Fogy az oroszok lőszere a brit hírszerzés szerint

Olaf Scholz német kancellár kedden megerősítette: Németország továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban, ameddig csak szükséges..

A legutóbbi támadások fényében – most jobban, mint valaha – közös törekvésünk a békés és virágzó Ukrajna helyreállítása. Meggyőződésem, hogy együtt erősebbek vagyunk

– mondta Scholz Berlinben, az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencia zárásaként.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hangsúlyozta, meg kell találni a módját, hogy jobban védeni tudják Ukrajna kritikus infrastruktúráját az orosz támadásokkal szemben.

„Azt hiszem, a mai prioritások nagyon természetesek, mert ez alatt a két hét alatt Oroszország tönkretette infrastruktúránkat, villamosenergia-hálózatunkat, fűtési hálózatunkat és vízellátási infrastruktúránkat, ami az európai kontinens legnagyobb humanitárius katasztrófáját eredményezi” – közölte a miniszterelnök.

A katolikus egyházfő egy kilencvenegy éves magyar holokauszt túlélővel az oldalán a béke szükségességéről beszélt a Colosseum mellett. Szavait ezrek hallgatták:

Kapcsolódó

Ferenc pápa az atomfegyverek veszélyéről beszélt egy magyar holokauszt túlélővel az oldalán

Az egyházfő a jelenlegi helyzetet a kuba rakétalásághoz hasonlította.

Mi, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok külügyminiszterei megerősítjük, hogy Oroszország folyamatos agressziójával szemben szilárdan támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Továbbra is elkötelezetten  támogatjuk Ukrajna erőfeszítéseit abban, hogy megvédje területét, ameddig csak szükséges – áll az október 23-i, az amerikai nagykövetség Facebook oldalán most közzétett nyilatkozatban.

Mint írják, „a pénteki nap folyamán országaink védelmi minisztere megbeszélést folytattak Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel az ő kérésére. Országaink világossá tették, hogy mindannyian elutasítjuk Oroszország azon átlátszóan hamis állításait, miszerint Ukrajna piszkos bomba bevetésére készülne saját területén. A világ átlát minden olyan kísérleten, amely ezt az állítólagos értesülést használná fel ürügyként az eszkalációra. Elutasítunk továbbá minden olyan ürügyet, amely Oroszország részéről eszkalációhoz vezethet.

A külügyminiszterek megvitatták azt a közös elhatározásukat is, hogy továbbra is biztonsági, gazdasági és humanitárius segítséget nyújtanak Ukrajnának és az ukrán népnek Putyin elnök brutális agressziós háborújával szemben.„

Mihail Uljanov, Oroszország nemzetközi szervezetekhez delegált állandó nagykövete kedden azt mondta: Moszkva támogatja az elképzelést, hogy biztonsági zónát hozzanak létre a Zaporizzsjai atomerőmű körül – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már nem sokkal az ukrajnai orosz invázió kezdete és az erőmű oroszok általi elfoglalása után fellépett azzal az igénnyel, hogy a létesítmény környezetében demilitarizált zónát kell kialakítani, de az oroszok hevesen tiltakoztak ez ellen, mondván, hogy éppen az ő jelenlétük szavatolja az atomerőmű biztonságát.

A NAÜ javaslatának lényege dióhéjban az, hogy nem lehessen lőni az atomerőmű területéről, és nem lehessen lőni a létesítményre sem. Ez egészen ésszerű ötlet, amit általában támogatunk. A kérdés, mint mindig, a részletekben rejlik

– idézte Uljanovot az orosz hírügynökség.

Az ukrán Energoatom szerint az orosz csapatok jogosulatlan munkát végeznek a zaporizzsjai atomerőműben. Az ukrán állami atomenergetikai vállalat arról adott ki közleményt, hogy az orosz hadsereg titkos építési munkát végez a zaporizzsjai atomerőmű száraz, kiégett fűtőelemeket őrző tárolójában. Az Energoatom közleménye szerint Moszkva állításai az úgynevezett „piszkos bomba” bevetésére utalhatnak.

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Kuzsugetovics Sojgu még vasárnap telefonálta körbe egyes nyugati hivatali partnereit, mondván, hogy Ukrajna a saját területén készül bevetni nukleáris hulladékot tartalmazó úgynevezett „piszkos bombát”. Az oroszok szerint ennek fő célja az általuk gyakran emlegetett oroszellenes hangulat felfokozása.

Az ukrán atomenergetikai cég közleménye szerint azonban valójában éppen Oroszország az, amelyik „nukleáris terrorcselekményre készül” a délkelet-ukrajnai telephelyen tárolt sugárzó anyagok és radioaktív hulladékok felhasználásával.

