Élő Nagyvilág

Páncélosok tartottak rendkívüli gyakorlatot Moszkva utcáin

Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Metin Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
  • Lángra kapott egy olajraktár Donyeckben.
  • Zelenszkij őrültnek nevezte az oroszok taktikáját a keleti fronton.
  • Keserves harcokra készülnek Herszonban.
  • Szerdai közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.

Putyin: Nem tervezünk atomfegyvert bevetni Ukrajnában

Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni Ukrajnában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki moszkvai plenáris ülésén.

Putyin azt hangoztatta, hogy Moszkva sohasem fenyegetőzött az atomfegyver bevetésével, és azt mondta, hogy ezzel szemben a Nyugat, mások mellett Liz Truss volt brit miniszterelnök a „nukleáris zsarolás” eszközéhez folyamodott.

Az orosz elnök szerint Ukrajna rendelkezik a „piszkos bomba” előállításának technológiájával, most pedig mindent elkövet, hogy eltüntesse annak nyomait, hogy erre elő is készült.

Mikhail METZEL / SPUTNIK / AFP

A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a világ ügyeiben a végéhez közeledik. Az egypólusú világ kezd a múlté lenni. Történelmi határon állunk. A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk

– mondta Putyin.

A Nyugat képtelen egyedül uralkodni az emberiség felett, de kétségbeesetten próbálkozik vele, és a világ népeinek többsége már nem hajlandó ezt eltűrni

– tette hozzá.

Putyin szerint a Nyugat „veszélyes, véres és piszkos játékot” játszik Ukrajnában, az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik.

(MTI)

Készen áll a bevetésre egy új ukrán harci drón

Az Ukrszpecszisztemsz ukrán vállalat bejelentette, hogy kifejlesztettek egy új drónt, amely egyebek mellett képes korrigálni az amerikai HIMARS rakétatüzérségi rendszereket. A pilóta nélkül repülőgépet kifejezetten az ellenség által ellenőrzött területre való behatolásra, légi felderítésre tervezték, de képes a nyugati nagyhatótávolságú fegyverek tüzelésének korrigálására is. A drónt Shark, azaz cápa névre keresztelték. Közölték, hogy teljesen készen áll a harci bevetésre.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint délelőtt Ukrajna egész területén légiriadók voltak.  Az orosz erők csütörtökre virradóra újabb csapásokat mértek energetikai létesítményekre Ukrajna középső részében, beleértve a kijevi régiót. A támadások miatt a fővárosban és több környező megyében szigorú áramkorlátozások lesznek – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője.

A központi régió teljes áramszünetének megelőzése érdekében az energetikai vállalatok szigorú korlátozásokat kényszerülnek bevezetni. A szükséges villamosenergia-korlátozás mennyiségét Kijevben, Kijev megyében, valamint a csernyihivi, a cserkaszi és a zsitomiri régiókban az energiarendszer jelenlegi helyzetétől függően szabályozzák,

fejtette ki a tisztségviselő. Hozzátette, hogy az elnöki iroda, a regionális katonai igazgatás, Kijev város vezetése, az energetikai minisztérium, az Ukrenerho és a DTEK vállalat képviselőivel együtt dolgozik a probléma megoldásán.

A DTEK vállalatcsoport sajtószolgálata közleményében azt írta, hogy „komoly a pusztítás”, a fővárosban akár a 30 százalékost is elérheti az áramhiány, és „Kijev csaknem fele áram nélkül maradhat”.

Éjszaka Oroszország a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja peremvidékét is lőtte, az előzetes információk alapján három Tornádó típusú rakétát lőttek ki a térségre. Személyi sérülést nem okozott a támadás, de egy infrastrukturális létesítmény megsemmisült. A becsapódás követeztében keletkezett tüzet a szakemberek eloltották, a károk felmérése még folyamatban van.

Robbanás történt eközben a Donyeck megyei, orosz megszállás alatti Sahtarszk településen, aminek következtében 12 üzemanyagot tartalmazó orosz vasúti tartály semmisült meg – adta hírül Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Így néz ki a drón az Euromaidan Press által közzétett videón:

(MTI)

Az orosz parlament szerint az LGBT ma a hibrid hadviselés alkotóeleme

Az orosz parlament alsóháza (Állami Duma) csütörtökön minden korosztályra kiterjesztette az LMBT-propagandát tiltó törvényt, amely eddig csak a kiskorúakra vonatkozott. A jogszabályt még a felsőháznak és az államfőnek is jóvá kell hagynia.

