebb telével kénytelen szembesülni rendkívül nehéz körülmények között”, ideértve a polgári infrastruktúrában okozott további háborús pusztítást, ami „a humanitárius segítségnyújtást egy cseppé teszi a szükségletek tengerében”.

Grandi elmondta, hogy a humanitárius szervezetek

drámai mértékben fokozták segítségnyújtásukat, de ennél sokkal többet kell tenni, azzal kezdve, hogy le kell állítani ezt az értelmetlen háborút.

Mindazonáltal a konfliktus valószínű elhúzódására való tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) felkészül a további menekülthullámokra Ukrajna területén belül és kívül is. (MTI)