Az említett létesítményben 174 konténer található, amelyek mindegyike 24 kiégett nukleáris fűtőelemet tartalmaz az Energoatom szerint. Ezeknek a konténereknek a felrobbanása több száz négyzetkilométeres körben sugárszennyezéséhez vezetne – közölték.

Az Energoatom emiatt felszólította az ENSZ nukleáris felügyeletét – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) –, hogy értékelje a helyzetet.

(Al Jazeera)

Az egység, a szolidaritás és a támogatás erős üzenetét küldjük Ukrajnának az orosz agresszió közepette – mondta Gordan Jandrokovic horvát házelnök kedden. a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának megnyitóján Zágrábban. Hozzátette: a nemzetközi közösség, az Európai Unió és a NATO az orosz támadás után egységesen és szolidárisan „válaszolt Putyin civilizációellenes lépésére”.

Jandrokovic kiemelte: „az orosz agresszió folytatása új lendületet adott ennek a platformnak (…) a végső cél egyértelmű, hogy Oroszország hagyja el azt a területet, amely nem tartozik hozzá”.

Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök nyitóbeszédében elmondta: meg van győződve arról, hogy keddi találkozó „termékeny és eredményes lesz”, továbbá köszönetet mondott Horvátországnak, hogy közreműködött az összejövetel megszervezésében, amelyet az „Ukrajna elleni napi agresszív támadások” miatt nem lehetett Kijevben megtartani.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezését széles körben elfogadták, és földrajzilag is terjed – mondta Sztefancsuk, hozzátéve: „célunk egyértelmű, a Krím félsziget visszacsatolása Ukrajnához”.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő kijelentette: Ukrajna mellett kiállni „erkölcsileg, jogilag és civilizációs értelemben is helyes cselekedet”. Örömének adott hangot, hogy a világ nem ismételte meg a 30 évvel ezelőtti hibákat, amikor „Horvátországgal szemben nem volt általános a szolidaritás”. A miniszterelnök a 1991-1995-ös délszláv háborúra utalt. „A mostani szolidaritás példa nélküli” – fogalmazott. Hozzátette: „az összejövetel az erőteljes támogatás üzenete, amely a nemzetközi jogra és globális irányítás alapelveire épül, és amely mögött az egész demokratikus világ áll”.

Zelenszkij videokapcsolaton keresztül beszélt a parlamenti küldöttségekhez. Mint hangsúlyozta: az ukrán zászló ismét lobogni fog a Krím félszigeten, és az ideiglenesen megszállt területen véget vet az „etnikai és vallási üldözésnek”. Az ukrán elnök megismételte korábbi kijelentését, hogy országának katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz agresszor elleni harcban, Oroszországot pedig további szankciókkal kell sújtani.

A Krími Platform alapító csúcstalálkozóját 2021 augusztusában tartották Kijevben, válaszul a Krím annexiójára és más biztonsági kihívásokra. A csúcsot idén augusztusban virtuálisan szervezték meg, szintén államfők és kormányfők részvételével.

A zágrábi találkozó parlamentáris dimenziót adott a rendezvénynek, amelyen 42 küldöttség és 32 házelnök vesz részt, köztük Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök. Négy ország: Franciaország, Magyarország, Japán és Kanada videokapcsolaton keresztül szólal fel.

(MTI)

Oroszország megsemmisítette az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kedden egy berlini konferencián, amelyet az ország újjáépítéséről rendeztek.

Az Európai Bizottság és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport közös szervezésű nemzetközi konferenciájára videón bekapcsolódó ukrán államfő kiemelte, hogy nem lehet megvárni a háború végét az újjáépítéssel, hanem minél hamarabb hozzá kell fogni mindannak helyreállításához, amelyet Oroszország „szisztematikusan lerombolt”.

Mint mondta, az Ukrajnát támogató országok katonai segítségnyújtása már olajozottan működik, de az újjáépítést szolgáló erőfeszítéseket is szervezett mederbe kell terelni. Az együttműködés megszervezésére ki kell alakítani egy platformot, és az átláthatóság érdekében az adományozó országok képviselőire kell bízni a helyreállítási alapok felügyeletét.

Arról is gondoskodni kell, hogy Ukrajna megkapja a költségvetési kiadások fedezéshez szükséges forrásokat. Ez 38 milliárd dollárt jelent 2023-ban – húzta alá Volodimir Zelenszkij.

(MTI)

Az orosz állami RT tévécsatorna kirúgta Anton Kraszovszkijt, miután a közelmúltban a műsorvezető az egyik adásban azt javasolta, hogy az 1980-as években egy erős sodrású folyóba kellett volna dobni azokat az ukrán gyerekeket, akik a Szovjetunió idején az oroszokra megszállóként tekintettek.