A duma egyhangúlag megszavazta, hogy ezentúl ne csak a gyermekek, hanem az egész társadalom számára legyen tilos a homoszexualitást és más, szexuális kisebbségeket népszerűsítő tevékenység folytatása.

Ennek értelmében törvényellenesnek minősülne, és komoly bírságot vonna maga után minden olyan esemény, tevékenység, film, könyv, hirdetés, amely a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) közösségeket és az általuk vallott értékeket népszerűsíti.

Az állampolgárok akár 400 ezer rubel (2,7 millió forint) büntetést kaphatnak a törvény megsértéséért. Jogi személyekre 5 millió rubel (33,5 millió forint) összegű bírságot is kiszabhatnak, a külföldi jogsértőket pedig kitoloncolhatják az országból.

Alekszandr Hinstejn, a törvényjavaslat fő megalkotóinak egyike szerint a jogszabály nem tekinthető a cenzúra eszközének. Mint ahogy azt a képviselő egy múlt heti meghallgatáson mondta, “nem az LMBT-re mint jelenségre való utalásokat tiltjuk be, hanem annak propagálását, ezért itt a szóhasználat rendkívül fontos”.

Mint fogalmazott, az LGBT ma már egy „hibrid hadviselés alkotóeleme”, ebben a harcban pedig – tette hozzá – „kötelességünk megvédeni értékeinket, társadalmunkat és gyermekeinket”.

Kisebbségi jogokat támogató érdekcsoportok és civil szervezetek, köztük az LGBT Network nevű, jogi tanácsadással foglalkozó szervezet élesen kritizálta a törvényjavaslatot, amely szerintük megalázza és diszkriminálja az LMBT-közösséget.

A hatóságok már az eddig érvényben lévő törvényt is több ízben alkalmazták. A jogszabály lehetővé tette a többi között a meleg büszkeség (Pride) felvonulások megakadályozását, aktivisták előállítását, de hónap elején a TikTok videomegosztó alkalmazásra is több millió rubeles pénzbüntetést szabtak ki a törvény megsértése miatt.

A Duma jóváhagyása után a törvényjavaslat a felsőház (Szövetségi Tanács) elé kerül, innen pedig – elfogadása esetén – az elnökhöz aláírásra.

(MTI)

Litvániába szökött Putyin állítólagos keresztlánya

Litvániába szökött Kszenyija Szobcsak, Vlagyimir Putyin egykori mentorának, Anatolij Szobcsaknak a lánya – írja a Guardian. Az újságíró és tévés személyiség azután hagyta el Oroszországot, hogy a rendőrség házkutatást tartott az egyik moszkvai házában.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben írtuk, Anatolij Szobcsak Szentpétervár polgármestere volt a 90-es évek idején, amikor Putyin állást kapott az önkormányzatnál. Az orosz elnök egykor mentoraként tekintett a férfira, és – meg nem erősített információk szerint – ő a keresztapja Kszenyijának is.

Alexei Nikolsky / Russian Presidential Press and Information Office / Anadolu Agency / AFP

Az orosz sajtó szerint Kszenyija Szobcsak azzal vágta át a hatóságokat, hogy Moszkvából Dubajba szóló repülőjegyet vett, valójában azonban Fehéroroszországba utazott, majd gyalog lépte át a litván határt – ezt a biztonsági kamerák felvételei is igazolták. A TASZSZ állami hírügynökség állítása szerint Kszenyija ellen letartóztatási parancs van érvényben.

A litván titkosszolgálat vezetője, Darius Jauniškis azt mondta, hogy a nő az izraeli útlevelét használva lépett be az országba, így nem kellett hozzá vízum és akár 90 napig is ott maradhat.

Kapcsolódó
KGB-kapitalizmus, avagy hogyan szerezte meg magának Putyin Oroszországot
Az egyfajta XXI. századi cárként feltűnő Putyin sikeréhez nélkülözhetetlen volt az egykori KGB-s, majd FSZB-s holdudvar tagjainak segítsége, akik – természetesen – bőséges jutalmat kaptak a közreműködésükért cserébe.