Kraszovszkij Szergej Lukjanyenko orosz tudományos-fantasztikus író egyik kijelentésére reagált, aki elmondta, hogy amikor a 80-as években Ukrajnában járt, a helyi gyerekek azt mondták, hogy jobban élnének, ha a szovjet hadsereg nem szállja meg az országukat.

Hétfőn az RT főszerkesztője, Margarita Szimonjan egy Telegram-posztban ítélte el Kraszovszkij megjegyzéseit, vadnak és undorítónak nevezve azokat.

Meanwhile on Russia's state-funded RT, director of broadcasting Anton Krasovsky suggests drowning or burning Ukrainian children, makes hideous comments about the rapes by Russian soldiers in Ukraine, says Ukraine should not exist and Ukrainians who resist Russia should be shot. pic.twitter.com/BGIaBNok4v

— Julia Davis (@JuliaDavisNews) October 23, 2022

Kraszovszkij később egy Telegram megjegyzésben elnézést kért a kijelentéseiért: elmondása szerint „nagyon zavarba jött”, és „nem látta, hol a határ”, ugyanakkor szerinte előfordul, hogy élőadásban „elragadtatja magát az ember”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az eset után az RT sugárzásának világszintű tiltására szólította fel a nemzetközi közösséget, ugyanis szerinte „agresszív népirtásra való uszítás” zajlik a csatornán.

(CNN)

Oroszország továbbra sem tudja fenntartani a megfelelő légi fölényt a frontvonal közelében és a tüzérségi lőszerei is fogyóban vannak – állítja a brit védelmi minisztérium reggeli jelentésében.

Mint írták, az ukrajnai invázió kezdete óta legalább 23 igazolt veszteséget szenvedett el az orosz Ka-52 HOKUM támadóhelikopter Ukrajnában, ez az orosz légierő 90 Ka-52-esből álló flottájának több mint negyede, Oroszország teljes ukrajnai helikopterveszteségének pedig csaknem a fele. A veszteségeket valószínűleg leginkább az ukrán hadsereg által használt „kézi” vagy hordozható légvédelmi rendszerek (MANPADS) okozták, miközben a helikoptereket gyakran nem megfelelő módon fedezik a harci repülők.

A britek elemzése szerint emiatt az orosz parancsnokok egyre gyakrabban folyamodnak nagy kockázatú támadóhelikopteres küldetések végrehajtásához.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 25 October 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/bZmLpOMrm8

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/xz5YZDfgkT

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) October 25, 2022

Az ukrán-magyar határszakaszon 5463-an léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4788-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 173 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 25-en – köztük 14 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve, tudatta az ORFK.

Két helyszínen is vizsgálatot folytat majd Ukrajnában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) küldöttsége az ukrán kormány kérésére – írja a BBC. A két helyszínt nem hozták nyilvánosságra, de az egyikben egy hónappal ezelőtt már jártak az ellenőrök, de a másikat is rendszeresen ellenőrzik – közölte Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója.

A bejelentést megelőzően Moszkva azt állította, hogy Kijev úgynevezett piszkos bombákat készül bevetni: ezek olyan bombák, amelyek radioaktív anyagot tartalmaznak, de ez az anyag nem annyira finomított, mint az atombomba esetében, így olcsóbb előállítani őket és könnyebben is lehet velük manőverezni.

Az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi két helyszínt, a dnyipropetrovszki Keleti Ásványdúsító Üzemet és a kijevi Nukleáris Kutatóintézetet jelölte meg az állítólagos ukrán hadművelet központi helyszíneként.

Ukrajna, illetve az USA, az Egyesült Királyság és Franciaország visszautasította Oroszország vádjait és kijelentették, hogy a Kreml ezt csak ürügyként akarja használni a háborús helyzet fokozására. Volodimir Zelenszkij hozzátette: az orosz vádak annak a jelei, hogy Vlagyimir Putyin maga tervezi piszkos bombák bevetését.

A nyilvánosság előzetes tájékoztatása nélkül kedd hajnalban Kijevbe érkezett Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök – írja a Spiegel. Vonattal való megérkezése után Steinmeier azt mondta: Németország nem csak egyszerűen az ukránok oldalán áll, hanem gazdaságilag, politikailag és katonailag is támogatja az országot. A németeknek azt üzente, hogy ne felejtsék el, mennyi szenvedéssel és pusztítással jár ez a háború Ukrajna számára. Steinmeier várhatóan kedd este találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Steinmeier eredetileg múlt csütörtökön érkezett volna Kijevbe, ám az utazást biztonsági aggályok miatt elhalasztották. A Spiegel emlékeztet, hogy a német államfő már áprilisban is szeretett volna elutazni Ukrajnába Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt, ám Zelenszkij jelezte, hogy nem akar találkozni vele. Az ukrán elnök azzal érvelt, hogy Steinmeier még külügyminiszterként túl sokat kedvezett az oroszoknak.