Szijjártó szerint naivitás azt gondolni, hogy Ukrajnának kéne béketárgyalnia a saját sorsáról

Naiv illúzió, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak, a tartós békéhez amerikai-orosz tárgyalásokra van szükség, ehhez viszont fontos lenne, hogy a két ország vezetője találkozzon a G20-csoport közelgő csúcsértekezletén – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Buenos Airesben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és az Európai Unió közös argentínai külügyminiszteri találkozóját megelőzően hangsúlyozta, hogy a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 indonéziai ülésén jó eséllyel részt vesz majd az orosz és az amerikai elnök is.

Ha már egy helyen tartózkodnak, akkor én azt gondolom, hogy nagyon nehezen magyarázhatnák meg bárkinek a Földön, hogy miért is nem találkoznak. Értjük, hogy fontos a protokoll, értjük, hogy fontos, hogy mindenki erősnek láttassa magát, erősebbnek a másiknál. De itt emberek százezrei halnak meg, emberek milliói menekülnek, az egész világ válságba került, és meg kell akadályozni, hogy ez a regionális háború, amely már most világválságokat okozott, világháborúvá alakuljon

– szögezte le.

Valamint kijelentette, hogy a békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig „naiv illúzió”, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. „Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség” – mondta.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az mégis súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára.

Válságba került a világ energiaellátása, válságba került több térség élelmiszerellátása, az egész világon az egekben van az infláció, gazdaságok fordulnak át recesszióba és emberek millióinak került veszélybe a munkahelye.

– mutatott rá.

Kiemelte, hogy ezért az egész világnak az kellene legyen az érdeke, hogy a háború mielőbb véget érjen.

Ugyanakkor aggodalommal látjuk, hogy egyes nagy és erős országok, egyes nagy és erős nemzetközi szervezetek folyamatosan háborús retorikát alkalmaznak. Nyilatkozataikkal, döntéseikkel pedig sokkal inkább az eszkaláció irányába tolják ezt a háborút, semmint a béke irányába

– fogalmazott.

A miniszter közölte: emberek tízezrei halnak meg, milliók kényszerültek menekülésre, tízmillióknak került veszélybe az élelmiszer- és energiaellátása, s minderre a sok bajra kizárólag a béke jelentheti a megoldást.

Itt az ideje, hogy a nagy nemzetközi szereplők (.) az eszkaláció helyett a béke létrehozásának irányába hozzanak döntésenek

– figyelmeztetett, hozzátéve, hogy tartózkodni kell minden, a helyzet további súlyosbodásának kockázatával járó lépéstől.
Szijjártó Péter az EU-CELAC tanácskozás margóján kétoldalú megbeszélést folytat többek között argentin, Costa Rica-i, ecuadori, guatemalai, jamaicai, kolumbiai, nicaraguai és panamai kollégájával.

(MTI)

Egyszerre négy lengyelországi községben bontották le a Vörös Hadsereg emlékművét

Egyszerre négy, Lengyelország különféle részeiben fekvő községben bontották le csütörtökön a Vörös Hadsereg emlékművét, az eseményt élőben közvetítették a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) honlapján.

Karol Nawrocki, az IPN elnöke személyesen jelen volt a dél-lengyelországi Glubczyce városban álló emlékmű eltávolításán. Sajtóértekezletén aláhúzta: a szobor az olyan rendszert jelképezi, amely

már a 19. század második felében, az elméleti alapjaiban is világforradalomra és népirtásra, konkrét társadalmi csoportok megsemmisítésére buzdított.

Nawrocki felidézte a szovjet hatalomnak a több csoport és nemzet ellen, köztük a lengyelek ellen irányuló akcióit, ezen belül a lengyelellenes művelet néven ismert, az egykori Szovjetunióban élő több mint 111 ezer lengyel lemészárlásának kezdetét adó, a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által végrehajtott akciót (1937-1938).

A lerombolt emlékmű „azon rendszer jelképe, amely vállvetve Adolf Hitlerrel elindította a második világháborút” – folytatta, majd sorolta az háború befejezését követően a Közép-Európában telepített kommunista rezsim bűntetteit is.

Végül azon rendszer jelképéről van szó, amelynek szelleme még mindig lebeg a mai Oroszországi Föderáció fellett, és amely értékbeli és mentális szinten felelős a mai ukránok haláláért,

húzta alá az IPN elnöke.

A glubczycei emlékművet „a hazugság emlékművének” nevezte, mivel – mint mondta – Lengyelországnak a szovjetek 1945 után nem hoztak szabadságot.

Glubczycében 1945-ben emelték a Vörös Hadsereg iránti hálát jelképező, géppisztolyos szovjet katonát ábrázoló emlékművet egy 19. század végi talapzaton. A talapzatra tervek szerint egy másik, más történelmi eseményhez fűződő szobrot helyeznek majd.

A glubczyceihez hasonló emlékműveket romboltak le csütörtökön a dél-lengyelországi Byczynában, a közép-lengyelországi Staszówban, valamint az északnyugat-lengyelországi Bobolicében.

Az IPN a közleményében felidézte: Nawrocki idén márciusban szólította fel a lengyelországi önkormányzatokat, hogy távolítsák el a közterekről a kommunizmus jelképeit, erre már több település is reagált.

A közleményben arra a 2016-ban elfogadott törvényre is utaltak, amely szerint meg kell változtatni a lengyelországi köztereken az olyan elnevezéseket, amelyek a kommunizmushoz kötődnek vagy a kommunista korszakot idézik. A törvény közvetve a műemlékekre és az emléktáblákra is vonatkozik.

(MTI)

Most már a kereskedelmi célú nyugati műholdak sincsenek biztonságban az oroszok elől

Az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint az Egyesült Államok és szövetségeseinek kereskedelmi műholdjai célponttá válhatnak Oroszország számára, ha részt vesznek az ukrajnai háborúban, írja az MTI.

Oroszország jelentős támadó űrkapacitással rendelkezik, ahogyan az Egyesült Államok és Kína is. Konsztantyin Voroncov, az orosz külügyminisztérium illetékes igazgatóhelyettese az ENSZ Közgyűlés Első Bizottságának ülésén elmondta, a kereskedelmi műholdak legitim célpontjává válhatnak egy csapásnak azt követően, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a világűrt a nyugati dominancia érvényesítésére próbálják felhasználni.

Voroncov kifejtette, hogy az orosz állsápont szerint a nyugati műholdak használata az ukrán háborús erőfeszítések támogatására rendkívül veszélyes tendencia. Szerinte provokatív, hogy a Nyugat ilyen műholdakat használ Ukrajna támogatására.

„Arról beszélünk, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a polgári űrinfrastruktúra összetevőit, beleértve a kereskedelmi célúakat is, fegyveres konfliktusokba vonják be” – fejtegette.

Voroncov nem említett konkrét műholdas cégeket, bár Elon Musk, a SpaceX alapítója a hónap elején azt mondta, hogy rakétacége továbbra is finanszírozni fogja az Ukrajnában működő Starlink internetszolgáltatást.

Az ukránok készülnek rá, hogy újabb támadás éri őket Fehéroroszország felől

Ukrajna megerősítette erőit a Fehéroroszországhoz közeli északi régiókban, mert komolyan számolnak azzal, hogy újabb orosz támadás éri őket abból az irányból, tomácsolta a kijevi vezérkar szavait a Guardian.

Oleskii Hromov, a vezérkar fő műveleti igazgatóságának helyettes vezetője elmondta, jelenleg nem tapasztalják a veszélyt a határszakasz felől, de ez nem zárja ki azt, hogy a jövőben jöhetnek onnan fenyegetések. Mint mondta, minderre reagálniuk kell, ezért többszörözték meg az erőiket a térségben.

Február végén, amikor Oroszország megindította az offenzíváját Ukrajna ellen, a szövetséges Fehéroroszországból is indultak megszálló csapatok az országba. Ezek voltak azok az erők, amelyek elfoglalták a csernobili atomerőművet, később pedig Kijev ostromára indultak.

Rendkívüli gyakorlatot tartottak Moszkva utcáin

Az orosz fővárosban a háborús helyzethez mérten is szokatlan dolog történt tegnap éjjel. A Portfolio egybehangzó külföldi források alapján arról ír, hogy egy be nem jelentett gyakorlatot hajtottak végre az orosz fővárosban, aminek keretében páncélosok lepték el az utcákat.

A gyakorlatot a Szövetségi Védelmi Szolgálat vezénylete le, ez az a hatósági szerv, aminek feladata Putyin és a többi magas rangú tisztségviselő védelme. Hivatalos tájékoztatás azóta sem látott napvilágot arról, hogy mi indokolta a rendkívüli megmozdulást, így egyelőre csak találgatások születtek arról, hogy a védelmi szolgálat egy puccs elhárítását gyakorolhatta.

Putyin az OTP Bankot is szankcionálta

Az orosz elnök véglegesítette annak a 45, részben külföldi tulajdonban álló oroszországi banknak a listáját, amelyeknek átmenetileg lesz tilos bizonyos tranzakciókat kötni. A listán szerepel az OTP orosz leánybankja is.

Az MTI szerint az érintett pénzintézetek szerdán közzétett listáján az OTP bank érdekeltségén kívül szerepel például az American Express Bank, a Western Union DP Vosztok, a Goldman Sachs, a J. P. Morgan Bank International, az Intesa, a Credit Suisse, a Raiffeisen, a Citibank, az UniCredit Bank, az Ozone Bank, valamint a Yandex Bank. A korlátozás 2022. december 31-ig van érvényben, az alól mentességet csak az orosz elnök rendkívüli engedélyével kaphatnak a pénzintézetek.

A Telex időközben megkereste az OTP-t a szankcóval kapcsolatban. A lap azt a tájékoztatást kapta, hogy a banknál alapvető változást a rendelet első értelmezése alapján nem éreznek, mert a magyar bankcsoport az érvényben levő, általánosan megfogalmazott korlátozást eddig is úgy tekintette, hogy az vonatkozik az OTP-re, ez a rendelet most ezt erősítette meg.

Kegyetlen utcai harcokra van kilátás Herszonban

Egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik, hogy keserves harcok törjenek ki Herszonban, írja szintén a Guardian. Herszon jelenleg a legnagyobb olyan város, ami a háború kitörése előtt ukrán kézen volt, de azóta elfoglalták. Ám az ukránoknak sikeres déli ellentámadása után idáig sikerült visszaszorítania a megszálló oroszokat, és minden jel szerint a várost is felszabadítanák az ukrán erők.

Látva, hogy az oroszok által kihelyezett adminisztráció sürgette a lakosságot, hogy meneküljenek a városból a Dnyeper keleti partjára, Olekszij Aresztovics, Zelenszkij tanácsadója úgy vélekedik, hogy az orosz csapatok semmi jelét nem adják, hogy feladnák a város védelmét, így szerinte nehéz csatákra kell készülni.

Zelenszkij őrültnek nevezte az oroszok taktikáját

Az orosz csapatok a Donyeck megyében fekvő Bahmut városának elfoglalására törnek. A háború előtt 70 ezer lelket számláló település elfoglalása nem csak stratégiailag, de szimbolikusan is nagy jelentőséggel bírna Oroszország számára. Ukrán kommentárokat olvasva már-már megszállottan ostromolják a várost az oroszok, a BBC szerint az elnök, Volodomir Zelenszkij is úgy fogalmazott, hogy az orosz fél őrültsége itt a legegyértelműbben tetten érhető.

Közben Olekszij Arestovics, Zelenszkij főtanácsadója arról beszélt, hogy egyetlen nap alatt az orosz erők nyolc külön támadást intéztek a város ellen, de minden alkalommal sikerült visszaverniük őket.

A város az ukrán kézen lévő Szlovjanszk és Kramatorszk városaiba vezető főút mellett fekszik. Harcászati szakértők szerint a városnak önmagában csekély katonai értéke van, de ha elesne, az más városokat is visszahozna az orosz tüzérség hatókörébe, ez pedig újabb fordulatot hozhatna a háborúba, és véget vethetne a mostani szakasznak, amikor az orosz erők folyamatosan visszavonulni kénytelenek.

10 ezernél is többen érkeztek szerdán Magyarországra Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 5419-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4917-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 230 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Vonattal szerdán 178 ember, köztük 69 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve, tudatta szintén az ORFK

Lángra kapott egy olajraktár az oroszok által megszállt területen

A Guardian helyi sajtóértesülésekre hivatkozva arról ír, hogy ég egy olajraktár az oroszok által megszállt Sahtarszk városában, Ukrajna Donyeck régiójában.

A Moszkva által delegált közigazgatási vezető, Vitalij Hocenko a Tassz orosz állami hírügynökségnek azt mondta, 12 üzemanyagtartály sérült meg a vasútállomás közelében az ukrán csapatok bombázása következtében.

Olvasói sztorik